Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Annak dacára, hogy nyár közepe van, egyre nagyobb a német közéletben az energiapánik: az EU legnagyobb országában és első számú gazdaságában a télre súlyos gázhiánytól tartanak. Mint a Bild tömeglap kedden megtudta,
a berlini kancellária csütörtökre tanácskozást hívott össze a tizenhat német tartomány vezetésével az energiaügyi vészhelyzeti tervvel kapcsolatban. Ennek jelenleg a második fázisa van életben Németországban, amely az ukrajnai háború kitöréséig 55 százalékban szorult orosz földgázra és 40 százalékban orosz kőolajra, ám a Moszkva-ellenes szankciók energiahordozókra való kiterjesztésével nehéz helyzetbe manőverezte magát.
A józanság hangjai ezért újabban már a hárompárti koalícióban is megjelennek. A német sajtó a DPA hírügynökségre hivatkozva idézett egy kormányszóvivőt, aki szerint a szankciók végső soron nem sújthatják jobban Németországot, mint amekkora kárt Oroszországnak okoznak. A legkisebb koalíciós partner, a szabad demokraták (FDP) pedig arra akarják rászorítani az energiapolitikát kezükben tartó − és a balliberális koalíción belül a legideologikusabb – Zöldeket, hogy egyezzenek bele a még működő, de idei bezárásra ítélt három utolsó atomerőmű üzemben tartásába.
Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, amely messzemenő következményekkel járhat a háztartások és a német ipar számára. Most már egy köbméter gázt sem lenne szabad árammá alakítani. Ezért mielőbb helyénvaló volna a télen túlra meghosszabbítani az atomerőművek élettartamát"
- jelentette ki Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője.
Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) szintén a józanok táborát erősítő elnöke, Friedrich Merz a Bild hasábjain megjelent írásában ugyanerre szólítva fel úgy fogalmazott: „Kedves Zöldek, lépjetek túl az árnyékotokon! Nincs betiltva a gondolkodás. Tegyétek ezt meg Németországért! A változtatásnak – és a vele járó politikai arcvesztésnek – a Zöldek mellett egyelőre a vezető kormánypárt, a szociáldemokraták is ellenállnak.
Saskia Esken, a párt társelnöke kedden a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, az atomerőműveknek adott hosszabbítás teljesen értelmetlen.
Robert Habeck zöld párti alkancellár júniusban jelentette be, hogy Németország a gázválság miatt az energiaügyi vészhelyzeti tervben rögzített három szakasz közül a másodikba lépett. A második fázis átmenetet jelent a „korai figyelmeztetéssel" felérő első, illetve a harmadik szakasz között; utóbbi már maga a vészhelyzet lenne, amikor az állam beavatkozhat az energiapiacba, átveheti az energetikai létesítmények felett az irányítást, és eldöntheti, mely fogyasztók kaphatnak gázt és mennyit.
A németek egy része úgy érzi, az ország időzített bombán ül: jelenleg karbantartási munkálatokat végeznek az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, de sokan nem biztosak benne, hogy az oroszok egyáltalán újraindítják a szállítást, ha véget ér a szünet. Az Északi Áramlat 2 vezetéket a háborús hangulat miatt már üzembe sem helyezték.
Az oroszok késő tavasszal már csökkentették egyszer a gázmennyiséget, miközben az idősebb németek emlékeznek arra is, a Szovjetunió a hidegháború nehéz időszakában is az NSZK megbízható földgázszállítója volt.
Habeck keddi ausztriai látogatása során megállapodott ugyan osztrák partnerével abban, hogy a két ország együttműködik egy esetleges gázhiány kezelésében, ugyanakkor nem adta fel a német energiapolitika még Angela Merkel kancellársága idején megkezdett zöld fordulatának sarokpontjait. A „senkinek sem szabad megfagynia" alapelv Habeck szerint csak abban az esetben helyes, ha rövid távú ellátási zavarok következnek be.
„Jelenleg azonban nem ez a forgatókönyvünk, hanem egy esetlegesen hónapokig tartó ellátási megszakítással számolunk" – fogalmazott a Zöldek erős emberének számító alkancellár, akinek szavait a távirati iroda idézte. Mint mondta, megfagynia ilyen helyzetben sem kell senkinek, de a takarékossághoz a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk. Robert Golob, az új baloldali szlovén miniszterelnök kedden Berlinben, Olaf Scholz kancellárral tárgyalva ennél is merészebb hangot ütött meg: szerinte nagy kihívás ugyan, de átvészelhető a tél orosz gáz nélkül.
A szabad demokraták – akiknek a pénzügyminiszteri a legfontosabb tárcájuk – az ukránok támogatásában sem lennének már bőkezűek. Christian Lindner FDP-tárcavezető lapértesülések szerint blokkolja az EU Kijevnek szánt kilencmilliárd eurós pénzügyi támogatását, és csak egymilliárd euró kifizetését hagyta jóvá. Lindner ellenzi, hogy a támogatás az európai adósság terhére történjék.
