Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A rendőrség őrizetbe vette azt az iráni bűnözőt, aki pénteken késsel támadt Salman Rushdie világhírű íróra, amikor előadást tartott épp New Yorkban.
A támadó a 24 éves Hadi Matar a New Jersey állambeli Fairviewban él, legális tartózkodási engedéllyel. A New York-i rendőrség közlése szerint a muszlim bűnöző a színpadra rohanva, ütni kezdte és legalább egyszer nyakon és hasba szúrta Salman Rushdie-t, akit helikopterrel szállították a pennsylvaniai Erie kórházába.
Henry Reese-t, a pittsburghi City of Asylum nonprofit szervezet társalapítóját, aki a tervek szerint csatlakozott volna Rushdie-hoz az előadás során a beszélgetéshez, szintén kórházba szállították, ahol arcsérüléssel kezelték, majd elengedték - közölte az állami rendőrség. A szervezetet azért alapították, hogy "menedéket nyújtson Pittsburghben az üldöztetés veszélye miatt száműzött íróknak".
Salman valószínűleg elveszíti az egyik szemét, a máját és a karjában lévő idegeket is megsértette a támadó
- mondta az író ügynöke.
A rendőrség a támadás utáni sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a személyzet és a közönség tagjai rárontottak a támadóra, és a földre teperték, így tudták letartóztatni. Egy, a közönség soraiban ülő orvos pedig elsősegélyben részesítette Rushdie-t.
Több szemtanú is arról számolt be, hogy a támadó fekete ruhát viselt, és másodpercek alatt a színpadra ugrott.
Egy másik jelenlévő azt mondta, a férfi hét-tíz szúró mozdulatot tett a szerző irányába.
A támadás egyik szemtanúja arról beszélt, hogy a rendezvényen nem volt biztonsági motozás vagy fémdetektor.
A Chautauqua Institution elnöke, Dr. Michael E. Hill sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a pénteki támadás gyanúsítottjának "volt belépője a programra." Mint mondta, "Minden egyes rendezvény esetében felmérjük, hogy szerintünk mi a megfelelő biztonsági szint, és ez a rendezvény mindenképpen olyan volt, amelyet fontosnak tartottunk, ezért volt ott egy állami rendőr és egy seriff is" - mondta.
Ezzel kapcsolatban Eugene J. Staniszewski őrnagy, az Állami Rendőrség parancsnoka is azt mondta, hogy semmi jel nem utalt arra, hogy a rendezvény bármilyen fenyegetésnek lenne kitéve, és az állami rendőr is azért volt ott, mert a rendezvény tömegrendezvény volt, és ez volt az intézmény kifejezett kérésére.
A 75 éves, korszakos regényíró - egy sikeres indiai muszlim üzletember fia - Angliában tanult, először a Rugby Schoolban, majd a Cambridge-i Egyetemen, ahol történelemből szerzett diplomát.
Az egyetem után reklámszövegíróként kezdett dolgozni Londonban, majd 1975-ben megjelentette első regényét, a Grimust, amely azonban nem aratott nagy sikert. Az igazi áttörést következő regénye, Az éjfél gyermekei című remekmű hozta meg számára, amit 1981-ben adtak ki.
Rushdie-t a kényes politikai, vallási témák feldolgozása, mágikus, realista regényei ellentmondásos figurává tették.
A Sátáni versek című negyedik regényének 1988-as megjelenése azonban heves indulatokat váltott ki, és 10 év bujkálásra kényszerítette az írót.
Muszlimok tömegei ugyanis szentségtörőnek, istenkáromlónak találták a könyvet, ami az iszlám vallás korai mítoszai, apokrif Korán-részleteken is alapult. Nyilvános tüntetéseket szerveztek, a néhai iráni vezető,
Ruholláh Homeini ajatollah Rushdie-t istenkáromlónak nevezte, és azt mondta, hogy a "Sátáni versek" sérti az iszlámot és Mohamed prófétát, és vallási rendeletet, fatvát bocsátott ki, amelyben az író megölésére szólított fel.
Indiában több embert is megöltek a Rushdie-ellenes zavargásokban, Iránban kővel dobálták a brit nagykövetséget a fővárosban, Teheránban. 1991-ben a könyv egyik japán fordítóját halálra késelték, néhány hónappal később egy olasz fordítót is megkéseltek, a könyv norvég kiadóját, William Nygaardot pedig lelőtték - de mindketten túlélték.
A halálos fenyegetettség miatt Rushdie egy évtizedet töltött a Scotland Yard védelme alatt Angliában, ahol lakóhelyét is gyakran váltogatta és évekig alig jelent meg a nyilvánosság előtt, de ez alatt az időszak alatt is aktívan írt.
1999-ben Rushdie azt mondta, hogy ez az élmény megtanította őt arra, hogy "még inkább... intenzíven értékeljem azokat a dolgokat, amelyeket korábban is értékeltem, mint például az irodalom művészetét, a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogot, hogy kimondhassak olyan dolgokat, amelyek másoknak nem tetszenek.” Úgy fogalmazott:
"Lehet, hogy kellemetlen évtized volt, de ez volt a helyes küzdelem. Harc volt azokért a dolgokért, amelyekben a leginkább hiszek, azok ellen, amelyeket a legjobban nem szeretek, vagyis a bigottság, a fanatizmus és a cenzúra ellen".
A Rushdie elleni vérdíjat soha nem szüntették meg, bár 1998-ban az iráni kormány igyekezett elhatárolódni a fatvától azzal, hogy ígéretet tett arra, hogy nem törekszik annak végrehajtására.
Az ezredfordulóra a szerző elhagyta az Egyesült Királyságot, és New Yorkba költözött. Biztonsági őrök nélkül él 2002 óta. Annak ellenére, hogy az Al-Kaida és az Iszlám Állam halállistáján is szerepel, és a Hezbollah is megerősítette a fatvát, testőrök csak bejelentett nyilvános eseményekre kísérik el. Számos elismerésben részesült, 2019-ben elnyerte a Swiss Free Thinker díjat. 2007-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
