Csúcson az infláció az eurózónában

Úgy tűnik, a közös pénz, az euró használata, valamint az Európai Központi Bank monetáris politikája sem menti meg az eurózónát a fogyasztói árak jelentős emelkedésétől. Kilenc százalék közelébe ugrott ugyanis az éves inflációs ráta júliusban – jelentette az EU statisztikai hivatala. A trend egyértelműen emelkedést mutat: júniusban 8,6 százalékos volt a drágulás üteme. Vannak olyan eurózóna-tagállamok, ahol 20 százalék feletti a drágulás. Ez sokkolóan hat, tekintettel arra, hogy évtizedek óta nem fordult ilyen helyzet elő: az eurózóna köztudottan híres volt arról, hogy gyakorlatilag stagnáltak, vagyis befagytak az árak.

Az Eurostat közlése értelmében az energiaárak emelkedése húzza az inflációt: mintegy 40 százalékos volt a drágulás ezen a téren, amely egyértelműen az orosz-ukrán háborús helyzetnek, valamint a szankcióknak tudható be. De számos pénzügyi elemző kifogásolja az Európai Központ Bank monetáris politikáját is, mondván: későn indult a szigor.

Nem pusztán az energiaárak a sokkolóak

: az alkohol- és dohánytermékeknél 8,9 százalékról 9,8 százalékra, a nem energetikai ipari termékek körében 4,3 százalékról 4,5 százalékra, és a szolgáltatások területén 3,4 százalékról 3,7 százalékra emelkedett az infláció.

Az EU statisztikai hivatalának jelentése alapján az energiaárak nélkül számított infláció szintén nőtt, 4,9-ről 5,4 százalékra. A maginfláció, amely nem tartalmazza az energia, az élelmiszerek, az élvezeti cikkek árát, 3,7 százalékról 4 százalékra gyorsult a múlt hónapban. Júniushoz képest a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek az euróövezetben, és 0,2 százalékkal az EU-ban.

Érdekessége az összefoglalónak, hogy

a Baltikumban, amely ugyancsak része az euróövezetnek, ugrottak meg legnagyobb ütemben az árak.

Éves szinten Észtországban romlott legjobban a pénz értéke: 23,2 százalékkal ér kevesebbet az előző nyárhoz képest. Lettországban 21,3 százalékkal, Litvániában pedig 20,9 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak.