Mielőtt kitört volna a háború, Donald Tusk február 23-án még pusztán a pénzügyi támogatások növelését követelte Ukrajnának:
Nem lehetünk álszentek, valószínűleg Lengyelországban senki sem akarja, hogy ez a konfliktus gyorsan kontinensméretű háborúvá fajuljon. Azon kell gondolkodunk, hogyan segítsük maximálisan Ukrajnát. Erősíteni kell a pénzügyi támogatást.
-mondta
Az EPP elnöke, Donald Tusk egyébként a lengyel ellenzéki PO vezetője, hivatalosan a PO jobbközép párt, de valójában a konzervatív lengyel kormánypárt ellenfele. Több néppárti politikus szerint EPP-elnökségét lengyelországi politikai kampányára használja fel.
Donald Tusk egyébként február 25-én már Ukrajna segítése és az Oroszország elleni szigorú fellépés mellett agitált, a háború kitörése után:
Nemcsak a lengyel parlamenti képviselőket mozgósítom, hanem minden olyan politikust, aki érti vagy még nem érti, hogy az Oroszországgal szembeni kemény hozzáállás, Ukrajna teljes körű megsegítése nemcsak Ukrajna, hanem Lengyelország és az egész Nyugat, és az egész Európai Unió biztonságát szolgálja.
Ezt követően egy sajtótájékoztatón a lengyel külpolitikával kapcsolatban Donald Tusk leszögezte a követendő irányvonalat:
mindannyiunknak hatásos nyomást kell gyakorolnunk partnereinkre és arra késztetnünk őket, hogy szigorú magatartást gyakoroljanak Oroszországgal szemben.
Hozzátette: az Oroszországgal szembeni szigorú hozzáállás és Ukrajna teljes mértékű támogatása nemcsak Ukrajna biztonságának, hanem Lengyelország és az egész EU biztonságának kérdése.
Ezután Tusk keményen kritizálni kezdte a hazánkat a hazai baloldal álhírére alapozva, ugyanis Magyarország minden szankciót támogatott Oroszország ellen:
Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrültsége és kegyetlensége, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióik hamisak. Szégyen azokra az EU-kormányokra, akik blokkolták a nehéz döntéseket. Németország, Magyarország és Olaszország kormánya ült, amiért blokkolta a szankciókkal kapcsolatos nehéz döntéshozatalt.
Donald Tusk egyébként hazudott: a harmadik ország, amelyik először a szankciók ellen szólalt fel, nem Magyarország, hanem Ausztria volt. Ezt több miniszterelnök nyilvánosan is elismerte.
Tusk február 26-án a Twitter-bejegyzésén keresztül közölte, hogy telefonon tárgyalt Petro Porosenko volt ukrán elnökkel, aki arra kérte a politikust, hogy terjesszék ki az európai szankciókat az orosz központi bankra, illetve a Rosatom és Rosnieft vállalatokra is.
Ezen a napon Tusk nemcsak Oroszország, hanem Belorusz és annak vezetője, Lukasenko, valamint annak „banditái" ellen is szigorú szankciókat követelt.
Miután kiállt Ukrajna teljes segítése mellett és átfogó szankciókat követelt Tusk, ismét kritizálta a magyar kormányt február 28-án, mert országunk nem járult hozzá a fegyverszállítmányok átengedéséhez, azonban minden másban segítettük:
A magyar kormány nem járul hozzá az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok átengedéséhez. Ezt a döntést jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter. Orbán és Szijjártó többet érdemel, mint csupán Putyin kitüntetése"
- mondta Tusk. Azaz, Tusk szerint a fegyverszállítmányokat át kellene engedni - és ezzel veszélybe sodorni Magyarországot. Hiszen ezzel kapcsolatban az oroszok meglehetősen egyértelműen fogalmaztak: háborús ellenségnek tekintik ezeket az országokat. Tusk viszont a fegyverszállítások mellett kampányolt.
Hazánk kritizálását követően március 3-án a Polgári Koalíció parlementi frakciójának ülésén Tusk azt mondta túlozva, hogy egyesek az ukrán-orosz konfliktust már a harmadik világháborúnak nevezik, és ezzel nincsenek is távol a valóságtól.
Jól látható módon következetesen a béke helyett a háború mellett való kiállás figyelhető meg a politikus nyilatkozataiban.
Március 11-én, budapesti látogatását megelőzően Tusk ismét a magyar kormányt kritizálta, és gyakorlatilag azt követelte, hogy a stratégiai fontosságú energetikai érdekeinket bíráljuk felül Ukrajna érdekében.
Ukrajnának mindig nagyobb elvárásai lesznek, mint amire az Európai Unió bele fog egyezni, mert mint tudjuk, az EU-nak nem minden szereplője egyértelműen ukránbarát vagy Putyin-ellenes. Még mindig vannak olyan országok - Orbán Viktor és Magyarország sajnos ennek nagyon látható szimbóluma -, amelyek nem teljes határozottsággal állnak ki Ukrajna mellett. Vannak nagyon komoly érdekek is - nem az üzleti érdekekről beszélek -, amelyek komoly társadalmi érdekek is, amelyek miatt az egyes európai országok óvatosak, például a teljes olaj- és gázembargóra vonatkozó felhívásokkal szemben
- mondta Donald Tusk. Mint ismert: például Németország határozottan kijelentette, hogy ellenezi a gázembargót.
Aznap az országunkat is kritizáló nyilatkozata után Tusk egy fegyverrel mutatkozó ukrán lányt ábrázoló képet tett ki Twitter-fiókjára, melyet a következő véleménnyel kommentált:
Kérlek, csak azt ne mondd neki, hogy a szigorúbb szankciók túl sokba kerülnének Európa számára."
Budapestre látogatva Donald Tusk március 15-én a magyar baloldal demonstrációján a háborúval kapcsolatban azt mondta, az Ukrajnában folyó háború nem csak az ukrán szuverenitásról, az ukrán nemzet függetlenségéről szól.
Hozzátette: senkinek sem lehet kétsége afelől, kinek az oldalán kell állnunk. Megjegyezte: az Ukrajna és Európa jövőéért folyó háború nemcsak az ukrán fronton történik, hanem minden európai országon belül is.
A budapesti - meglehetősen militáns hangulatú - beszédében gyakorlatilag azt is mondta, hogy azok az államok, amelyek nem állnak a háború pártjára, amelyek a béke hívei, azok Putyin előtt kapitulálnak:
Az ukránoknak fegyverrel a kézben kell küzdeniük egy szabad, független, törvényes, demokratikus államért. (...) Ne higgyen senki azoknak a politikusoknak, akik azt hiszik, hogy az erőszak és a Putyin előtti kapituláció a biztonság és a béke útja.
Mint az Origo megírta, Donald Tusk egyébként nem az Európai Néppárt nevében beszélt március 15-én a Gyurcsány-Márki-Zay-féle tüntetésen, hiába próbálta azt a magyar baloldal elhitetni, hanem lengyel pártja nevében.