Benyújtja a számlát Románia az osztrákoknak a schengeni vétóért

Alpbach pályái

A bukaresti turisztikai miniszter eltanácsolja a romániai turistákat az ausztriai sízéstől, sokan megszüntetik az osztrák bankoknál fenntartott számlájukat, szóba került egy 200 millió eurós havi követelés is.

Vehemens, helyenként elrugaszkodott reakciókat váltott ki Romániában, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa – osztrák és holland vétó nyomán – az országnak a schengeni övezetbe történő felvétele ellen szavazott – Bulgáriával egyetemben.

A bukaresti közméltóságok csalódottságuknak adtak hangot Bécs ellenkezése kapcsán, amely szerintük teljesen megalapozatlan.

(Hollandia támogatta ugyan Románia csatlakozását, de mivel a Bulgáriáét ellenezte, és a két országról „csomagban" szavaztak, Hága is a két ország ellen voksolt.)

Klaus Iohannis román államfő szerint a döntés mélységesen igazságtalan Romániával és polgáraival szemben, az ország kedvező elbírálást érdemelt volna. Szerinte Ausztria „sajnálatos és indokolatlan" magatartása veszélybe sodorhatja az európai egységet és összetartást, amely pedig szükséges a jelenlegi geopolitikai kontextusban.

Klaus Iohannis román államfő Forrás: MTI/EPA/Román elnökség/Dragos Asaftei

Nicolae Ciuca román miniszterelnök „mélységes csalódását" fejezte ki Románia schengeni csatlakozásának elutasítása miatt, megalapozatlannak nevezve Ausztria „merev" álláspontját. Marcel Ciolacu, a bukaresti parlament alsóházának szociáldemokrata elnöke úgy fogalmazott, hogy Ausztria szavazata „karácsonyi ajándék Vlagyimir Putyinnak".

Az európai egységre és stabilitásra súlyos csapást mért egy olyan állam, amely ezekben a nehéz időkben úgy döntött, hogy elhagyja európai bajtársait, és helyettük orosz érdekeket szolgál. Egyértelmű, hogy Ausztria elszakadt Európától

– foglalt állást a kormányzó román szociáldemokrata párt (PSD) elnöke. Ciolacu arra a Romániában széles körben elterjedt vélekedésre erősített rá, amely szerint a bécsi kormány erőteljes orosz befolyásoltság alatt áll; bukaresti sajtótermékek többek között annak alapján jutottak erre a következtetésre, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár az ukrajnai háború kirobbanása után Moszkvába látogatott. Ennél is keményebben fogalmazott Kelemen Hunor, a bukaresti kormányt erősítő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, aki szerint Ausztria vétója „helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen" politikai játszmára vall.

A bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese közölte, „gyalázatos, álszent" döntésével Bécs azt bizonyította be, miként tiporhatók lábbal a közös európai értékek és szabályok.

Miközben Marcel Ciolacu előrebocsátotta, hogy „az abszurd szavazásnak" lesznek következményei Ausztriára nézve, sokan máris szankciókat követelnek a közép-európai országgal szemben Romániában. A bukaresti kormány idegenforgalmi minisztere, Daniel Cadariu arra biztatja honfitársait, hogy a bécsi hatóságok magatartása miatt ne Ausztriába járjanak síelni. Felhívta a figyelmet, hogy évente átlagban mintegy 370 ezer román állampolgár tölti a vakációját a közép-európai országban, a legtöbben pedig az ottani síparadicsomokat keresik fel. Tavaly a koronavírus-járvány miatt foganatosított korlátozások ellenére 290 ezer romániai választotta kikapcsolódási úti célként Ausztriát.

Tudjuk valamennyien, hogy nem csak Ausztriában ideálisak a feltételek a téli sportok szerelmesei számára. Sokkal jobb körülményeket találni a sízéshez Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban

– jelentette ki a Ciuca-kormány turisztikai minisztere.

Forrás: AFP/ONLYWORLD.NET/Antoine Lorgnier

Számos politikus már korábban az osztrák termékek, az ausztriai cégek szolgáltatásainak bojkottjára szólított fel, Pavel Popescu, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője pedig az osztrák – és a holland – cégeket büntető törvényeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két ország megvétózza Románia schengeni integrációját. Razvan Nicolescu volt energiaügyi miniszter most egyenesen azt vetette fel, hogy

Ausztriának 200 millió eurót kellene fizetnie Romániának havonta, becslések szerint ugyanis ekkora összegre rúg a schengeni övezetből való kizárás generálta veszteség a román össztermék (GDP) számára.

Rares Bogdan román liberális európai parlamenti képviselő szerint a román állami vállalatoknak fel kellene számolniuk az osztrák tőkéjű pénzintézeteknél nyitott számlájukat, és más bankok szolgáltatásait kellene igénybe venniük. Mintegy erre reagálva az osztrák Erste tulajdonában lévő Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezetősége sajnálatának adott hangot a schengeni csatlakozás ügyében született döntés kapcsán, míg a Raiffeisen Bank a téma kapcsán meglepetését fejezte ki, hozzáfűzve: nem kommentál „politikai döntéseket".

Ausztria egyébként az egyik legnagyobb külföldi befektetőnek számít Romániában,

ahol az OMV Petrom kőolajipari társaság (tavalyi üzleti forgalma 4,7 milliárd euróra rúgott), a Porr és a Strabag útépítő vállalat, a Raiffeisen Bank, az Uniqa biztosítótársaság, továbbá az Automobile Bavaria, a Porsche és a BMW autóipari óriás jókora üzleti forgalmat bonyolít.

Elterjedt vélekedés Bukarestben, hogy Bécs a Fekete-tenger kontinentális talapzatában található földgáz kitermelését szabályozó román offshore-törvény módosítására játszik, erről minden bizonnyal szó esett, amikor Klaus Iohannis államfő novemberben fogadta az OMV Petrom küldöttségét. A találkozó után a bukaresti államelnöki hivatal közölte, hogy az OMV a jövő év közepén jelenti be a fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőkön való kitermeléssel kapcsolatos döntését.