Minden bizonnyal nagy változást jelent a dél-koreaiak életében, hogy 2023 júniusától csak a nemzetközi szabványok alapján tartják majd nyilván az állampolgárok életkorát az országban. Ráadásul a hivatalokban nem is egy, hanem rögtön két hagyományos életkorszámítási rendszernek int búcsút a lakosság a most elfogadott jogszabályok értelmében.
Ebből az egyik olyan módszer, ami miatt a koreaiak születésükkor rögtön legalább egy évvel - de akik egy adott év végén születtek, szinte azonnal kettővel idősebbnek számítanak, mint a világ más részein, például az Európában születettek. Születésükkor ugyanis rögtön 1 évesnek számítanak, életkoruk pedig minden év január 1-jén eggyel növekszik. Ez a hagyományos életkorszámítási módszer, és a mindennapokban általában ezt használják az ott élők, azaz például az életkorukat tudakoló kérdésre is e számítási mód alapján válaszolnak.
Van egy másik módszerük is, amellyel az életkort elsősorban a hadkötelezettség teljesítése, illetve az alkohol- és dohánytermékek fogyasztásának kérdéseire számolják ki (ezt így is hívják, "számolásos" módszer). Ebben a rendszerben születéskor mindenki nulla éves, de minden elért január 1-jével életkorához egy évet adnak.
S ezek mellett Dél-Korea az 1960-as évektől - főként az orvosi, jogi vonatkozású dokumentumok kapcsán - a nemzetközi, Magyarországon is ismert normát is használja, amelyben születéskor nulla évről indul mindenki, és születésének a napján nő az életkora egy évvel.
Ebben a zűrzavaros helyzetben hivatottak rendet tenni az új törvények, melyek a hivatalos dokumentunokban csak a nemzetközi standard szerinti módszer alkalmazását engedélyezik. Technikai értelemben, a két hagyományos számítási módszert az új szabályok nem törlik el - tradíciójuk tehát tovább élhet -, puszán a közigazgatási, jogi vonatkozásokban, illetve ezek színterein írják elő kötelezően a nemzetközi szabvány használatát.
Ezzel rengeteg jogi zűrzavar válik megelőzhetővé, és mérséklődnek a szükségtelen társadalmi-gazdasági költségek is
- érvelt a parlamenti döntéshozatalkor a kormányzó párt egyik képviselője.
A Guardian beszámolójában megemlíti, hogy nem pontosan tisztázott, honnan erednek a hagyományos koreai életkorszámításoi módszerek. Az egyilk lehetséges magyarázat az, hogy a hagyományos módszer figyelembe veszi az anyaméhben eltöltött időt is - mintegy 12 hónapra kerekítve a 9 hónapot. Egy másik elmélet szerint a hagyományos módszernek egy ősi ázsiai számrendszerhez lehet köze, mely nem ismeri a nulla fogalmát.
Ennél is fogósabb kérdés az, miért növekszik minden évben január 1-jén egy évvel az életkor. Egy lehetséges magyarázata ennek az, hogy az ókori időkben a koreaiak ősei a kínai 60 éves naptárcikluson belül helyezték el saját születési évüket. Ám mivel akkor még nem léteztek a mindennapokra rendszeresített naptárak. születésük tényleges napját hamar figyelmen kívül hagyták, és egyszerűen a teljes évet adták hozzá életkorukhoz a holdnaptár első napján. A nyugati naptárrendszer elterjedésével aztán a hozzáadás napja január 1-re módosult.