Az Unió főképviselője arcátlanul gúnyolódik a szankciós infláció miatt éhező európaiakon

A végsőkig ki kell tartani a szankciós politika mellett, bármekkora árat is kell fizetnie ezért Európának, mert ezek a lépések akkor is gyengítik Oroszországot, ha közben milliárdokat nyernek Putyinék a magasabb gázárakon – nagyjából így foglalható össze a brüsszeli vezetők álláspontja. A sajátos valóságértelmezést és olykor hajmeresztő párhuzamokat tartalmazó „érvrendszert" ezúttal Josep Borell uniós külügyi főképviselő nyilatkozatai alapján mutatjuk be.

Mindent elárulnak az Európai Unió vezetőinek gondolkodásmódjáról azok a nyilatkozatok és magyarázkodások, amikkel az elmúlt hónapokban indokolni próbálták az elhibázott szankciós politikájukat. A sajátos logikával, olykor teljesen életidegen érvekkel zajló kommunikációs hadjáratban élen jár Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

Josep Borrell a háború kitörésének napján, február 24-én Forrás: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

A spanyol szocialista politikus szeptember közepén a diétához hasonlította az Oroszország elleni szankciókat. Szó szerint úgy fogalmazott: „A korlátozásoknak akkor is érvényben kell maradniuk, ha nincs azonnali hatásuk Moszkvára. (...)

Az EU-nak nem szabad feloldania az Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus miatt bevezetett szankciókat, még akkor sem, ha azok azonnali hatást nem fejtenek ki, mert diétaként működnek. Olyan ez, mintha fogyókúráznál, és ideges lennél, amiért már pár hét után sem fogytál le kilókat és kilókat.

Majd azzal folytatta az okfejtését, hogy a szankciós „diétának" érvényben kell maradnia, különben „a már leadott kilogrammokat nagyon könnyen újra fel lehet hízni".

Borell logikájával az a probléma, hogy ez a bizonyos „diéta" eddig nem a célországot, azaz Oroszországot „fogyasztotta", ők inkább még „híztak" is egy keveset, ellenben az európai országok már jó ideje érzik a hatását: soha nem látott mértékű az infláció, egekben az energia- és élelmiszerárak, valamint vállalkozások tízezreinek működése került veszélybe.

Az uniós vezető diétás hasonlata kifejezetten arcátlan, ha azokra a milliókra gondolunk, akiknek Európában a szankciós infláció miatt választaniuk kell az étel és a fűtés között - sőt, esetenként mindegyikről le kell mondaniuk.

Soros internetes portálján magyarázkodik

Borrell Soros György internetes portálján, a Project Syndicate nevű oldalon szeptember 14-én közölt egy írást, amelyben szintén azt fejtegette, hogy az oroszok elleni stratégia működik, folytatni kell. Figyelemre méltó itt is a valósággal szemben folytatott érvelési kísérlet, Borell ugyanis úgy fogalmazott:

Igaz, Oroszország hasznot húzott a közelmúltbeli gázáremelésekből. De ez nem jelenti azt, hogy a szankciók kudarcot vallottak. Inkább meg kell várnunk, hogy láthassuk Európa azon döntésének teljes hatását, hogy csökkenti Oroszországból származó energiaimportját.

Szerinte az orosz energiahordozókra, a szénre és az olajra kivetett embargónak is lehet már érezni a kezdeti hatásait, tehát „a szankcióknak bizonyíthatóan kényszerítő hatása is volt." Ez utóbbi megállapítást aztán egy éles váltással úgy próbálta alátámasztani, hogy „a nyugati technológiához való hozzáférés elvesztése elkezdte sújtani az orosz hadsereget, amelynek tankjai, repülőgépei, távközlési rendszerei és precíziós fegyverei szintén import alkatrészekre támaszkodnak."

Forrás: AFP/Stringer

Csakhogy a korszerű technológiák oroszországi exporttilalmának semmi köze nincs az energiaügyi szankciókhoz, a magyar kormány minden esetben ez utóbbiakat ellenezte. Ezt azért is fontos tisztázni, mert Borell több alkalommal bírálta Orbán Viktort is, mert szerinte a magyar miniszterelnök „egész nyáron azzal jött, hogy lábon lőjük magunkat, és fel kell oldani a szankciókat. Aztán Moszkvába megy benzint venni, és odaadják neki, de Magyarország mindig is jóváhagyta a szankciókat."

Borrell Sorossal ebédel még spanyol külügyminiszterként Forrás: Twitter

Az uniós vezető – brüsszeli kollégáihoz és a magyarországi baloldalhoz hasonlóan – rendre összemossa az energiahordozókra, illetve egyéb termékekre kivetett szankciók kérdését és hazug módon vádolja a magyar kormányt egyszerre a szankciók elutasításával, illetve azzal, hogy ugyan megszavazzák az oroszellenes lépéseket, de energiát vásárolnak Putyinéktól. Az ellentmondás tehát nem a magyar kormány lépéseiben van, hiszen Orbán Viktor a kezdetektől egyértelműen elutasította az energiára vonatkozó szankciókat, míg az Unió egyéb korlátozó lépését Oroszország ellen támogatta. Az EU azonban folyamatosan változtat a saját álláspontján: tavasszal még kizárták az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciókat, aztán mégis kivetették az embargót az olajra és a szénre, valamint folyamatosan napirenden tartják a gáz elleni bojkott lehetőségét.

Borrell szerint a végsőkig ki kell tartani a szankciók mellett

De térjünk vissza Borell szeptemberi cikkére, amit Soros György portálján tett közzé! Az uniós főképviselő az elemzésben beismerte, hogy kudarcot vallottak a szankciók és egyben leleplezte Brüsszel valódi szándékát, amikor feltette a kérdést:

„A szankciók önmagukban elegendőek a betolakodó legyőzéséhez? Nem,

de ezért is nyújtunk hatalmas gazdasági és katonai támogatást Ukrajnának, és azon dolgozunk, hogy egy EU katonai kiképző missziót telepítsünk az ukrán fegyveres erők további megerősítésére. A háború még nem ért véget, és Putyin rezsimje még mindig birtokol néhány kártyát. Ám a jelenlegi nyugati stratégia mellett a Kreml gyakorlatilag lehetetlennek fogja találni a dagály megfordítását. Az idő és a történelem az ukránok oldalán áll – mindaddig, amíg kitartunk a stratégiánk mellett."

„Meg kell fizetni a demokrácia árát"

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy Borell szerint milyen árat kell fizetnie Európa lakosságának a végsőkig való „kitartásért." Az uniós külügyi főképviselő az osztrák Kronen Zeitungnak még augusztusban azt nyilatkozta: „Természetesen rövid távon nagy kihívások előtt állunk.

Tagadhatatlan, hogy a gáz ára emelkedik. De készen kell állnunk arra, hogy megfizetjük a szabadság árát.

Korlátozzuk Oroszország gazdasági lehetőségeit."

Borell a költségek elosztásáról és a szankciók folytatásáról is beszélt az AFP francia hírügynökségnek. Szerinte Putyin tisztán látja, hogy a drasztikusan emelkedő árak az európai választók pénztárcáját sújtják, akik ezért elfáradtak és vonakodnak Ukrajna támogatásának következményeit viselni. Ki kell tartani, ám ehhez szerinte a költségek elosztására van szükség az EU 27 tagállama között.

Egy júliusi brüsszeli sajtótájékoztatón Borrell óva intett attól, hogy Oroszország megpróbálja kihasználni a „demokratikus fáradtságot". A spanyol baloldali politikus úgy fogalmazott: „Az európai társadalmak nem engedhetik meg maguknak, hogy elfáradjanak. Az európai társadalmaknak és az Európai Unió tagállamainak, kormányainak továbbra is ki kell állniuk az általuk hozott döntések mellett. Az orosz gazdaságot korlátozó intézkedésekről döntöttek, és ehhez ragaszkodniuk kell."

Josep Borrell azt is kijelentette, Putyin mindig is hitte, hogy az EU soha nem fogja szankcionálni Oroszországot, mivel az túlságosan függött az energiától, de „az orosz energiából való gyors méregtelenítés jelentős költségekkel jár számos ország és ágazat számára, amellyel szembe kell néznünk. Azonban ez az az ár, amit demokráciánk és a nemzetközi jog védelméért kell fizetni – mondta Borrell.

„A szankciók következményeiért az orosz kormányt kell hibáztatni"

Egy márciusi interjúban az uniós főképviselő elmagyarázta, hogyan kell értenünk Brüsszel politikáját. A narratíva lényege, hogy a szankciók következményeiért az orosz kormányt kell hibáztatni. „A szankciókkal egy viselkedést szankcionálsz. A szankciók önmagukban nem politikák, hanem egy magatartás akadályozásának egyik módja. Ezért mindig azt mondjuk, hogy a szankciókat a történések szerint fogjuk meghozni, nem csak az ötletek elindításával." Aztán azt hangsúlyozta, hogy a korlátozó intézkedések az orosz kormány és az azt támogató gazdasági elit ellen irányulnak. „Ezek a súlyos intézkedések természetesen költségekkel járnak az orosz gazdaság számára, de a szankciók következményeiért az orosz kormányt kell hibáztatni. Arra koncentrálunk, hogy megcélozzuk az oligarchákat, a gazdagokat, a Putyint és rezsimjét támogató elitet. Őket fogja közvetlenül érinteni az, hogy nem tudnak magánrepülőgépeikkel Európába repülni, és csökkentik Oroszországon kívüli vagyonukat és vagyonukat. Ha a rubel veszít értékéből, az az egész orosz gazdaságot érinti, ez elkerülhetetlen. De ez az orosz kormány hibája. Mindez az orosz kormány teljesen törvénytelen magatartásának a következménye."