Egyre nagyobb a pánik Nyugat-Európában: kemény télre és gazdasági összeomlásra készülnek

Az orosz - ukrán háború és a minden logikát nélkülöző brüsszeli szankciók miatt Európában elszabadultak az energiaárak, egyre drágább a rezsi, sokaknak már nehézséget okoz az autó megtankolása, míg a háborús infláció évtizedek óta nem látott mértékben növekedett. Az Európai Unió mégis a békére való törekvés helyett újabb és újabb szankciók bevezetésén gondolkozik, holott amíg nincs béke, addig marad a mostani helyzet és a háborús infláció. Manfred Weber az Európai Néppárt elnöke a hétvégén már azt követelte, hogy egyenlő arányban osszák el a gázt Európában - ez természetesen azoknak az országoknak lenne jó, amelyek nem tartanak fenn megfelelő tárolókapacitást (például Németország) és amelyek hisztériájukkal kierőszakolták az olajembargót és akik miatt egyre kevesebb földgáz érkezik. Azoknak pedig (például Magyarország) rossz lenne, akik reálisan gondolkodtak. Bemutatjuk, hogy az öngyilkos brüsszeli szankciók mekkora gondokat okoznak a nyugati országokban.

Nemrég az Origo is beszámolt róla, hogy Damien Ernst, a Liège-i Egyetem professzora és energetikai szakértője egy rádióinterjú során fejtette ki, szerinte az energiaválság java még hátra van Európában. A szakértő elmondta, hogy Belgiumban már most hatalmas hiány van a fosszilis energiahordozók területén, teljes mértékben felborult a kereslet és a kínálat, az árak pedig elszabadultak.

A koronavírus-járvány előtt a földgáz ára megawattóránként 16-18 euró között mozgott, napjainkban ugyanez már 130 euróba kerül, vagyis az áremelkedés jelenlegi mértéke már most 700 százalék.

Franciaországban is egyre drámaibb a helyzet. Az országban egyébként is a társadalmi összeomlás jelei mutatkoznak, ezt a folyamatot pedig az energiaárak drasztikus növekedése még inkább felgyorsíthatja. Az oroszellenes szankciók miatt a francia energetikai cégek a lakossági fogyasztás "haladéktalan" csökkentését sürgetik, mert ha nem teszik, akkor kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek.

A Gazprom elkezdte elzárni a gázt számos ország irányába, máshol pedig folyamatosan csökkentik a mennyiséget Forrás: AFP/Yuri Kadobnov

Ugyan a nyárból még csak egy hónap telt el, de a három legnagyobb francia energiatermelő már most hideg telet prognosztizál, hiszen nagyon alacsony szinten vannak a gáztározók és egyelőre az sem látszik, hogy mivel tudnák majd feltölteni a készleteket. Az energiatermelők felszólították a lakosságot és a vállalatokat, hogy haladéktalanul korlátozzák az energia-, áram-, gáz- és kőolajfogyasztásukat.

Németországban a volt pénzügyminiszter Peer Steinbrück is baljós jóslattal állt elő.

Szerinte a németekre három-öt nehéz év várhat, és rendkívül nehéz idők jönnek. Úgy vélekedett, hogy Németország jóléti paradigmája megkérdőjeleződött, éveken keresztül nem fog javulni a gazdasági mutató, miközben növekedni fog a munkanélküliségi ráta. A politikus hangsúlyozta, hogy a németek annyira tehetetlenek, hogy még nem sikerült felfogniuk a helyzet drámaiságát.

A német helyzet súlyosságát Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter is elismerte nemrég. Szerinte az energiaárak erőteljes emelkedése, az ellátási lánc problémái és az infláció miatt nagyon súlyos gazdasági válságot okozhatnak. Emiatt megfordul a német atomellenesség is, hiszen már Lindner pártja, az FDP is azt követeli, hogy legalább a még működő három német atomerőmű további üzemeltetését vizsgálják felül.

Német szénerőmű Forrás: AFP/Patrick Pleul

A másik két kormányzópárt azonban továbbra is alternatív valóságban él. Az SPD és a Zöldek az év végéig teljesen ki akarnak szállni az atomenergiából, a fennmaradó reaktorokat legkésőbb december végéig akarják lekapcsolni a hálózatról.

Ennek alapján a télnek a németek gáz és áram nélkül szeretnének nekivágni.

A Reuters beszámolója szerint Olaszországban a kormány mérlegeli a veszélyhelyzet bevezetését, miután Oroszország folyamatosan csökkenti a szállított gáz mennyiségét. Ennek bevezetésével számos olyan intézkedés léphetne életbe, amely a fogyasztás drasztikus visszaszorítását célozza, valamint felpörgetnék a szénerőművek működését is (az orosz szén is szankciós listán van).

Ez a három fokozatból a második, az első már februárban életbe lépett. A Reuters viszont már azt is elemzi, hogy mikor léphet életbe a szükségállapot Olaszországban, amely még drámaibb intézkedéseket tenne lehetővé a kormány számára.

Hideg télre készülnek Nyugaton Forrás: shutterstock

Hollandiában azon aggódnak, hogy amennyiben bármelyik Európai Uniós országban gázkrízis alakul ki, akkor az a blokk minden országába továbbgyűrűzik majd - írja a Politico. Rob Jetten holland klímaügyi miniszter szerint ugyan Hollandiának megvan az infrastruktúrája ls rendelkezésére állnak a feltételek ahhoz, hogy november elsejére az unió elvárásának megfelelően 80 százalékra feltöltsék a gáztárazókat, de kiemeli, hogy

amennyiben az olyan nagy országok, mint Németország erre nem lesznek képesek, az dominóeffektust indít majd.

Észtországban az észt ERR híroldal szerint júniusban 9 százalékkal csökkent az üzemanyag-eladás, mivel a magas árakat az emberek már nem tudják és nem is akarják megfizetni. Az észtek emiatt Lettországba utaznak, hogy tankoljanak, hiszen ott olcsóbb az üzemanyag.

Az is jól látszik, hogy a szankciók miatt a nyugati országot hátat fordítottak a klímaillúzióknak. Az osztrákok két év után újranyitják a Mellach szénerőművet, hogy pótolni tudják a kieső orosz gázt, ami szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, mivel az Ausztriába érkező gáz 80 százaléka Oroszországból jön. Még a legoptimistább előrejelzések szerint is csak 2027-re tudnának átállni az orosz gázról.

Ezek után jött

Manfred Weber,

az Európai Néppárt elnökének hétvégi nyilatkozata. A bajor politikus szerint igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól - köztük Magyarországtól - akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.

Fontos tudni azt is, hogy

a németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter, míg a magyarországi tározóké 6,3 milliárd. Ez azt jelenti, hogy ha csak a lakossági felhasználást vennénk figyelembe, akkor a 9,75 milliós Magyarországon lakosságarányosan több, mint kétszer akkora a kapacitás, mint a több, mint 83 milliós Németországban - és akkor nem számítottuk még az ipari felhasználást.

Vagyis a németek eleve elmulasztották kiépíteni a megfelelő tározói kapacitást, most pedig - a kezdeti ellenállásukkal szembemenve - csatlakoztak a hisztérikus embargópolitikához. Ezért követelnek szolidaritást a reálisan gondolkodó országoktól.