A Nyugat megfagy télen az értelmetlen szankciók miatt, közben az oroszok mindent eladnak másoknak

sunset at crude oil refinery with pipeline network

A nyugati szankciók hatására Európában elszabadult a háborús infláció, folyamatosan nő az üzemanyag és az energiahordozók ára, és az élelmiszerért is egyre többet kell fizetni a boltokban. Eközben Oroszországban közel sem érződnek ennyire a brüsszeli intézkedések hatásai. Moszkva minden eddiginél nagyobb mennyiségben értékesíti az olajat és gázt az olyan országoknak, mint Kína és India, amelyek semlegesek maradtak az orosz - ukrán háborúban, így szankciókat sem hoztak az oroszok ellen. Emellett felértékelődött Oroszország szerepe a Közel-Keleten is, ahol legfőképpen az élelmiszerkrízis leküzdésében számítanak rájuk az országok.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szentpétervári gazdasági fórumon beszélt arról, hogy a nyugati országok geopolitikai illúziókat kergetnek. Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországot nyomás alá próbálják helyezni, például az ellátási láncok tönkretételével, a nyugati vállalatok kivonulásával, Oroszország vagyonának befagyasztásával,

azonban ezek a szankciók kudarcot vallottak, Európa saját magát teszi tönkre az ideológiai alapon hozott irracionális döntéseivel.

Az euróövezetben soha nem látott inflációs adatokat közöltek, az energiahordozók és az üzemanyag ára teljes mértékben elszabadult, Észak-Afrikában pedig élelmiszerhiány alakult ki az orosz - ukrán háború hatására, amely beláthatatlan következményekkel járhat, ha a helyzet nem rendeződik hamarosan. Brüsszel továbbra sem képes belátni, hogy a szankciók hatására megroppant a kontinens gazdasága, miközben Oroszország összeomlásában reménykednek, ami - egyre nyilvánvalóbb - nem fog bekövetkezni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a Nyugat geopolitikai illúziókat kerget Forrás: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

Az oroszok túlélték a bolsevik forradalmat, Sztálint, a Szovjetunió fejlett szocialista gazdaságát, a birodalom összeomlását, a jelcini sokkterápiát és a bűnös 90-es éveket, Brüsszel mégis úgy gondolja, hogy a Coca-Cola és a Netflix kivonulása fogja majd romba dönteni Oroszországot. Miközben az Európai Unió gyakorlatilag teljesen megszakította a kereskedelmi kapcsolatot az oroszokkal, számos más ország azonnal élt a lehetőséggel, és úgy pozicionálta magát, hogy az új gazdasági világrendben vezető szerepet tudjon kiharcolni magának.

Törökország például az elmúlt években főleg a koronavírus-járvány hatására nehéz helyzetbe került turisztikai szektort éleszti újra az oroszok segítségével, akik mivel Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba már nem tudnak nyaralni menni, ezért Törökországban költik el a pénzüket.

Az orosz utazási irodák szövetsége szerint jelenleg akkora a kereslet az oroszok körében a török nyaralás iránt, hogy egyszerűen nem lehet kielégíteni azt.

A törökök kísérlete már most sikeresnek mondható. A hivatalos adatok szerint az idei év első négy hónapjában 172,5 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma az előző évhez képest, vagyis a 2,74 millió látogató helyett idén 7,47 millió érkezett az országba.

Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolata eközben történelmi csúcsokat dönt, erről Hszi Csin-ping kínai elnök beszélt pénteken a szentpétervári gazdasági fórumon, aki arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban folyamatosan dőlnek majd meg a rekordok ezen a területen.

A CNBC szerint a Kína és Oroszország közötti kereskedelem az év első öt hónapjában meghaladta a 65,8 milliárd dollárt, ami 28,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az adatokból az is látszik, hogy ennek nagy részét a kínai export teszi ki, vagyis úgy tűnik, hogy a kínai cégek valóban megpróbálják kitölteni a kivonuló nyugati vállalatok által keletkezett űrt.

Egyre szorosabb kereskedelmi kapcsolat épül Kína és Oroszország között Forrás: AFP/MTI/MTVA/Nicolas Asfouri

Erről beszélt korábban Vaszilij Kashin, az egyik legjelentősebb orosz think tank, a CCEIS (Centre for Comprehensive European and International Studies) igazgatója, a HSE egyetem docense az Origónak adott interjúja során.

Elindult az új logisztikai és termelési hálózatok kiépítése, amelyben a nyugati vállalatokat fokozatosan felváltják a túlnyomórészt kínai cégek. Ez a folyamat hónapokat, néhány területen éveket fog igénybe venni, de egyértelműen mutatkozik az elhatározás, elsősorban Kína felől, hogy átvegye a nyugati cégek szerepét az orosz gazdaságban

- mondta Kashin.

A Reuters beszámolója szerint májusban rekordra emelkedett Kína oroszolaj-importja is, amely mostanra megelőzte Szaúd-Arábiát, vagyis már Oroszország adja el a legtöbb olajat Kínának. A tavalyi évhez képest Kína 55 százalékkal több olajat vásárolt Oroszországtól, mint egy évvel korábban, nagyjából 1,98 millió hordót naponta.

Nemcsak az olaj, hanem a gázimport is növekedett Kína irányába. Az oroszok tavalyhoz képest áprilisban 80 százalékkal több cseppfolyósított földgázt - összesen 463 ezer tonnát - szállítottak Kínának. A Gazprom pedig arról számolt be, hogy az idei év első öt hónapjában 60 százalékkal több földgázt adtak el Kínának, vagyis minden területen jelentős növekedés volt látható.

Hiába mondott le Európa az orosz olajról, Moszkva már talált új vevőket Forrás: shutterstock

India egy másik olyan gyorsan fejlődő ázsiai ország, amely felpörgette az oroszolaj-importot. A háború előtt az Oroszországból érkező olaj mindössze az összes olajimport 3 százalékát tette ki, azonban a háborút követően ez jelentősen változott. India az egyike volt azon ENSZ-országoknak, akik nem foglaltak állást az orosz - ukrán háborúban, valamint szankciókat sem vezettek be Moszkva ellen.

Az ebből eredő változás áprilisban már jelentős volt.

Míg márciusban 274 ezer hordó olajat importált India Oroszországból, addig áprilisban ez a szám már 627 ezer hordóra emelkedett, vagyis már jelentős részét teszi ki India napi 4,76 millió hordós olajimportjának, és az arány további növekedése várható az elkövetkező időszakban.

India viszont nem csak az energetikai szektorban fontos partnere Moszkvának. Az RBC Capital Markets elemzése rámutat arra, hogy az indiai hadsereg egyik legnagyobb fegyverbeszállítója, az indiai hadsereg kétharmada használ orosz eszközöket, ráadásul a két ország további tíz évre meghosszabbította a védelmi szerződést.

India és Kína mellett Oroszország egyre inkább az arab országokkal lép kapcsolatba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május végén és június elején járt Bahreinben és Szaúd-Arábiában, de ezt megelőzően Ománban és Algériában is tárgyalásokat folytatott. Az arab országok Kínához és Indiához hasonlóan nem foglalnak állást az orosz - ukrán háborúban,

így semmi sem akadályozza őket abban, hogy továbbépítsék kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal.

Ahogyan a Geopolitical Futures elemzője, Jekatyerina Zolotova is kiemeli, a Perzsa-öböl országai remek alternatívát nyújtanak Moszkva számára, hiszen részükről igény mutatkozik az orosz termékek iránt, és kellő pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy időben fizetni tudjanak értük. Az arab országokkal egyébként régóta kapcsolatban áll Oroszország például a muszlim többségű Csecsenföld miatt, ahol az Egyesült Arab Emírségek már végrehajtott egy 350 millió dolláros befektetést.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hónapon belül négy arab országgal is folytatott tárgyalásokat Forrás: AFP/Ozan Kose

Szintén Moszkvának segít, hogy az arab országok döntő többsége nincs baráti viszonyban az Egyesült Államokkal, vagyis Washington nem tud nyomást gyakorolni rájuk, ha együtt akarnak működni az oroszokkal.

Az arab országoknak Moszkva abból a szempontból mindenképp szimpatikusabb választás, mint a nyugati hatalmak, mert az oroszok nem akarják védeni a liberális értékeket, ideológiai alapon nem fognak ítélkezni.

Az elmúlt időszakban szintén megindult az arab-amerikai elhidegülés is, aminek hátterében meghúzódik az is, hogy Washington egyre inkább kész visszatérni az Iránnal kötött atomegyezményhez.

Az élelmiszer-politika szintén nagy jelentőséget kapott az orosz - ukrán háború kitörése óta, az arab országok pedig rendkívüli mértékben függnek az élelmiszerimporttól, míg Oroszország a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőre. Jelenleg az orosz gabonaexport még meglehetősen alacsony szinten van, de minden bizonnyal ez növekedni fog a következő időszakban. Ezzel kapcsolatban már régóta zajlanak tárgyalások az Egyesült Arab Emírségekkel, Szaúd-Arábiával és Bahreinnel.

Az orosz cél gabonatározók és elosztók létrehozása, ahonnan utána a teljes régiót el lehetne látni, így folyamatosan rendelkezésre állna 3 millió tonna gabona. Mivel Oroszország a régióhoz közel fekszik, ezért ráadásul lényegesen olcsóbban is tudja adni a gabonát, mint más exportőrök, ami szintén fontos tényező. A jelenlegi élelmiszerkrízis miatt Moszkva szerepe ismét jelentősen fel fog értékelődni, mint a Közel-Kelet és Észak-Afrika éléskamrája.