Még július végén adott ki riasztást az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és az Európai Unió (EU) rendőri szervezete, az Europol az ukrajnai fegyvercsempészet-veszély miatt. A Financial Times (FT) szerint a NATO és az EU sürgetésére
az ukrán kormány átfogó fegyverfigyelő és nyomkövető rendszert hoz létre nyugati országok segítségével, amellyel nemcsak a befelé, hanem a kifelé áramló fegyverek útját is végig tudják kísérni.
Az FT értékelése szerint a feketepiac virágzik a fegyverkereskedelemben, ezért sürgős megoldásra van szükség.
A Guardian beszámolója szerint Jürgen Stock, az Interpol főtitkára az angol–amerikai sajtószövetség tagjai előtt kijelentette:
nincs kétsége, hogy az illegális fegyverkereskedelem növekedni fog, amint véget ér az ukrajnai háború.
– Láttuk ezt a balkáni régióban. A szervezett bűnözői csoportok megpróbálják kihasználni ezt a kaotikus helyzetet: a fegyverek elérhetőségét, sőt a katonaság által használt fegyvereket is – fogalmazott a főtitkár, aki szerint a kézifegyverek jelentik a fő gondot.
Az EU-ban tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok többnyire nem halálos fegyverek illegális átalakításával és csempészettel jutnak lőfegyverekhez, hanem az akár az EU-tagállamok közötti tiltott szállítással, akár az EU-n kívülről történő csempészettel. Azaz az ukrajnai segélyfegyverek feketepiacra kerülése mellett a maffiák és a terroristák hatástalanított, majd élessé visszaalakított, valamint gáz-riasztó fegyverek élessé alakításával juthatnak illegális kézifegyverekhez.
A hatástalanított, majd visszaalakított fegyverekre jó példa a közelmúltban Röszkén, a pozsonyi drogmaffia fegyverraktárában talált fegyverek egy része, amelyek Szlovákiában hatástalanított, majd könnyedén élessé alakított fegyverek voltak. A bűnelkövetéshez használt vagy használni tervezett, átalakított riasztó- és gázfegyverek illegális kereskedelmét célzó nemzetközi műveletben 1534 lőfegyvert foglaltak le decemberben Európa-szerte – közölte idén januárban az Europol.
Mint azt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője korábban kifejtette:
hazánk frontország, így az egyik lehetséges útja az illegális piacra szánt ukrajnai segélyfegyvereknek Nyugat-Európa, illetve a Balkánon át Közel-Kelet felé éppen Magyarországon át vezethet. Ezért a korábbinál sokkal hangsúlyosabb a nemzetközi titkosszolgálati és rendőri együttműködés, mint korábban.
Fontos tudnivaló: amerikai elemzők már 2014-ben, a Majdan-forradalommal összefüggésben azt írták le, hogy
a káoszban mintegy háromszázezer (!) kézifegyver tűnt el az ukrán fegyveres és rendvédelmi erőktől.
Tudjuk, hogy a korrupció, a szervezett bűnözés, az illegális kereskedelem összefonódik, és kevés olyan jövedelmező forrás van, mint a fegyverkereskedelem. Kimeríthetetlen igény van rá világszerte. Ugyanakkor az ukrán korrupciós helyzetet jellemzi, hogy egy katonaköteles férfit tízezer euróért bármikor kiengednek az országból.
A korábban felsorolt aggályokat nagyban alátámasztja, hogy az amerikai CBS hírcsatorna egy hosszú cikkben járta körül azt a témát, hogy mi a legnagyobb probléma a Nyugat által Ukrajnának nyújtott katonai segélyekkel. Megállapításuk alapján
KÉTSÉGTELENÜL AZ EGYIK LEGNAGYOBB PROBLÉMA A KORRUPCIÓ.
Az Ukrajnába indított fegyverszállítmányok mindössze 30-40 százaléka érkezik meg a végső célállomáshoz
– közölte Jonas Ohman, egy Ukrajnát segítő litván nonprofit szervezet vezetője. Magyarán:
A NYUGATI FEGYVERSZÁLLÍTMÁNYOK 60-70 SZÁZALÉKA ÚTKÖZBEN EGYSZERŰEN ELTŰNIK...
Az elemzés arra is kitért, hogy az Egyesült Államok korábban külön személyeket jelölt ki és küldött az országba a fegyverszállítmányok felügyelésére, ami annak az egyértelmű jele, hogy a nyugati nagyhatalmakat is aggasztotta a sokat emlegetett ukrán korrupció.
Ugyanakkor szinte lehetetlen pontosan lekövetni a fegyverszállítmányok útját, aminek többek között az az oka, hogy a frontvonalak és a háború általános környezete is egyfolytában változik. Ezen csak tovább ront az, hogy nagyon sokan vannak az önkéntes és a különböző félkatonai szervezetek harcosai.
Tény, hogy az EU-tagállamok aggódnak a háborúban használt fegyverek holléte miatt. Mint azt nem egy esetben közölték, a nyugati nemzetek azt szeretnék, ha Ukrajna szilárdabb rendszerrel rendelkezne az Oroszország elleni küzdelemhez kapott fegyverek nyomon követésére. Vannak arra utaló adatok, hogy a fegyverek egy része Dél-Lengyelországba kerül, majd elszállítják őket a határra, ahol egyszerűen szétosztják őket, onnan pedig nyugati és más országok bűnözőihez kerülnek.
Ezek után követhetetlen a fegyverek útja, és a bűnüldöző szervek csak találgatnak, hol használják fel őket, vagy hogy egyáltalán az adott országban maradnak-e.
Az olyan szervezetek is, mint az Interpol és az Europol, arra hívták fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek a feketepiacra kerülhetnek. Egyes országok, például Svédország rendőrtisztviselői szintén az Ukrajnából kiinduló fegyverkereskedelem jelentette veszélyről beszéltek. Ahogy azt megállapították, a Nyugatról szállított fegyvereket, mint például a NLAW vállról indítható páncéltörő rakétát vagy a Switchblade „kamikaze drónt", a fegyvercsempészek szívesen kínálják a darkneten.
Kiderült az is, hogy megérkeztek az illegális fegyverek a balkáni piacra az ukrajnai hadszíntérről. Javelin típusú páncéltörő rakétákat találtak egy albán rendszámú kocsi csomagtartójában, az autó mellett álló személyek pedig ukránul beszélnek egy felvétel szerint. Az ukrán gazdasági biztonsági szolgálat vezetője is megerősítette, hogy megvan a veszélye annak, hogy az ukrán hadsereg fegyvereinek egy része a feketepiacon köt ki – írta korábban a szerbiai RTV. Vadim Melniuk elmondta:
az ügynökségük már felderített néhány ügyet, amelyben az országnak szánt humanitárius segélyt és fegyvert értékesítettek illegálisan. Katonai felszerelést is árultak. Felderítettünk már néhány hasonló esetet
– mondta az ukrán tisztviselő. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy tíz hasonló esetet vizsgálnak, de más kijevi biztonsági szolgálatok is dolgoznak ilyen ügyeken.
Egy német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute for the World Economy számításai szerint az USA eddig körülbelül 42 milliárd eurót költött az ukrajnai háborúra, amivel egyértelműen a legnagyobb külföldi finanszírozónak számít. Joe Biden kormánya a teljes fegyverküldemény 72 százalékát biztosította.
Ez annak fényében különösen érdekes, hogy az amerikai sajtó a hírszerzéstől származó információkra hivatkozva már áprilisban arról írt, hogy Washington az Ukrajnának küldött fegyverek útját csak rövid ideig tudja követni, és később már a látóhatáron kívülre kerülnek azok.
A világgazdasági kutatóintézet listáján egyébként Amerikát követi az Egyesült Királyság, a fegyverek összértékének hét százalékával, a harmadik helyen pedig Lengyelország áll öt százalékkal, majd pedig a németek, Kanada és Norvégia jön a sorban.
A problémát súlyosbítja az is, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedekben a világ illegális fegyvereinek egyik központja volt. A Small Arms Survey nemzetközi szervezet pár évvel ezelőtti kimutatása szerint csak 2013 és 2015 között az ukrán katonaság és rendőrség arzenáljából mintegy háromszázezer fegyver tűnt el, amelynek később csak valamivel több mint 13 százaléka lett meg.