Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Pár nappal ezelőtt látott napvilágot, hogy Ukrajna termőterületeinek nagyjából az egyharmadát már amerikai multicégek birtokolják. Mindez pedig alapvetően megmagyarázza azt is, miért támogatja fegyverekkel az ukránokat az Egyesült Államok. A külföldiek ukrajnai földszerzése az ország 1991-es függetlenné válása óta napirenden volt, de csak Volodimir Zelenszkij 2019-es hatalomra kerülése után gyorsult fel.
Érdekes, hogy még 2001-ben egy tizenhárom éves külföldiekre vonatkozó földeladási moratóriumot vezettek be az országban, majd pedig pont 2014-ben robbant ki az úgynevezett második Majdan.
Az utóbbi eredménye lett Viktor Janukovics eltávolítása a hatalomból, és került hatalomra Porosenko. Az utóbbi elnök már lényegesen barátságosabb volt az amerikaiakkal, mint elődje, a Krím és Donbasz egy részének az elvesztését követően pedig kényszerpályára került.
Még ennél is érdekesebb, hogy a The Ukraine Business Journal című gazdasági lap egyik 2018-as száma 64 oldalt szentelt annak, hogy bemutassa a külföldiek lehetőségeit az ukrán agráriumban. A terjedelmes magazinban többek között olyan állítások szerepelnek, hogy Ukrajna akár 800 millió ember ellátására is alkalmas lehet, ha a megfelelő befektetések megtörténnek az agrárszektorban. Nem meglepő módon a magazin első oldalain a cikkek szerzői arról értekeznek, hogy
a sikeres ukrajnai mezőgazdasági átalakítások kapcsán szükséges a korábban már tárgyalt földszerzési moratórium feloldása és a külföldi tőke beengedése.
A magazin nem meglepő módon angolul jelent meg. A kiadványban az is olvasható, hogy az ukrán kisebb gazdaságokon csak az amerikai nagybankok (JP Morgan és a CitiBank) hitelkonstrukciói segíthetnek.
Azt jósolták akkor az elemzők, hogy ha a földmoratórium nem lesz feloldva, akkor 2020-ra az ukrán gazdaság összeomlik külföldi segítség nélkül.
A kiadványban emellett a nyugati szakértők arra is javaslatot tettek, milyen módon kell felépülnie egy sikeres mezőgazdasági cégnek.
Egy Soros György érdekkörébe tartozó tink-thank szervezet, az Atlantic Council oldalán még 2021. március 4-én az ukrán agrárminiszter, Roman Lescsenko hosszú cikkében arról értekezett, hogy a földprivatizációnak milyen előnyei lesznek az országra nézve.
Természetesen arról nem ejtett szót, hogy milyen veszélyeket rejt az ukrán földek külföldi kézre játszása, sőt azt állította, hogy mindenki jól fog járni a földek eladásával.
Sőt még azt is leírta, hogy a földreform az egyszerű ukránok felemelkedését segíti majd, nem pedig az ország milliárdosait, valamint
Ukrajna fogja táplálni az egész világot a sikeres reformot követően.
Azóta az idő világosan bebizonyította, hogy a miniszter irománya csupán azt a célt szolgálta, hogy ideológiailag megalapozza azt, hogy Ukrajna földterületei amerikai kézbe kerüljenek.
Az agrárminiszter egyébként többször ígéretet tett arra, hogy népszavazást is tartanak majd az új földtörvényről, de ez eddig nem történt meg.
Ráadásul a mostani háborús állapotok miatt nem is várható, hogy bármilyen népszavazás legyen Ukrajnában, ahol egyébként szinte az összes ellenzéki pártot betiltották.
Mostanra egyes források szerint a multinacionális óriásvállalatok – és a mögöttük álló befektetők, alapok – Ukrajna területének 28 százalékával rendelkeznek, de a visszafogottabbak is több millió hektárról írnak. Az ukrán földek külföldiek kezére való átjátszását az amerikai külügyminisztérium, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank sürgette. Az ukránok sokáig ellenálltak, de Zelenszkij alatt már nem.
Soros György hét éve ezt mondta Ukrajnáról:
Készen állok. Vannak konkrét befektetési elképzelések, például a mezőgazdaságban és az infrastrukturális projektekben. Beletennék egymilliárd dollárt. Ennek profitot kell termelnie. Az alapítványom hasznot húzna ebből.
Ezt követően pedig, ahogy korábban idéztük az amerikai tőzsdespekulánshoz közelálló álcivil szervezetek komoly médiakampányt indítottak annak érdekében, hogy mielőbb sor kerüljön a földszerzési moratórium feloldására Ukrajnában. A nyomásgyakorlás pedig sikerrel járt, mivel 2021. július 1-től megnyílt az út a külföldiek előtt az ukrán földpiacon.
Természetesen a korábbi ígéretekből nem lett semmi, az ukrán kisgazdák, ahogyan az ukrán kisember sem kapott semmilyen segítséget az amerikai multinacionális vállalatoktól és nagybankoktól.
Míg az elmúlt évtizedekben az arany vagy épp a kőolaj miatt keltek csatára egymással a nagyhatalmak, a jövőben az olyan alapvető szükségletek állnak majd a konfliktusok középpontjában, mint a víz vagy a termőföld –
mondta a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. A szakember szerint a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás miatt egyre fontosabb kincs lesz a jó minőségű termőterület. S hogy miért épp a több ezer kilométerre lévő ukrán termőterület érdekli az amerikai cégeket? Az úgynevezett csernozjom vagy feketeföld a világ legértékesebbike, ára lassan az arannyal vetekszik. A történelem során sokan szerették volna rátenni a kezüket, s most úgy tűnik, hogy az amerikaiak lesznek a befutók.
A már említett tranzakcióknak köszönhetően a tengerentúli óriásvállalatok hosszú időre bebetonozhatják ukrán érdekeltségeiket a termelésben, a feldolgozásban és az exportban is, amivel óriási profitra tehetnek szert.
