Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A napokban már a sokadik bejelentést tette az Egyesült Államok és Joe Biden elnök arra vonatkozóan, hogy fegyverszállítmányokkal támogatja Ukrajnát az oroszok elleni hadviselésben. Ezzel az amerikai fegyveres segítség mértéke – ha a számításaink helyesek – elérték a 2 és fél milliárd dollárt. Ukrajna ilyen nagyságrendű felfegyverzése lehet befolyással a háború végkimenetelére?
Mindenképpen. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy
már a háború előtt hárommilliárd dollár értékben kaptak fegyvereket az ukránok Amerikától, tehát valójában hozzávetőleg 5 és fél milliárd dollárnál tartunk.
Reális képet kapunk arról, hogy mit jelent mindez, ha rögzítjük: egy Stinger vállról indítható légelhárító rakéta ára 120 ezer dollár, egy Javelin típusú páncéltörő rakéta pedig – amely akár a 75 centiméter vastag páncéllemezt is képes átütni – 187 ezer dollárba kerül. Kijelenthető tehát, hogy
nincs annyi nulla az univerzumban, amennyi annak a dollárban kifejezett összegnek a végén áll, amit az Egyesült Államok fegyverek formájában belepumpál Ukrajnába.
Úgynevezett proxyháború tanúi vagyunk: jelenleg az Egyesült Államok harcol Oroszországgal – Ukrajnán keresztül.
A magyar álláspont békepárti, a cél az, hogy hazánk kimaradjon ebből a háborúból. Mennyire könnyíti meg a magyar törekvéseket az, hogy Amerika ilyen jelentős fegyverszállítmányokkal támogatja a harcot a szomszédunkban?
Természetesen nem könnyíti meg,
Amerika ezzel meghosszabbítja a háborút. Ez olyan, mintha az égő házat benzinnel próbálnánk eloltani...
Minden fegyverszállítmány újabb és újabb áldozatokat jelent orosz és ukrán oldalon egyaránt. Egyértelműen rossz döntésről van szó, amikor Volodimir Zelenszkij fegyveres támogatást követel más országoktól. Az is nagyon rossz döntése volt egyébként – ha már felfegyverzésről beszélünk – hogy ukrán civilek kezébe fegyvert adott. A civilek lakóépületekből tüzeltek az orosz csapatokra, Molotov-koktélokat dobáltak onnan a páncélosokra, azok meg fedélzeti fegyverekkel tüzeltek arra, ahonnan támadás érte őket: a lakóépületekre.
Azzal, hogy civileket fegyverzett fel, igazából fel is áldozta őket az ukrán elnök.
A háború elhúzódása mindezeken túl azt is jelentené persze, hogy még több menekült érkezne Magyarországra Ukrajnából.
Háborús esélyeinek javulásával mintha Ukrajna kommunikációja is változna. Nem hivatalos információk szerint például várhatóan visszavonnak egyes, béketárgyalásokon már elfogadott, oroszoknak korábban tett „engedményeket”.
A jelentős fegyverzeti támogatás nagyon sok erőt, és ezzel együtt nyilván önbizalmat adott az ukránoknak. Ám fontos felidézni, hogy nem csak az amerikaiak, de a németek is támogatták Ukrajnát, leszállították például a legújabb Panzerfaust 3. típusú páncéltörő fegyvert, miután az oroszok rengeteg páncélozott járművet vetettek be. Csak hogy érzékeltessem, milyen hatásos fegyverrel bővülhetett az ukrán fegyverarzenál: ez a Panzerfaust – vagyis páncélököl – kétféle rakétát képes kilőni, az egyik páncélozott járművek ellen hatásos több kilométeres távolságból, a másik pedig bunkerek ellen, vagyis vastag vasbeton falakat képes berobbantani. Nagyon veszélyes, igen széles skálán bevethető fegyverről beszélünk. És ne feledkezzünk meg a németek másik ajándékáról, az NDK fegyvertárából maradt Strila típusú légelhárító rakétákról sem.
Vagyis a Nyugat nagyon felfegyverezte az ukránokat, és ez nyilvánvalóan elnyújtja a háborút, ami viszont értelemszerűen nem szolgálja a békét.
Hozzáteszem, Németország jelenleg azon gondolkodik, hogy régebbi típusú Leopárd 1-es harckocsikat ajándékozzon Ukrajnának, a gyártó Reinmetal már tárgyalásokat folytat ez ügyben a kormánnyal. Ez még tovább szélesítené a háborút, mert ez lenne az első komoly nehézfegyverzet-adomány. Zelenszkij tehát nem teljesen sikertelenül kopogtat a világ számos kormányánál, és kér minél modernebb, „effektívebb” fegyvereket.
Kérdés persze, hogy Oroszország hogy reagál erre, nem mondja-e azt egy ponton túl, hogy oké, akkor mi be is fejezzük a béketárgyalásokat. És akkor majd tart a háború, ameddig tart...
Azt azért ne felejtsük el, hogy Oroszország teljes haderejének eddig mindössze 8 százalékát mozgósította az Ukrajna elleni hadműveletben.
Az oroszok friss válasza a fentiekkel kapcsolatban az, hogy Ukrajna amerikai támogatása biztosan nem segíti a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások sikerét, sőt: negatívan befolyásolja azokat. Ez az üzenet valóban a béketárgyalásokra vonatkozott, vagy utalás arra, hogy ha Ukrajna felfegyverzése folytatódik, akkor ők is magasabb fordulatszámra kapcsolnak, a háború pedig még tovább súlyosbodik?
Igazából mind a kettőt érthetik az üzenet alatt az oroszok. Tény, hogy minden fegyverszállítás hátráltatja a béketárgyalásokat.
Tény az is, hogy Oroszország soha nem fogja elfelejteni, hogy a fegyvereket szállító országok – az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia – „szembefordultak” velük.
Ha nem is tekintik ezeket az országokat potenciális ellenségnek, azt leszögezték, hogy minden szárazföldi, tengeri vagy légi úton érkező fegyverszállítmányt potenciális célpontnak tekintenek. Teljesen mindegy, hogy annak a szállító járműnek milyen nemzetiségű a személyzete, a szállítmányokat meg fogják semmisíteni. Ahogy számos esetben meg is tették, sőt, előfordult, hogy egy-egy szállítmány orosz kézre került – például Javelin típusú páncéltörők –, és már az oroszokat erősíti.
A szlovákok minap légvédelmi rendszert juttattak el Ukrajnába, ezt is fegyveres támogatásnak tekintik az oroszok?
Annak tekintik vagy sem, információk szerint még hétfőn kilőtték a szállítmányt. Nehéz persze az erre vonatkozó hírek közül a leghitelesebbet kiszűrni, de minden jel erre utal.
Magyarország belement volna egy hasonló akcióba, mint Szlovákia?
Semmiképpen. Nem csupán a magyar emberek biztonsága érdekében, de amiatt sem, mert az Oroszországtól való gazdasági függőségtől egyszerűen nem lehet elvonatkoztatni.
Európa mindenképpen lábon lövi magát, ha feszegeti az energetikai szankciókat, mert előfordulhat, hogy Oroszország egyszer csak egyoldalúan beszünteti a gázszállítást.
Az energetikai szankciók kérdése nem más, mint a hipokrácia diszkrét bája. Kína és India, hatalmas ipari országok lévén, már jelezték is az oroszoknak, hogy ha Európának nem kell, ők megvesznek minden felesleges gázt, felesleges kőolajat. De tárgyalások folytak már Moszkva és Iszlámábád között is, Pakisztánnak szintén szüksége lenne orosz fosszilis energiahordozókra. Oroszországot tehát egyáltalán nem érintik ezek a szankciók jelen pillanatban,
Magyarországon viszont, ahol a felhasznált gázmennyiség 85 százaléka Oroszországból érkezik, a gázcsap elzárásával tönkremenne az ipar, emberek milliói vesztenék el a munkahelyüket.
Nem tudnánk fűteni, főzni, fürdeni – legalábbis meleg vízben. Nyugaton azonban már létező probléma, ami nálunk nem: mint berlini barátaimtól megtudtam, arrafelé – ahol ugye nincsen árstop – most éppen 820 forint egy liter benzin.
