A svéd parlamenti választások végeredményét eredetileg vasárnap a késői órákban akarták bejelenteni, de a választási hatóság hétfői közleménye szerint a szoros szavazati arányok miatt szerdáig várni kell, amikorra az összes szavazatot, köztük a külföldön leadott voksokat is megszámolják – írja az MTI.
Svédország nyolc parlamenti pártja egy négypárti konzervatív tömbre és a Magdalena Andersson szociáldemokratái által vezetett baloldali tömbre oszlik.
Az előzetes adatok értelmében a miniszterelnök vezette Svéd Szociáldemokrata Párt (S) ugyan minden más pártnál több szavazatot, a voksok 30,5 százalékát szerezte meg, egyelőre mégis úgy tűnik, hogy a baloldali pártokból álló blokk nem tud többséget szerezni a 349 fős parlamentben, a Riksdagban.
A választók voksolás utáni megkérdezésén alapuló felmérések (exit pollok) vasárnap estig az Andersson vezette pártok szoros győzelmét jósolták, de hétfőn kora reggelre már
a tényleges szavazatszámlálás alapján a konzervatívok felé billent a mérleg: a véglegeshez közeli eredmények szerint 175 mandátumot szereztek, míg a balközép 174 mandátumot gyűjtött.
A baloldali miniszterelnök a támogatóihoz intézett beszédében úgy fogalmazott, hogy bár az eredmények nem egyértelműek, az már nyilvánvalóan kiderült, hogy a szociáldemokrata mozgalom, amely a társadalmi egyenlőség és az erős jóléti állam megteremtésének eszméin alapul, továbbra is erős Svédországban.
A választáson a még nem végleges összesítés alapján a bevándorlásellenes, jobboldali Svéd Demokraták (SD) a párt eddigi legjobb eredményét hozva a szavazatok majdnem 21 százalékát tudta megszerezni.
A Svéd Demokraták a szabad fegyverhasználat és
a döntően migráns hátterű bandák által elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorítására tett ígéreteivel tudott előretörni,
mivel ezek sokak biztonságérzetét megingatták Svédországban.
Támogatóihoz szólva Jimmie Akesson, az SD vezetője a választási eredményekre utalva kijelentette:
Immár mi vagyunk Svédország második legnagyobb pártja, és úgy tűnik, ez így is marad. Az a célunk, hogy bekerüljünk a kormányba.
Ahogy az alábbi ábrán is látható, a bevándorlásellenes jobboldal előretörése elég jelentősnek mondható, választásról választásra egyre jobban teljesítenek, dacára annak, hogy csökken az őshonos svédek száma, és ezzel párhuzamosan folyamosan nő a migráns hátterűek létszáma, akik fokozatosan tesznek szert svéd állampolgárságra.
Korábban a jobbközép Mérsékelt Párt (M) volt az ország második legnagyobb pártja, amely most a szavazatok 19 százalékát kapta meg.
A Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson bejelentette követőinek:
készen áll arra, hogy megpróbáljon egy stabil és hatékony kormányt alakítani.
Függetlenül a választások végső eredményétől, Svédországban hosszadalmas kormányalakítási folyamat várható, akárcsak a 2018-as választásokat követően.
Az 55 éves, közgazdász Andersson alig egy éve lett miniszterelnök, ő az első nő a poszton Svédországban. Ő nyújtotta be Stockholm történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét, reagálásként egyebek között arra, hogy Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen.
Anderssont elsősorban a szociáldemokraták korábban természetes partnerének számító radikális baloldal (Vänsterpartiet-V) részéről számos kritika érte azért, mert nem akar népszavazást kiírni a Svéd Királyság NATO-tagságáról, holott ez szerintük alapjaiban változtatná meg az ország eddigi, több mint 200 éves múltra visszatekintő semlegességét.
A bevándorlásellenes jobboldal és a jobbközép egyébként támogatja a NATO-csatlakozást.
A Europe Elects nevű, európai közvélemény-kutatások összesítésével és elemzésével foglalkozó oldal által közölt felmérés alapján nem nehéz eldönteni, hogy a svéd baloldal miért támogatja a bevándorlást, külön kiemelve a harmadik világból történő migrációt.
Míg az előzetes eredmények alapján a svédországi összlakosság körében (svédek+európai bevándorlók+harmadik világbeli migránsok) a baloldali blokkot alkotó négy párt összesen 48,8 százalékot kapott, addig
a nem európai hátterű választók körében 69 százalékot!
A döntően iraki, szír, iráni és szomáliai származású, de már svéd állampolgársággal rendelkező választók körében a szociáldemokraták toronymagasan, 38 százalékkal vezetnek, a második helyen pedig a NATO-ellenes radikális baloldal (Vänsterpartiet) áll 18 százalékkal.
A jobboldali pártszövetség az összlakosság körében 49,7 százalékot szerzett, míg a harmadik világbeliek körében csupán 29 százalékot.
Az előzetes eredmények szerint a fiatal,
18-30 év közötti választók körében csúfosan megbukott a baloldal,
dacára annak, hogy e korosztályban egyértelműen felülreprezentáltak a harmadik világbeliek. Ennek alapján nem igazán lehet másra következtetni, minthogy az őshonos svéd fiataloknak nagyon elegük van a baloldalból.
A fenti számok tükrében teljesen egyértelmű,
hogyha a svéd parlamenti választáson nem szavazhattak volna az állampolgárságot kapott harmadik világbeliek, akkor Stockholmban egész biztosan jobboldali kormánykoalíció alakulna,
valószínűleg a bevándorlásellenes Jimmie Akesson SD-elnök vezetésével.
A baloldal tehát azért támogatja a migrációt, mert új szavazókat akar nyerni, hiszen az elöregedő svéd lakosság nem biztosít hosszú távra szavazóbázist,
a harmadik világbeli bevándorlók nélkül az elmúlt 100 évet meghatározó, a jóléti államot egykor kiépítő, most pedig visszanyeső Szociáldemokrata Párt előbb-utóbb csupán egy fejezet lenne a skandináv királyság történelemkönyveiben, semmiképp sem XXI. századi, nagyobbik kormánypárt Stockholmban.