Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az uniós állam- és kormányfők hétfőn kezdődő kétnapos tanácskozása az utóbbi évek talán legfontosabb csúcstalálkozója lesz, ami alapvetően meghatározhatja a kontinens gazdasági irányvonalát a következő években. Az Európai Tanács előtt álló legfontosabb kérdés az orosz olaj elleni embargó, amelyről a magyar kormány álláspontja hetek óta változatlan: csak olyan szankciót lehet elfogadni, amelyik nem veszélyezteti az ország energiaellátását és aminek nem a magyar családok, vállalkozások fizetik meg az árát.
A döntést erőteljesen befolyásolhatja az Unió vezető államának, Németországnak az álláspontja. Bár egy ideig vonakodtak állást foglalni a témában, Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter május elején bejelentette, hogy a kormány kész leállítani az orosz olajszállítást.
Ma kijelenthetem, hogy Németország számára kezelhetővé vált az embargó
– mondta a zöldpárti miniszter lengyel kollégájával, Anna Moskwával folytatott varsói megbeszélése után.
A gazdasági miniszterrel ugyanakkor nem értenek egyet az ipari szereplők, akik többször jelezték, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha megszűnne az orosz gáz- és olajellátás.
Úgy vélik, hogy
a gazdaság hamar összeomlana, mint egy kártyavár, ezért nem győzik jelezni a kormány felé, hogy vétózzák meg az uniós embargót.
A német kabinet álláspontja a szankciók kapcsán ugyanakkor már az ukrajnai háború kitörésekor sem egyezett az emberekével.
Németország kész elviselni, hogy nagy árat fizessen azért, ha Ukrajna biztonsága érdekében Oroszországgal szemben újabb szankciókat kell bevezetni
– jelentette ki korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben.
A tárcavezető tehát már februárban nyíltan kimondta, ami azóta valósággá vált:
a szankciók rekordmagas inflációt okoznak, amely a németekre is ugyanúgy visszacsapódik, mint a többi országra – de a szankciók fontosabbak.
Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása – áll a Moody's Investors Service április 19-én Londonban ismertetett szektorelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte:
alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.
Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy
minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.
A cég kidolgozott egy kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi. E forgatókönyv-változat alapján
egész Európa recesszióba kerülne, és a Moody's által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát.
A Moody's Investors Service májusi tanulmánya szerint az európai gazdasági visszaesés valószínűleg globális szinten is a növekedés jelentős mértékű lassulását, esetleg világgazdasági recessziót okozhatna. A magas hozamú, vagyis kockázatos minőségű adósságeszközök felára érdemben emelkedne és problémás szinteket érhetne el ezeknek az eszközöknek a refinanszírozási veszélyeztetettsége. A dokumentum ezzel kapcsolatban kitért Németországra is. Az elemzők jelezték: az ott gyártott autóipari részegységek az amerikai és az ázsiai üzemek beszállítói hálózatában is jelen vannak. Így ha
az európai gyáripart az orosz földgázszállítások leállása megfosztja energiaforrásaitól, az leállíthatja vagy jelentősen hátráltathatja a világ összes autógyártóját, főleg olyan országokban, köztük Németországban, amelyek erősen függnek a földgázellátástól.
Egy májusban nyilvánosságra hozott tanulmány, amelyet a német pénzügyminisztérium egyik tanácsadója készített, már azt jósolja, hogy
a német gazdaság éves termelése 12 százalékkal – mintegy 429 milliárd euróval – csökkenne, ha az orosz földgázimport hirtelen leállna.
Tom Krebs szerint az energiaembargók együttes hatása hasonló lenne a 2009-es pénzügyi vagy a 2020-as koronavírus okozta gazdasági válsághoz. Sőt, szerinte azzal is számolni kell, hogy egy azonnali és teljes energiaembargó okozta gázhiány arra kényszerítené a kulcsfontosságú iparágakat, hogy leállítsák a termelést, beleértve többek között az autóipart, a vegyipart, a fémipart és az élelmiszeripart is.
Májusban a Fitch Ratings a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Csehország államadós-besorolásának kilátását. A cég közölte: 4,3 százalékról másfél százalékra módosította a cseh hazai össztermék idei éves növekedésére szóló előrejelzését. A Fitch szerint,
ha a Csehországba irányuló orosz energiahordozó-szállítások hirtelen leállnának, az szinte bizonyosan az energiaellátás adagolását tenné szükségessé, és még lassabb, akár negatív „gazdasági növekedést" okozhatna.
Szintén a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Szlovákia adósbesorolásainak kilátását az S&P Global Ratings. A szervezet elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy az orosz–ukrán háború kockázatokkal terheli az ország gazdasági növekedését és költségvetési pozícióját. A hitelminősítő kiemelte, hogy
nehéz gazdasági helyzetet teremthet Szlovákiában az Európai Unió tervezete, amely embargót vezetne be az orosz nyersolaj és a földgáz importjára.
A szóban forgó tagállam ugyanis nagymértékben rászorul az orosz energiahordozókra. Az S&P szerint az import fokozatos megszüntetésének következtében az ország gazdasága megszenvedheti az alternatív ellátási források hiányát és a magas árakat. Ez egyenesen elvezet az alacsonyabb ütemű gazdasági növekedéshez.
Németországban tömeges munkanélküliséget eredményezhet, ha az oroszok elleni szankciók a gázszektorra is kiterjednek
– mondta április elején Markus Söder bajor miniszterelnök a német Funke Médiacsoport lapjainak.
Söder hangsúlyozta:
az Oroszországtól való energiaipari függést fokozatosan, lépésről lépésre kell megszüntetni, nem pedig azonnal, máskülönben súlyos következményei lesznek.
Kijelentette, hogy osztja a német szövetségi kormány véleményét, miszerint az orosz olaj és szén hiányát rövid távon kibírják, ám a gáz esetében komplikáltabbnak látja a helyzetet.
Ha leállítjuk a gázszállításokat Oroszországból, akkor tömeges munkanélküliséggel, szociális problémákkal és a demokráciát is veszélyeztető nehézségekkel kell szembenéznünk
– fogalmazott a politikus.
A német munkaadók és szakszervezetek egyaránt ellenezték az Európai Unió tilalmát az orosz gázimportra vonatkozóan, mivel szerintük
egy ilyen lépés gyárbezárásokhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezetne az Unió legnagyobb gazdaságában
– írta az AP hírügynökség április közepén.
Egy azonnali gázembargó a termelés csökkenéséhez, bezárásokhoz, további munkahelyek megszűnéséhez vezetne Németországban
– fogalmazott Rainer Dulger, a BDA munkaadói csoport vezetője és Reiner Hoffmann, a DGB szakszervezeti konföderáció vezetője a DPA német hírügynökségnek eljuttatott közös állásfoglalásában.
Őszinte és egyben lesújtó nyilatkozatot tett a német társadalom kilátásairól még március végén Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter. Szerinte
Németország szegényebb lesz a háború miatt
– jelentette ki Habeck a ZDF közszolgálati televíziónak.
„Mi kvázi hadviselő felek vagyunk egy gazdasági háborúban. És mi is megfizetjük ennek az árát. Persze, ez semmi ahhoz képest, amit az ukránok fizetnek. Meghalnak, kitelepítik őket, lebombázzák őket. (...) Ki kell mondani világosan, hogy a háború miatt szegényebbek leszünk. A kérdés, amire választ kell adnunk, hogy hogyan osztjuk el ezt igazságosan, és hogy mennyi adósságot hagyunk a későbbi generációkra. (...) De hiszem, és biztos vagyok benne, hogy készek vagyunk megfizetni ezt az árat. Ez elég kicsi az ukrajnai szenvedéshez képest" – mondta Habeck.
De nem csak az Unión belül lesznek súlyos következményei a háborúnak és a szankciós politikának.
A brit háztartások negyven százaléka jelezte már áprilisban, hogy ha nem történik javulás, akkor nem tudják majd fizetni a rezsiszámlákat.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az európai gazdaságra elsősorban a hibás szankciós politika, azon belül is az orosz energiaforrások elleni embargó jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért is kulcsfontosságú, hogy milyen döntés születik a napokban az uniós csúcsértekezleten.
