A gyerekeknek szóló képregényeket is megszállta az LMBTQ-propaganda

Belgium a csokoládé és a sör mellett vitathatatlanul a képregények hazája is. Itt született és élt Georges Remi, közismertebb nevén Hergé, akit a Tintin képregénysorozat alkotójaként jegyez a világ. Hergé művei 120 nyelven, több mint 250 millió példányban forognak világszerte, magyarul több mint 20 képregénye érhető el. Hergé képregényeit többen is megfilmesítették, a talán leghíresebb francia Tintin-mozifilmet a hatvanas években forgatták (Tintin és a Kék Narancs), az operatőr a magyar Badal János volt. Legutóbb Steven Spielberg rendezett 3D-ben is elérhető egész estés animációs filmet Tintin kalandjaiból. Sehol a világon nem olyan népszerűek a képregények, mint Belgiumban - nyilván ezért, az LMBTQ-aktivisták megszállták a képregénypiacot is. 11 éves gyerekeket próbálnak, képregényeken át, érzékenyíteni. 

Talán Hergé-nek is köszönhetően Belgiumban rendkívül népszerűek a képregények, évente több hetes fesztiválokat szerveznek „A képregény ünnepe” („La fête de la BD”) elnevezéssel, és nincs olyan belga háztartás, ahol ne lennének képregények, nincs olyan belga felnőtt, aki gyerekként ne a Tintin képregényeken szocializálódott volna. Hiába zuhan a könyveladások száma évek óta Belgiumban is, a képregények piaca majdnem 30 százalékos bővülést mutat évente. Ebbe közrejátszik az is, hogy egyre több az LMBTQ közösség tagjai számára készített képregény, és ez alól a kiskorúaknak vagy akár gyerekeknek készített „érzékenyítő” kiadványok sem kivételek.

A belga képregényirodalom egyébként hasonló módon strukturált, mint a szépirodalom, a felnőtteknek szóló (és specializálódott) képregények mellett nagyon népszerűek a gyerekeknek, fiataloknak szóló kiadványok is. Nem véletlen, hogy a Belgiumban hagyományosan erős LMBTQ-lobbi egy ideje már ezen a piacon is jelen van, ráadásul a felnőtteknek szánt képregények mellett megérkeztek a fiatalabb korosztály, sőt a gyerekek részére készített képregények is.

Forrás: Origo

A 2019-ben kiadott „Je suis qui? Je suis quoi?” (Ki vagyok, mi vagyok?) képregény 78 oldalon keresztül „érzékenyíti” a kiskorúakat az LMBTQ világ szokásaira, de ahogy az a képregény ajánlásában szerepel (lecturejeunesse.org), a kiadvány tabuk nélkül beszél a fiatalkorúak szexualitásáról, felnőttek példáin keresztül mutatja be a serdülőkorúak szexuális problémáit, kérdéseit, de a képregényben találunk pontos magyarázatokkal szolgáló lexikális tartalmakat is, mint pl. az LMBTQ terminológiák és kategóriák részletes ismertetését. Maga a kiadvány borítója egyébként nem hivalkodó, szinte észrevétlenül megy el mellette az ember, még az LMBTQ szivárványt is szinte „elrejtették”, de nem véletlenül.

#surprisesdefindannée J-1 avant la fin des surprises de fin d'année. Le coup de cœur surprise du jour est « JE SUIS QUI ? JE SUIS QUOI ? » de Jean-Michel Billioud et Sophie Nanteuil publié chez Casterman.https://t.co/O5WDB3RN28pic.twitter.com/raa8u31Mxm

— Lecture Jeunesse (@LectureJeunesse) January 15, 2021

Ahogy Jean-Michel Billioud, a képregény egyik rajzolója fogalmazott, „az a célunk, hogy a könyv észrevétlen maradjon, már csak azért is, hogy akik a kezükben tartják, ne kapjanak kérdéseket”, az enmarche.be szerint pedig éppen ez az „észrevétlenség” teszi alkalmassá arra a könyvet, amelyet 11 éves kortól ajánlanak egyébként, hogy a diákok „dugdossák”, „rejtegessék”, amit akár a kabát alá is észrevétlenül be lehet csúsztatni.

Gauthier „Justin” című képregénye egy „Justine” néven lányként született kisgyerekről szól, aki fiú akar lenni („Justin”) és ezt az álmát meg is valósítja. A képregény részletesen bemutatja az átmenet időszakát, egészen a kezdetektől a hormonális kezelésen át a műtéti beavatkozásig. A transzszexualitás kérdéseit taglaló képregényből olvasói vélemények alapján „süt”, hogy gyerekeknek készítették, a rajzok egyszerűek, „gyerekek szemüvegén” keresztül készült és „vicces módon” avatja be a gyerekeket a transzneműség világába. És mindenekelőtt, propagálja is azt.

Gengoroh Tagame 3 kötetes, „Le mari de mon frère” (A fiútestvérem férje) „családi manga” osztályozással került be a köztudatba és a homoszexualitással valamint a homoszexualitás és a család kontextusával foglalkozik. Yaichi egyedül neveli Kana nevű lányát egészen addig, amíg ikertestvére halála miatt be kell fogadnia homoszexuális bátyja kanadai férjét. Yaichi fenntartásokkal kezeli bátyja férjét és a homoszexualitást általában, de Kana kislányán keresztül, aki befogadó, megértő egyre közelebb kerül bátyja férjéhez. Ezeket a könyveket is 11 éveseknek már ajánlják.

Elle était dans ma classe. Quatrième D. D comme déconne, délire, débile, dévergondé, début, douleur, douceur aussi. Rouge Tagada, de Charlotte Bousquet et Stéphanie Rubini https://t.co/2CGnDkj9Gxpic.twitter.com/tuPex6AgpA

— Gulf Stream Éditeur (@Gulf_Stream_Ed) July 31, 2018

Charlotte Busquet és Stéphanie Rubini „Rouge Tagada” című képregénye két negyedik osztályos kisiskolás lány intim kapcsolatáról szól, naplószerűen bemutatva a történéseket, de leginkább azt a bizonytalanságot, amely mindkét főhőst, Layla-t és Alex-et egyaránt jellemzi: Alex vonzódik az új osztálytársnőjéhez, Layla-hoz, akinek viszont egy fiú tetszik, de egyik sem biztos az érzéseiben. Egyikük lassan eljut oda, hogy felismerje: saját neméhez vonzódik, míg a másik kész arra, hogy a csókolózás rejtelmeibe barátnője avassa be…

A belga törvények megengedik, hogy könyvesboltokban kisgyerekek kezébe kerüljenek ezek a könyvek és természetesen azt is, hogy megvegyék.