A német kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételi ügyeket

Az 1945 március 6-án a balaton és a Velencei-tó között kibontakoztatott "Tavaszi ébredés" hadművelet volt a második világháború utolsó német offenzívája

A német szövetségi kormány lezártnak tekinti a náci Németország által a második világháborúban okozott veszteségek jóvátételével összefüggő ügyeket - közölte csütörtökön a német külügyminisztérium szóvivője Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes jóvátételi követelésekről szóló varsói bejelentésével kapcsolatban.

A német szövetségi kormány változatlan álláspontja szerint a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket mind sikerült lezárni.

Lengyelország is "már régen, 1953-ban lemondott minden további jóvátételről, és ezt a döntést többször megerősítette" - írta a külügyminisztériumi szóvivője hírügynökségeknek megküldött állásfoglalásában.

Kiemelte, hogy a jóvátétel ügyének lezárása az egyik alapkő, amelyre "a mai európai rend épül". Ugyanakkor Németország továbbra is vállalja a második világháborúért viselt "erkölcsi és politikai felelősségét".

Kifejtette: Berlin álláspontja szerint a német újraegyesítés külpolitikai vonatkozásait, így a jóvátételi kérdéseket is rendezi a két Németország és a négy megszálló hatalom (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodása - az úgynevezett kettő plusz négy szerződés -, amely hivatalosan lezárta a második világháborút Európában.

A szerződést az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Lengyelország is elfogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával.

Jaroslaw Kaczynski - a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) vezetője - a náci Németország Lengyelország ellen indított támadásának 83. évfordulója alkalmából bejelentette, hogy egy parlamenti elemzés alapján hazája több mint

500 ezer milliárd forintnak megfelelő értékben szenvedett veszteségeket a támadás és a náci megszállás következtében, és a kormány ezért kártérítést kér majd Németországtól.

Az évforduló alkalmából Berlinben is megemlékezést tartottak, a világháborús bombatalálatok miatt 1951-ben lebontott Kroll Operaház, vagyis annak az egykori belvárosi épületnek a területén, amelyben Adolf Hitler náci diktátor 83 éve bejelentette a Lengyelország elleni támadás elindítását.

Német katonák a második világháborúban. Forrás: Bundesarchiv

A két ország közötti együttműködés fejlesztését szolgáló Német Lengyel Intézet (DPI) által szervezett megemlékezésen Claudia Roth kulturális államminiszter kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy rögzüljön a közös emlékezetben mindaz, ami a náci diktatúra idején Lengyelországban történt.

A kormány ezért támogatja a Második világháború és a német megszállás Európában (ZWBE) elnevezésű dokumentációs központ létrehozását.

Ez az intézmény "az emlékezés és a Lengyelországgal találkozás fóruma" lesz - mondta a Zöldek politikusa, aláhúzva: "teret kell biztosítani a közös emlékezésnek, a kétoldalú eszmecseréknek, a találkozásoknak, és a közös európai történelmünk, jelenünk és jövőnk megismerésének".

Oroszország Ukrajna elleni háborúja is megmutatja, mekkora gond Németországban a kelet-európai szomszédos országokkal kapcsolatos ismeretek, és ezáltal az irántuk való érzékenység hiánya - mondta Roth.