A döntés ugyanakkor heves reakciót válthat ki Észak-Koreából, amely a múlt hónapban élesen bírálta, "elmeháborodottnak" és "vad kutyának" nevezte Jun Szok Jol dél-koreai elnököt azt követően, hogy Szöul közölte, további egyoldalú szankciók bevezetését fontolgatja.
A dél-koreai büntetőintézkedéseket nem sokkal azután jelentették be, hogy az amerikai pénzügyminisztérium közölte, szankciókat hozott az Észak-Koreát kormányzó Koreai Munkapárt három tagja ellen, akik szerepet játszanak az ország nukleáris és ballisztikus fegyverek fejlesztésében.
A dél-koreai külügyminisztérium szerint az ország a szankciókkal az észak-koreai fegyverkezési fenyegetés fokozódására reagált, miután Észak-Korea olyan interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt a múlt hónapban, amely képes az amerikai szárazföld elérésére.
A Szöul által büntetett nyolc embert és hét vállalatot Washington már korábban szankciókkal sújtotta, mert részt vettek az ENSZ Biztonsági Tanács szankcióit kijátszó, fegyverprogramjának finanszírozására irányuló észak-koreai erőfeszítésekben - tájékoztatott a szöuli tárca.
A szankciókban felsoroltak között négy különböző észak-koreai bank hat tisztviselője, egy tajvani és egy szingapúri állampolgár szerepel. A megbüntetett vállalatok közül négy észak-koreai kereskedelmi és hajózási cég, a másik három pedig szingapúri székhelyű hajózási vállalat.
Dél-Korea októberben szankciókat vezetett be 15 ember és 16 szervezet ellen. A vád az volt ellenük, hogy támogatták Észak-Korea fegyverkezési tevékenységét.
Öt év alatt ez volt Szöul első egyoldalú szankciója Phenjannal szemben.
Észak-Korea idén rekordsebességgel fokozta fegyverkísérleteit, több tucat rakétát, köztük interkontinentális ballisztikus rakétákat tesztelt. Phenjan igyekezett kihasználni, hogy a nemzetközi közösség figyelme Oroszország ukrajnai háborújára összpontosult, így akarta előmozdítani fegyverprogramját, növelni a nyomást Washingtonra és Szöulra.