Athén felett felrobbant egy felszálló óriásgép hajtóműve, 50 méter magasan repültek szembe a hegynek

Az Interamerica nevű irodaépület, amely mellett 55 méter magasságban repült el a Boeing

1978 augusztusában, felszállás közben szétrobbant az egyik hajtómű az Olympic Airways Boeing 747 típusú óriásgépén, amelyen 418 ember utazott. A következő 325 másodpercben a gép Athén belvárosa felett, alig 55 méter magasságban repült és nem tudott emelkedni. Ráadásul egy hegy volt az átesés határán billegő gép előtt. A pilótának végül sikerült átrepülnie a hegyet, de mindössze 3 méter volt a gép hasa és a talaj között. A hajtóművek később erőre kaptak, a repülőgép emelkedni kezdett, majd sikeresen leszállt. A gyártó Boeing először nem hitte el a légitársaságnak, hogy mi történt. A fedélzeti adatrögzítők vizsgálata után szimulátorban többször megpróbálták rekonstruálni az esetet, de hiába vezettek a legtapasztaltabb gyári berepülőpilóták a szimulátorban, minden alkalommal lezuhantak.

Le fogunk zuhanni!

A stewardessek tisztában voltak a helyzet súlyosságával. Az egyik utaskísérő, aki hátul ült és látta, ahogy a hajtómű szétrobban, a fedélzeti telefonon felhívta az elöl ülő vezető utaskísérőt.

– Végünk van!
– Igen, tudom – válaszolta halkan a kollégája.

A fedélzeten az utasok többségének azonban fogalma sem volt arról, hogy a gépük nem tud emelkedni, mert a személyzet tagjai nyugodtak maradtak. Az utasok azt hitték, hogy városnéző sétarepüléssel indul az Amerika felé tartó út, ezért sokan boldogan fényképeztek az ablakokon keresztül. Persze azt nem láthatták, hogy a gép hajtóművei mögöttük elfújják a tetőkre szerelt tévéantennákat, és hogy megremegnek az utcák, házak, az ablakok majdnem betörnek, ahogy eldübörög felettük a B-747.

Úgy tudni, hogy ez az egyetlen fotó a bajba jutott gép repüléséről Forrás: Diaforetiko

A Boeing megközelített egy 60 méter magas irodaházat is, ahol a felső emeletek dolgozói nem hittek a szemüknek, amikor meglátták a velük egy magasságban elrepülő óriásgépet. Az egyik utas a fedélzetről azt mondta:

Tisztán láttam az arcukat. Falfehér volt mindenki abban az irodában.

A Boeing rádió-magasságmérője itt regisztrálta a legalacsonyabb magasságot, 55 métert. Ez extrémen alacsonynak számít a repülésben, pláne egy főváros kellős közepe felett.

Az Interamerica nevű irodaépület, amely mellett 55 méter magasságban repült el a Boeing Forrás: RC Plabe Chat Room

Valahol le kell tenni a gépet

A pilóták tudták, hogy a Jumbo előbb-utóbb lezuhan. Migadisz kapitány lakatlan területen akart kényszerleszállást végrehajtani. Először egy futballstadion környékére gondolt, aztán úgy döntött, hogy az Egaleo-hegy lesz a célpont. Később azt nyilatkozta erről:

Ha átesünk, mindenki meghal. Ha eljutunk a hegyig és valahogy le tudom tenni, lehetnek túlélők.

Migadisz kissé lejjebb engedte a gép orrát, hogy sebességet gyűjtsön, de ekkor is csak 164 csomót (303 km per óra) ért el, ami még mindig alacsonyabb, mint a gyár által megadott minimális sebességérték a felszálláshoz nyitott fékszárnyakkal. Vagyis a Boeing saját üzemeltetési utasítása szerint már le kellett volna zuhanniuk.

Végre emelkednek

Ahogy elhagyták a belváros légterét és közeledtek az Egaleo-hegyhez, ritkábban lakott, erdős terület felett repültek el. Itt 43 fok helyett „csak" 38 fok volt a hőmérséklet. Az alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb teljesítményt adtak le a hajtóművek. Segített az is, hogy felerősödött a szembeszél, ami szintén plusz sebességet jelentett a lezuhanás határán billegő gépnek. Ami végre teljes egészében elhozta a megmenekülést, az a hajtóművek teljesítményének váratlan és erőteljes megnövekedése volt. A hajtóműveket mintha kicserélték volna, 110 százalékra kapcsoltak, ezért a sebesség végre növekedni kezdett. A személyzet fellélegezhetett.

Az Olympic egy Jumbója a levegőben Forrás: Airliners.net, (N94504)

Amikor a Boeing elérte a 180 csomó (330 km per óra) sebességet, Migadisz kapitány óvatosan emelkedésbe vitte az utasszállítót. Később a fékszárnyakat is behúzhatták és a repülés szinte normálisnak hatott.

A gép a tenger felett visszafordult a repülőtér irányába, majd 30 percig körözött, amíg kiengedett annyi kerozint a tartályokból, hogy le tudott szállni.

Szifisz Migadisz kapitány a korabeli sajtóhírek szerint egy másik 747-essel még aznap elrepült New Yorkba. Az útjuk eseménytelen volt.

A gyár nem hisz a görögöknek

A görög hatóságok azonnal értesítették az amerikai gyártót az esetről. A Boeing mérnökei először lehetetlennek nevezték, hogy egy Jumbo 160 csomó sebességgel, kiengedett fékszárnyakkal repülőképes legyen. Aztán az amerikai szakemberek megvizsgálták a fedélzeti adatrögzítők felvételeit, és kénytelenek voltak belátni, hogy tévedtek.

Amikor azonban a legképzettebb gyári berepülőpilóták szimulátorban rekonstruálni akarták az Olympic 411-es járatának repülését, minden egyes alkalommal lezuhantak.

Boeing 747-200 pilótafülkéje leszállás közben, középen a fedélzeti mérnök ül Forrás: Wikimedia Commons

Mi okozta az esetet és miért nem zuhant le az óriásgép?

A vizsgálat szerint ezt az ijesztő, 325 másodperces alacsonyrepülést

a fedélzeti mérnök okozta, amikor a hajtómű felrobbanásakor véletlenül lekapcsolta a víz-glikol befecskendező rendszert.

Amikor a gép váratlanul elkezdett gyorsulni, akkor pedig visszakapcsolta.

Más vélemények szerint azonban maga a befecskendező rendszer lehetett az oka a hajtómű felrobbanásának. Akárhogy is történt, a levegőben egészen biztosan magához tért a befecskendezés és tudott olyan extra teljesítmény adni, ami megmentette a gépet.

Görög Boeing 747-200 leszállás közben Forrás: Airliners.net (Ken Rose)

A pilóta szakértelme és a váratlanul működésbe lépő befecskendezés mellett egy fizikai jelenség is segítette a 418 utast: az ún. párnahatás (angolul ground effect). Ez azt jelenti, hogy a talaj vagy vízfelszín közelében, egy bizonyos magasságig megnő a repülőgép szárnyán keletkező felhajtóerő. Így a 747-es tulajdonképpen azért nem zuhant le, mert annyira közel repült a földhöz. Ha magasabbra tudott volna emelkedni, a párnahatás megszűnt volna, és az átesési sebesség alatt repülő Boeing menthetetlenül lezuhan.

Migadisz kapitány a görög televízió 1994-es dokumentumfilmjében azt mondta az esetről:

Akik túléltük azt a repülést, tulajdonképpen most az élet potyautasai vagyunk.

A görög televízió filmjét itt nézhetik meg: