Ukrajna gyakorlatilag államcsődben van, és havonta mintegy 3-4 milliárd euróra (átszámítva 1230–1640 milliárd forintra) lenne szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani az állam működését, ehhez pedig további pénzügyi támogatást vár külföldről. A háború kezdete óta már mintegy 12,7 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kapott Ukrajna, és az év végiéig további 15 milliárdban reménykedik, hiszen
az országban már nincs elegendő pénz nyugdíjra, az állami alkalmazottak fizetésére, de újabb katonai kiadásokra sem.
Ukrajna augusztusban arra kényszerült, hogy megállapodjon hitelezőinek nagy részével abban, hogy két évig leállnak adósságaik törlesztésével, ami az S&P és a Fitch nemzetközi hitelminősítő szerint egyenlő a csőddel.
Ráadásul az is kérdéses, hogy az ország a további hiteleket és támogatásokat hogyan fogja tudni visszafizetni, hiszen az ukrajnai ipar és gazdaság tulajdonképpen nem működik.
Az ország jelentős területei orosz ellenőrzés alatt vannak, épp úgy, mint szénbányái vagy például a zaporizzsjai atomerőmű. Az orosz támadások során pedig olyan fontos ipari, gazdasági és infrastrukturális objektumok is megsérültek, vagy pusztultak el, mint például a mariupoli acélgyár.
Ennek ellenére az Európai Unió további pénzeket akar Ukrajnának juttatni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be, hogy az Európai Unió csúcstalálkozóján a résztvevő országok pénzügyminisztereit arra utasították, hogy dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amellyel
2023-ban legalább 18 milliárd eurót juttathatnak Ukrajnának.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy Ukrajna mintegy havi 3-4 milliárd euró összegű finanszírozást kér, hogy elegendő forrása legyen az alapvető szükségletekre. Ráadásul ezt a pénzt az USA-nak, az Európai Uniónak és a pénzintézeteknek kellene biztosítaniuk.
Ugyanakkor fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy Ukrajna jövő évi költségvetése gyakorlatilag egy háborús büdzsé. A dokumentum szerint 2023-ban mintegy 30 milliárd dollárt (több mint 12 ezer milliárd forintot) fordítanának a háborús kiadások fedezésére.
Hogy mégis miért öntik még mindig a pénzt Ukrajnába, amikor nyilvánvalóan képtelen lesz törleszteni az adósságait, arról Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója beszélt az Origónak.
„Az látszódik, hogy a globalista elitek ezt a háborút leginkább két célra akarják használni, amit Soros György írt még idén márciusban a Project Syndicate hasábjain: miszerint meg kell dönteni az orosz és kínai rendszert, mert most látszódik erre reális esély. Arról nem írt, és ez a második, hogy
a háború a „legjobb üzlet". Ezért erőltetik a háborút, annak ellenére, hogy bizonyos összegek sosem fognak visszajönni. A háborún keresni is lehet, mindent el lehet adni, mindennek felmegy az ára, lehet spekulálni, és hát fegyverből sosem lehet eleget gyártani.
Minél tovább tart a háború, a globalista elitek azt remélik, hogy ezeket a céljaikat annál jobban el tudják érni, tehát Ukrajna támogatásával ezeket a globalista célokat most egyszerre akarják elérni” – magyarázta az Origónak Kiszelly Zoltán.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiak részéről elvárás, hogy ha ők ellátják fegyverekkel Ukrajnát, akkor a többi ország pénzügyileg finanszírozza,
Itt van a kutya elásva, hogy még az amerikai fegyvereket is az európaiak finanszírozzák
- fogalmazott Kiszelly Zoltán.
Az Európai Unió ennek ellenére további pénzeket ígér Ukrajnának, amit végső soron az európai embereknek kell megfizetnie az egyébként is súlyos szankciós infláció és elszálló energiaárak mellett. Ukrajna finanszírozása tehát egy újabb teher, ami azonban megszűnne, ha vége lenne a háborúnak,
ezért is indokolt a béketárgyalás, amit Orbán Viktor szorgalmaz.
Minél hamarabb vége a háborúnak, annál kevesebbet kell finanszírozni, tette hozzá Kiszelly. Megjegyezve, hogy az Unió pedzegeti – a német sajtóban már erről írnak –, hogy új Marshall-tervre van szükség Ukrajna újjáépítésére, amelynek költségét Zelenszkij szeptemberben 750 milliárd euróra taksálta.
Vagyis nem csak, hogy az ukrán költségvetés finanszírozását traktálná a washingtoni elit az unióra, hanem az újjáépítés költségeinek nagy részét is.
Ursula von der Leyen szerint ugyanakkor” az is fontos, hogy jelezzük Ukrajnának, hogy nagyon jól tudjuk, milyen fontos számára ez a megbízható bevételi forrás.” Ezzel a hozzáállással azonban az uniós vezetők gyakorlatilag tönkreteszik az uniót, és nem látják be, hogy nincs tovább.
Ráadásul a pénz egy részét Magyarországtól veszik el. Hazánk ugyanis álindokokkal nem kapja meg a 2027-ig tartó uniós ciklus forrásait, sőt, a helyreállítási alap alanyi jogon járó összegét sem.
A háborús őrületben lévő Brüsszel ezeket a pénzeket el akarja venni Magyarországtól, és inkább Ukrajnának akarja adni.