Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz-ukrán háború teljesen felforgatta Európát. A konfliktus kitörése óta az európai lakosok egyre inkább szenvednek, mert az Európai Bizottság minden előzetes hatástanulmány nélkül elfogadott nyolc szankciós csomagot Oroszország ellen.
A szankciós csomagok magukba foglalják a személyek és szervezetek, a pénzügyi és üzleti szolgáltatások, a közlekedési ágazat, az orosz katonai-ipari komplexum, a kereskedelmi és az energetikai ágazat elleni korlátozásokat.
Egymagában a háború nem okozott volna rekordméretű inflációt és energiaár-emelkedést a kontinensen.
Az energetikai szankciók elfogadása után lőttek ki az árak, mert az Európai Bizottság és a brüsszeli bürokraták hibásan mérték fel a helyzetet és folyamatosan hibás döntéseket hoztak az energetikai szankciókat illetően.
Brüsszelben úgy hoztak meg sorsfordító döntéseket, hogy nem kínáltak alternatívát az országok számára.
Az energetikai szankciókkal kapcsolatos döntéseket abban az esetben szabadott volna elfogadni, ha az országok az energiamixükben pótolni tudták volna a kieső orosz fűtőanyagokat.
Lássuk, hogy mi vezetett a soha nem látott mértékű energiaáremelkedéshez!
2021-ben az EU a teljes gázfogyasztásának több mint 40%-át, a kőolajimport 27%-át és a szénimport 46%-át Oroszországból importálta. Az energia az EU teljes oroszországi importjának 62%-át tette ki.
Tehát jól látható, hogy az európai uniós országok számára létkérdés az energiahordozók beszerzése.
Az EU teljesen megtiltotta az orosz szén importját, elrendelte az Oroszországból származó nyers és finomított kőolaj behozatalának a tilalmát - néhány kivétel mellett-, továbbá árplafont vezetett be az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállítása esetén.
A magyar kormány kiállása miatt mentességet kapott a vezetéken érkező kőolaj, az atomenergetikai ágazat és bizonyos energiatermékek szállítása, mint például a nukleáris fűtőanyagok. A szankciós csomagok elfogadása után a tagállamok kaptak egy bizonyos kivezetési határidőt, azonban az energetikai szankciók teljesen felforgatták a kontinens energiapiacát.
A földgázra még eddig nem vetettek ki szankciót, mert Magyarország és még néhány más uniós tagállam nemzeti érdekeit figyelembe véve tárgyalni sem volt hajlandó erről.
A fegyveres konfliktus kitörése előtt 80 euró körül mozgott a gáz egységára a holland gáztőzsdén. Augusztus végén már több mint háromszorosára emelkedett a földgáz köbméterenkénti ára, bőven 250 euró fölé kúszott a tagállamok számára nélkülözhetetlen energiahordozó ára.
Leggyakrabban akkor jegyeztek emelkedést a földgáz árában, amikor Brüsszel Oroszország elleni szankciókról döntött.
A drágulás máskor pedig akkor következett be amikor az uniós vezetők újabb szankciókat szorgalmaztak vagy -mint sok esetben- egész egyszerűen összevissza beszéltek és ezzel is pánikot okoztak a piacokon.
Mivel a különleges európai uniós rendelkezések értelmében a földgáz árához van kötve a villamosenergia ára ezért meredeken megemelkedett az áram kilowattonkénti ára is.
Orbán Viktor miniszterelnök már többször is szorgalmazta ennek a mechanizmusnak az eltörlését azonban eddig nem sikerült ezt a brüsszeli bürokrácián keresztülvinni.
Nyugaton és más EU-s tagállamokban az emelkedő rezsiárak egyre nagyobb terhet rónak a családokra. Sok helyen brutálisan megdrágult az energia ára, amit alább be is mutatunk.
Míg máshol egyre drágább a rezsi, addig Magyarországon olcsóbb a rezsicsökkentésnek és a kormány energetikai intézkedéseinek köszönhetően.
Már van olyan európai ország ahol az áramért a magyar árak hétszeresét, a gázéért pedig tizenhétszeresét kell fizetni. A magyar háztartások az augusztusban bekövetkezett változások ellenére is példátlanul olcsón jutnak hozza az energiához. Mint egy nemrég készült felmérésből kiderült Észtországban egy hónap alatt a gáz ára 88%-al, míg a svédeknél az áram ára 47%-al nőtt.
A legnagyobb áramár-emelkedés a svéd (47%), az észt (41%), a német (23%) és a cseh (23%) fővárosban volt. A földgáz ára pedig az észt (88%), az osztrák (36%) és a holland (23%) fővárosban emelkedett meg a leginkább.
A kormányprogram nem csak az átlagfogyasztásig, hanem afölött is védelmet nyújt a családoknak, mivel a lakossági piaci ár is a legolcsóbbak közé tartozik Európában. Az átlagfogyasztás (63.645 MJ) esetén a földgázért továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat: 2,53 eurocentet kWh-ként.
Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,07 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.
Az áramért a második legalacsonyabb árat fizetik a magyar családok. Az áram ára hazánkban 9,22 eurocent/kWh) a rezsivédett árkategóriában, tehát az átlagfogyasztásig.
