Ismeretlen személyek nyitják ki a Volkswagen csomagtartóját az internetes videóban.
Az albán regisztrációjú személyautó csomagterében az álcázó ponyva alatt konténerek láthatók, amelyeket az NLAW MANPAD svéd-brit és az amerikai Javelin páncéltörő rakétákhoz használnak.
Az ilyen fegyverek páncélozott földi célok, megerősített fedezékek és alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére alkalmasak. A kocsi mellett álló emberek arca a a videóban nem látható, a hangjuk alapján viszont megállapítható, hogy ukránul beszélnek.
Az albán rendőrség egyelőre nem adott ki tájékoztatást az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor, ha bebizonyosodik, hogy valós felvételekről van szó, akkor az azt jelenti, hogy a bűnözők három évvel megelőzik a hivatásos katonaságot. A tiranai kormány ugyanis májusban kötött szerződést Javelin rakéták beszerzésére, amelyeket a katonaság a tervek szerint 2025-ben kaphat meg – írja a szerb közmédia.
Annak ellenére, hogy egyelőre nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel, az Európai Unió már arra figyelmeztet, hogy valós veszélye van annak, hogy az ukrán frontról érkező fegyverek jutnak bűnözői csoportokhoz szerte a kontinensen.
A világháló illegális részén, a Darkweben egyébként már június eleje óta árulnak például Javelin rakétát, mindössze 30 ezer dollárért. Összehasonlításként: ennek piaci ára nagyjából 175 000 dollár.
A Szerbiai Rádió és Televízió, az RTS tudósítása szerint éppen ezért az EU-tagállamok belügyminiszterei egy központot hoztak létre Moldovában, amelynek az lesz a kiemelt feladata, hogy megakadályozza, hogy az ukrajnai fegyverek az Európai Unió területére jussanak.
Hasonló tapasztalatunk volt a Jugoszláviában zajló háborúval. Még mindig gondot okoznak azok a fegyverek, amelyek bűnözői csoportok csempésztek ki onnan. Ennek következménye az volt, hogy felerősödtek a harcok a bűnözők között az EU-ban"
– nyilatkozta a témával kapcsolatban Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa.
Az ukrán gazdasági biztonsági szolgálat vezetője is megerősítette, hogy megvan a veszélye annak, hogy az ukrán hadsereg fegyvereinek egy része a feketepiacon köt ki – írja a szerbiai RTV. Vadim Melniuk elmondta: az ügynökségük már felderített néhány ügyet, amelyben az országnak szánt humanitárius segélyt és fegyvert értékesítettek illegálisan.
„Katonai felszerelést is árultak. Felderítettünk már néhány hasonló esetet" – mondta az ukrán tisztviselő. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy tíz hasonló esetet vizsgálnak, de más kijevi biztonsági szolgálatok is dolgoznak ilyen ügyeken.
Arra, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek egy része illetéktelen kezekbe kerülhet már az Interpol is felhívta a figyelmet. A szervezet arra figyelmeztette a tagországait, hogy hozzanak létre fegyverkövető rendszert, ezzel is megakadályozva azt, hogy rossz kezekbe kerüljenek a fegyverek.
A bűnözők megpróbálják kihasználni a kaotikus helyzetet és azt, hogy könnyen elérhetők a fegyverek, beleértve a nehézfegyvereket is. Ezek hozzáférhetők lesznek a feketepiacon, és komoly kihívást jelentenek majd. Óvatosnak kell lennünk, és számítanunk kell arra, hogy ezek a fegyverek nem csak a környező országokban, hanem más kontinenseken is értékesítve lesznek"
– figyelmeztetett az Interpol vezetője.
Eközben a fegyverszállítmányok özönlenek Ukrajnába, elsősorban a tengeren túlról. A világgazdasági kutatóintézet, a Kiel Institute for the World Economy számításai szerint az USA eddig körülbelül 42 milliárd eurót költött az ukrajnai háborúra, amivel egyértelműen a legnagyobb külföldi finanszírozónak számít. Joe Biden kormánya a teljes fegyverküldemény 72 százalékát biztosította.
Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a CNN az amerikai hírszerzéstől származó információkra hivatkozva már áprilisban arról írt, hogy Washington az Ukrajnának küldött fegyverek útját csak rövid ideig tudja követni, és később már a látóhatáron kívülre kerülnek azok.
A világgazdasági kutatóintézet listáján egyébként Amerikát követi az Egyesült Királyság, a fegyverek összértékének 7 százalékával, a harmadik helyen pedig Lengyelország áll 5 százalékkal, majd pedig a németek, Kanada és Norvégia jön a sorban.
A problémát súlyosbítja az is, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedekben a világ illegális fegyvereinek egyik központja volt. A Small Arms Survey nemzetközi szervezet pár évvel ezelőtti kimutatása szerint csak 2013 és 2015 között az ukrán katonaság és rendőrség arzenáljából mintegy 300 ezer fegyver tűnt el, amelynek később csak valamivel több mint 13 százaléka lett meg.
Percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról ITT TALÁLJA.