Világszerte spórolnak az emberek - így változtak meg a vásárlási szokások

Westend

A V4NA nemzetközi hírügynökség arról számolt be, hogy a növekvő energiaárak és az infláció miatt szerte Európában, de a tengerentúlon is egyre többen igyekeznek spórolni, kevesebbet fogyasztani, ráadásul ez az ünnepi kiadásokban is megmutatkozott.

A szárnyaló infláció miatt a franciák kevesebb húst esznek és sokan használt ajándékot vesznek karácsonyra - írja a V4NA.

Franciaországban az idei évben rendkívüli mértékben megugrottak az árak, különösen az élelmiszereket érintette érzékenyen az infláció.

Az INSEE statisztikai hivatal által közölt adatok szerint az élelmiszerárak tavaly októberhez képest 11,8 százalékkal drágultak, a friss élelmiszerek tekintetében azonban még ennél is kiugróbb mértékű, 16,9 százalékos a drágulás.

A karácsonyi ünnepi vacsora elengedhetetlen hozzávalói szintén jelentős mértékben, 10 százalékkal kerülnek többe Franciaországban az idén, mint tavaly.

A koronavrus-járvány miatt védőmaszkot viselő emberek karácsonyi bevásárlásukat végzik Milánóban 2020. december 19-én. Forrás: MTI/ANSA/EPA/Matteo Corner

Egy hagyományos ünnepi menüsor hat főre 117 euróba kerül, ez a tavalyi árakhoz képest 9,6 százalékos drágulást jelent. A franciák a rohamos ütemben dráguló élelmiszerek miatt kénytelenek voltak változtatni a vásárlási szokásaikon és a prémium minőségű, ám magasabb árkategóriába tartozó termékek helyett inkább az elsőáras, saját márkás árukat keresik a boltok polcain. A francia kiskereskedelmi kereskedőket tömörítő Système U nevű szakszervezet elnöke, Dominique Schelcher egy nyilatkozatában kifejtette, hogy

a lakosság háromnegyede jelentősen változtatott a vásárlási szokásain, elsősorban a legszükségesebbeket vásárolják meg, és lemondanak az olyan nélkülözhető dolgokról, mint például a textilipari termékek vagy az edények.

A szakember elmondása alapján ez a folyamat immár hat hónapja tart és még mindig folytatódik.

Dominique Schelcher, directeur général de Système U : "Trois Français sur quatre ont changé de comportement de consommation, ça fait six mois que ça dure et ça s'amplifie" #le7930inter#inflationpic.twitter.com/rDDW2lqdCq

— France Inter (@franceinter) December 1, 2022

A BFMTV novemberben számolt be róla, hogy

az infláció miatt jelentősen megváltoztak a franciák étkezési szokásai is, kevesebb húst és több tésztát fogyasztanak, a családok pedig az egytál ételeket részesítik előnyben.

A Kantar kutatóintézet adatai szerint 2022 első felében a franciák átlagosan 1,5 kilogrammal kevesebbet fogyasztottak a vörös húsokból és egy kilogrammal kevesebbet a baromfifélékből, mint a tavalyi év azonos időszakában, ugyanakkor a NielsenIQ arról számolt be, hogy a kiadós, ezáltal gazdaságos tésztából viszont 1,5 százalékkal többet vásároltak a franciák.

Jacques Creyssel, a francia Kereskedelmi és Forgalmazási Szövetség (FCD) főmegbízottja korántsem optimista a jövővel kapcsolatban. A szakember a BFMTV műsorában arról beszélt, hogy az infláció még nem ért véget, egyes termékek esetében 2023-ban nem kizárt a 30 százalékos drágulás sem.

Azonban nem csak a megemelkedett élelmiszerárak, hanem az egyre nagyobb mértékben emelkedő energiaárak is nehéz helyzet elé állítják a franciákat, Franck Lehuédé, a Crédoc kutatóközpont tanulmányi és kutatási igazgatója arról számolt be a TF1 csatornának, hogy az energiaárak esetében mért 28, valamint az üzemanyagnál tapasztalt 34 százalékos áremelkedés továbbra is jelentős hatással volt a fogyasztók kiadásaira. A szakember elmondása alapján a franciák 44 százaléka a lakása hőmérsékletének csökkentésével próbál lefaragni a kiadásokból és szintén 44 százalék kevesebbet utazik, hogy ne kelljen olyan gyakran tankolni az autóba. Ami az élelmiszer vásárlást illeti, a lakosság 38 százaléka visszafogta a kiadásait. A Crédoc Intézet felméréséből az is kiderül, hogy

az infláció a franciák karácsonyi kiadásait is befolyásolja, tízből hét válaszadó ugyanis azt mondta, hogy kevesebbet szándékozik költeni az év végi ünnepek alkalmával.

Ami az ajándékokat illeti, egyre népszerűbben a használt tárgyak, a megkérdezettek 45 százaléka azt a választ adta a felmérés készítőinek, hogy másodkézből vett ajándékot tervez vásárolni szeretteinek karácsonyra.

@credoc#noel#inflation#consommation Plus de 7 Français sur 10 envisagent de réduire leurs dépenses pour les fêtes de fin d’année : les dépenses en cadeaux pour les enfants ne sont pas totalement épargnées. Pour en savoir plus https://t.co/4mTPZ6hzE3

— Crédoc (@credoc) December 13, 2022

Visszafogták kiadásaikat a németek is a karácsonyi időszakban

Jóval kisebb a kiskereskedelmi forgalom Németországban az adventi időszakban, mint egy évvel korábban. Az Európai Unió szankciós politikája miatt kialakult infláció ezen a területen is érezteti hatását, legalábbis erre panaszkodtak azok a kereskedők, akik a Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) felmérésében részt vettek. 400 kiskereskedelmi vállalatot kérdeztek meg minden ágazatból és méretkategóriából. Az adatok szerint a megkérdezett kiskereskedőknek csak jó negyede (29 százaléka) elégedett a karácsonyi üzlet eddigi alakulásával, különösen az élelmiszer- és ruhaszektorban, valamint a belvárosi kiskereskedelemben és a nagyobb cégeknél. Ezzel szemben a válaszadók csaknem fele elégedetlen, az emberek ugyanis jóval kevesebbet költenek a megnövekedett megélhetési költségek miatt. A HDE elnöke arról beszélt a német sajtónak, hogy

az energiaválság mellett a koronavírus és az influenzavírus okozta járványok is nagyban befolyásolják a vásárlói kedvet, ezért rendkívül nehéz feltételekkel néznek szembe a karácsonyi időszak véghajrájára fordulva.

Összességében a HDE a karácsonyi üzletágban novemberben és decemberben több mint 120 milliárd eurós összforgalomra számít. Árakkal kiigazítva ez 4 százalékos mínuszt jelentene az előző évhez képest. Az online kiskereskedelemben, amely a világjárvány idején erőteljes növekedést könyvelhetett el, 4,5 százalékos forgalomcsökkenés várható

– írja a Német Kereskedelmi Szövetség a tanulmányában. A belvárosok rendkívül sokat szenvedtek az elmúlt két év korlátozásai miatt, amelyeket a koronavírus-járvány miatt kellett bevezetni, a hegek pedig túl mélyek azóta is – ez már a HDE egy másik tanulmányából derül ki, amely rámutat a város- és településközpontok előtt álló növekvő kihívásokra. A németek közel 20 százaléka például azt mondta, hogy

kevésbé vagy egyáltalán nem látogatja a városközpontokat.

A lakosság szempontjából a kiskereskedelem az első számú vonzerő, és az is marad. Ezért a kiskereskedelem továbbra is kulcsfontosságú ágazat a városközpontok további fejlődésében

– mondta Stefan Genth, a HDE ügyvezető igazgatója, aki a Német Városok Szövetségével együtt nagyobb társadalmi és politikai elkötelezettséget szorgalmaz a városközpontok iránt.

A friss élelmiszereken és a ruhákon spórolnak a belgák

Egyre inkább keresik a belgák a spórolási lehetőségeket, hogy megbirkózzanak az emelkedő megélhetési költségekkel, derül ki az ING december elején közzétett nemzetközi felméréséből, amelyet november elején végeztek Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Romániában, Lengyelországban, Törökországban és Spanyolországban. Ez azt mutatja, hogy

tízből majdnem hat belga spórol a friss élelmiszereken, és többségük a ruházati termékeken is.

A belga spórolási kedv egyébként a legtöbb termékkategória esetében valamivel nagyobb, mint Németországban. Míg Belgiumban már a lakosok 58 százaléka spórol a napi kiadásokon, addig Németországban ez az arány "csak" 50 százalék. A kutatás kiemeli, hogy

a belgák mintegy fele a vendéglátásra, az utazásra és a szabadidős tevékenységekre fordított kiadásait is visszafogja.

Ugyanezen felmérés 2022. márciusi eredményeihez képest a fogyasztásukat visszafogó háztartások száma meredeken emelkedett, és sok háztartás tervezi, hogy a következő hónapokban tovább csökkenti kiadásait. Míg márciusban ez az arány csak 44 százalék volt, addig most a belgák 57 százaléka állítja, hogy már most is spórol a napi kiadásokon, és 60 százalékuk tervezi ezt a következő hat hónapban. A háztartások rendkívüli óvatossága nyilvánvalóan az energiaválságnak köszönhető. Az ING felmérése szerint tízből négy belga mondta azt, hogy az elmúlt hat hónapban több mint kétszeresére nőtt az energiaszámlája, majdnem minden tizedik válaszadónak pedig több mint ötszörösére. Ezzel összefüggésben azon háztartások száma, amelyek energiatakarékossági intézkedéseket hoznak, és megpróbálják csökkenteni az áremelkedés hatását, meredeken emelkedett, a márciusi 77 százalékról 86 százalékra. Tízből több mint hat belga azt állítja, hogy csökkenti a fűtési költségeket, míg tízből négy válaszadó azt mondja, hogy takarékosabban bánik az elektromos berendezésekkel, például a mosogatógépekkel.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Berobbant az infláció Szerbiában is

15,1 százalék volt az évközi infláció novemberben Szerbiában, a nemzeti bank hivatalos adatai alapján. Az infláció mértéke egész évben folyamatosan emelkedett, a boltokban főként az alapvető élelmiszerek drágultak, melyek egy részét a kormány hatóságilag is szinten tartotta.

Liszt, cukor, olaj, tej, hús – az alapvető élelmiszerek ára szállt el a legnagyobb mértékben idén Szerbiában.

Ezen termékek esetében akár 100 százalékos drágulás is megfigyelhető. Egy liter olaj például tavaly év végén 120-130 dinárba került, mely kicsivel több mint egy euró. Idén decemberben legkevesebb 220 dinárt kérnek el literéért. A tej, mely tavaly decemberben 60-70 dinárba (0,60 euró) került, most 150-160 dinár a boltokban. A hús ára is az egekbe szökött – csirkecombot 230 dinár (1,96 euró) helyett 380-400 dinárért (3,40 euró) lehet kapni, csirke mellett 400 helyett 700-800 dinárért (6,80 euró). A mezőgazdasági termelők szerint így is nehéz helyzetben az ágazat: a háború hatására ugyanis jelentősen megnőttek az üzemanyag- és műtrágyaárak.

Súlyos hatása volt emellett az aszálynak is, mely gyakorlatilag megsemmisítette a kukoricatermést, így az állatok takarmányozása is jóval többe kerül a megszokottnál.

A magas árak a fogyasztói szokásokon is változtattak, az olajat például sokan sertészsírral kezdték pótolni, mely néhány hónapig kedvezőbb áru alternatívát jelentett. A megnövekedett kereslet és a visszaszorulóban lévő disznótartás miatt azonban idővel a zsír ára is az egekbe szökött, a drágulás mértéke ott is majdnem 100 százalékos. A bizonytalan ellátástól való félelem a nyáron volt a leginkább érezhető, akkor sokan döntöttek úgy, hogy visszatérnek a régi szokásokhoz, és befőtteket, lekvárokat, savanyúságot tesznek el télre. A pálinkafőzés is nagy népszerűségnek örvendett az ősz első heteiben.

Bár a szerb kormány igyekezett bér- és nyugdíjemeléssel, illetve egyszeri segélyek kifizetésével enyhíteni a lakosság terheit, a többség határozottan megérezte, hogy nehezebb kijönni a fizetéséből.

Egy ősz végi számítás például rámutat arra, hogy a 35 ezer dináros (300 eurós) minimálbér messze nem elegendő a legszerényebb fogyasztói kosár biztosítására sem – az egyhavi költségek ugyanis, a statisztikai adatok szerint mintegy 45 ezer dinárra (380 euró) rúgnak. A minimálbér egyébként januárban emelkedik, onnantól 40 ezer dinár (340 euró) lesz. Ez 14,3 százalékos emelkedést jelent, és az eddigi legnagyobb növekedés, ugyanakkor még mindig csak alulról súrolja az infláció 15 százalék feletti értékét. A nyugdíjak is emelkednek a jövő évtől – 12,1 százalékos növekedést jelentett be a kormány. Ez a novemberi korrekcióval együtt már 20,8 százalék, ami meghaladja az inflációs értéket. A legnehezebb helyzetben a versenyszférában lévők vannak, akik számára gyakran a napi termelés fenntartása is kihívást jelent, a bérek emelésére pedig már sok esetben nem futja.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A tengerentúlon is spórolnak az emberek

Egyre inkább érzik a bőrükön az inflációt és a drágulást az amerikaiak, és ez a vásárlási szokásaikon is meglátszik. Novemberben a hálaadás napi adatok elemzéséből derült ki, hogy egyre többen vásárolnak hitelre, és veszik igénybe az úgy nevezett BNPL fizetési megoldásokat. A BNPL a „buy now, pay later", vagyis a „vásárolj most, fizess később" rövidítése, az ilyen platformok pedig éppen ezt nyújtják a vásárlóknak.

Azonnal vihetik az árut a vevők, fizetni pedig csak később, akár részletekben, nagyon alacsony – sokszor nulla százalékos – kamat mellett kell. Vagyis a BNPL-cégek egyfajta finanszírozási szolgáltatást nyújtanak, hasonlóan az áruházakban igényelhető áruhitelhez.

Az Egyesült Államokban az Affirm, az Afterpay és a Klarna appok a legelterjedtebbek. Most a friss adatokból kiderült, hogy az ezekkel rendezett kiadások 1,3 százalékkal nőttek hálaadás környékén. Vagyis megnövekedett azoknak az amerikaiaknak a száma, akik nem tudták, vagy akarták azonnal rendezni a számlát a vásárlás után.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a Salesforce adatai szerint 6 százalékkal csökkent az ezeken az alkalmazásokon keresztül végrehajtott vásárlások átlagos rendelési értéke, ami azt jelzi, hogy

a vásárlóknak több segítségre van szükségük ahhoz, hogy olcsóbb dolgokat vásároljanak, mint a korábbi években.

Nanos Research felméréséből pedig az derült ki, hogy az árak emelkedése miatt a kanadaiak közel 60 százaléka ősszel olcsóbb márkákra váltott, hogy megbirkózzon az inflációs helyzettel. A felmérés rámutatott, hogy az élelmiszerárak drágulása miatt

a kanadaiak 25 százaléka úgy döntött, hogy élelmiszert halmoz fel, míg 17 százaléka étkezéseket hagy ki, mert túl drágának találja az ételt.

A kutatás szerint a fiatal kanadaiakat érintette ez a leginkább: a 18 és 34 év közöttiek több mint 70 százaléka mondta, hogy olcsóbb élelmiszereket vásárol.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Pesszimista fogyasztók: az adók, az infláció, a munkanélküliség emelkedésére számítanak

Ezek után nem meglepő, hogy a fogyasztók világszerte pesszimisták mind az országuk, mind a saját kilátásaikat illetően a következő naptári évre vonatkozóan, és a többségük arra számít, hogy személyes pénzügyi körülményeik romlani fognak. Ez derült ki az Ipsos 36 országban végzett felméréséből. A Világgazdasági Fórum megbízásából készült kutatás rámutat, hogy az országok fogyasztóinak több mint fele arra számít, hogy az infláció, a kamatlábak és a munkanélküliség tovább emelkedik, míg saját életszínvonaluk és rendelkezésre álló jövedelmük 2023-ban csökkenni fog. A felmérésben résztvevő európai nemzetek fogyasztói között többek között Magyarország, Lengyelország, Románia, Németország, Hollandia, Írország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Franciaország, Svédország, az Egyesült Királyság és Dánia fogyasztói szerepelnek.

Tízből több mint hét válaszadó (71 százalék) arra számít, hogy az új évben tovább emelkedik az infláció mértéke az országában, míg 67 százalék és 64 százalék a kamatlábak, illetve a munkanélküliség további emelkedésére számít. Még mindig a válaszadók több mint fele (58 százalék) úgy véli, hogy a világgazdaság teljesítményének hullámzása miatt országában adóemelésre kerül sor, és mindössze 29 százalékuk számít arra, hogy saját életszínvonaluk emelkedni fog, 28 százalékuk pedig azt állítja, hogy a rendelkezésre álló jövedelmük növekszik majd.