Boris Johnson brit miniszterelnök lemondásának hivatalossá válása után egyre-másra jelentek meg az ukrán politikusok őt méltató nyilatkozatai. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyenesen úgy fogalmazott: London Kijevnek nyújtott támogatása „Boris Johnson személyes karizmájának és vezető szerepének köszönhető".
Boris Johnson valóban jelentős és aktív támogatója volt Volodimir Zelenszkijnek, de nem a személyes szimpátia okán, hanem mert Nagy-Britanniában alapvetően nagy támogatottság övezi Ukrajnát. Ez már a háború előtt sem volt másként
– mondta el az Origo megkeresésére Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet szakmai igazgatója. „Egy hónapja jártam Londonban, és azt láttam, hogy minden második, harmadik épületen kint van az ukrán zászló" – fűzte hozzá. Példaként hozta azt is, hogy a brit sajtó rendszeresen bírálta már a háborút megelőzően – például – Emmanuel Macront vagy a német kormányzatot, amikor az közeledni próbált Oroszországhoz.
A lemondást követő orosz kommentárok már Boris Johnson ruszofóbiáját hangoztatták; Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pedig kitért arra, hogy ez az antipátia kölcsönös volt. Egyes elemzők felvetették annak lehetőségét is, hogy ezek után változás állhat be Ukrajna brit támogatásában, ami negatív hatással lehet Ukrajna háborús teljesítményére is.
Egyelőre minden marad a régiben
A szakértő szerint azonban Boris Johnson lemondásával nagy valószínűséggel nem változik semmi Nagy-Britannia Ukrajnához való viszonyában. Johnson utóda ugyanis a legtöbb forgatókönyv szerint annak bizalmasa, Ben Wallace lesz, akinek védelmi miniszterként jelentős szerepe volt a brit-ukrán katonai együttműködés kialakításában.
Nagy-Britannia jelenleg Ukrajna második legnagyobb finanszírozójának számít az Egyesült Államok után, Ben Wallace pedig személyesen egyeztetett Zelenszkijjel a katonai támogatásokról. Nemcsak Boris Johnsonnak, de neki is voltak kifejezetten oroszellenes megnyilatkozásai
– részletezte Bendarzsevszkij Anton.
Látszólag maga az ukrán elnök sem aggódik a brit fegyverszállítmányok miatt. Ebben valószínűleg maga Boris Johsnon is megerősítette, miután lemondása után
telefonon megígérte neki, hogy az Egyesült Királyság továbbra is szállít fegyvereket Ukrajnának, függetlenül attól, hogy ki ül a miniszterelnöki székbe.
A háború tartotta a miniszterelnöki székben Johnsont
Bendarzsevszkij Anton kiemelte: Boris Johnson ráadásul nem azért bukott meg, mert annyira rossz lett a gazdasági helyzet Nagy-Britanniában, vagy mert a lakosság belefáradt az ukránok háborús támogatásába. Ellenkezőleg:
Johnson a háborúnak köszönhette azt, hogy a körülötte kialakult botrányok ellenére miniszterelnök maradhatott.
„Az emlékezetes szilveszteri parti után már úgy tűnt, hogy megvonhatják tőle a bizalmat, ám a háború kirobbanását követően Ukrajna támogatása biztosította számára a politikai túlélést" – szögezte le a szakértő.
A kínai Suzhou Egyetem (Soochow University) professzora, Gao Zhikai szintén azon az állásponton van, hogy Boris Johnsont az ukránok melletti hangzatos kiállása tartotta hatalomban a sorozatos botrányai ellenére. A RIA Novosztyinak úgy fogalmazott: Johnson „az ukrajnai konfliktust arra próbálta felhasználni (...), hogy elterelje a figyelmet a saját országában lévő problémákról". A kínai professzor szerint lemondása
„jót tesz Nagy-Britanniának, Kínának, Oroszországnak és az EU-nak, sőt még a világbékének is".
Kiemelte, hogy a leköszönő brit miniszterelnök „gyakorlatilag lerombolta Nagy-Britannia diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal és Kínával, és minden cselekedete teljesen ellentétes a brit nép alapvető érdekeivel." Gao Zhikai szerint a következő brit miniszterelnök előtt rendkívül nehéz feladat áll, mielőbb le kell tennie a megfelelő kapcsolatok alapjait Oroszországgal, „mert Oroszország nélkül nem lehet tartós béke sem Európában, sem a világban".
Általános az oroszellenesség Nagy-Britanniában
Boris Johnson valóban nem éppen oroszbarát politikus, de olyat amúgy is elég nehéz találni Nagy-Britanniában; „az elmúlt másfél évtizedben az oroszok mindent megtettek azért, hogy Londonban ne kedveljék őket" – mondta az Origónak Bendarzsevszkij Anton, emlékeztetve az orosz oligarchák Londonba való benyomulására, a 2006-os Litvinyenko-gyilkosságra és Szergej Szkripal kettős ügynök 2018-ban történt megmérgezésére.
Ráadásul – világított rá – a briteknek eleve egyfajta bűntudatuk van Ukrajnával kapcsolatban: a budapesti memorandumban ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország mellett országuk is garantálta Ukrajna területi integritását, amely garancia a Krím-félsziget orosz bekebelezésével meg is bukott.
Mint Bendarzsevszkij Anton rávilágított, ezt rendszeresen felróják a brit politikusoknak, hangoztatva, hogy
ha annak idején kiállnak Ukrajna mellett, akkor talán ki sem tört volna a háború.