Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Brüsszel szerda este kiadta vészhelyzeti energiaügyi javaslatcsomagját. Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője szerint jó hír, hogy a dokumentumban egyelőre nem szerepel az orosz gázárplafon. Ennek értékét azonban mérsékli, hogy Ursula von der Leyen szerdán bejelentette, hogy továbbra is az asztalon tartják a beavatkozást, azaz lebegtetik annak lehetőségét, hogy a szankciókat kiterjesszék a gázszállításokra - tette hozzá.
Rossz hír, hogy a csomagban szereplő négy intézkedés több kérdést vet fel, mint amennyi problémát várhatóan orvosolna.
Az első intézkedésben Brüsszel javaslatot tesz a napon belüli villamosenergia-csúcsigények 5 százalékos kötelező csökkentésére, és március 31-ig a teljes áramigény 10 százalékos csökkentésére - közölte Hortay. A fogyasztáscsökkentés kötelező előírása már a gáz esetében is megbukott a tagállami döntéshozóknál (az elfogadott csomagban - a veszélyhelyzet kihirdetéséig - csak ajánlás szerepel). Vajon miért gondolja Brüsszel, hogy ez az áram esetében másképp lesz?
Brüsszel újraosztaná az energiaszektorban keletkező jövedelmeket: adót vetne ki az alacsony költséggel termelők többletnyereségére. A szakember szerint szuverenitási probléma, hogy az adózási szabályok kialakítása tagállami hatáskör. Ráadásul több ország már vezetett be hasonló intézkedést, így kérdéses, hogy Brüsszel központi javaslata hogyan hangolható össze a meglévő tagállami rendszerekkel.
Brüsszel lehetővé tenné a hatósági árak alkalmazását a lakosságnál, valamint a kis- és középvállalkozásoknál. Ez jó javaslat, csak kissé visszás, mivel néhány évvel korábban a Bizottság Magyarország ellen eljárást indított a hatósági árak bevezetése miatt.
Végül, a csomaggal kapcsolatos fő kritika, hogy a javaslatok bevezetésétől nem érkezne több gáz a kontinensre, így azok legfeljebb tompíthatják az energiaválság hatásait, de Európa fő problémáját nem fogják megoldani - zárta a bejegyzését Hortay.
