Az elmúlt évek legnagyobb botránya Joe Biden fiának, Hunter Bidennek a nevéhez fűződik, aki miután egy szervizben otthagyta a laptopját, arról bizalmas információk szivárogtak ki a nyilvánosságba a 2020-as elnökválasztási kampányban. Nemcsak magánéleti titkaira (drogok, prostituáltak) derült fény, hanem arra is, hogy a Biden család stabilan megvetette a lábát Ukrajnában, ami a jelenlegi háborús helyzetben teljesen új értelmet nyert. Egész pontosan rávilágít arra, hogy az amerikai elnöknek miért áll érdekében folytatnia, illetve kiszélesítenie a fegyveres harcokat.
Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, érdemes pár gondolatban kitérni arra, kicsoda Hunter Biden, és hogyan kapcsolódik a keleti országhoz. Joe Biden második fia egyszerre ügyvéd, vállalkozó és lobbista, tehát meglehetősen összetett tevékenységet folytat, azonban elsősorban üzletemberként szoktak hivatkozni rá.
Többek között társával megalapította a Rosemont Seneca Partners nemzetközi tanácsadó céget. 2006 és 2009 között a National Railroad Passenger Corporation alelnökeként is tevékenykedett, sőt 2019-ig a szintén az általa létrehozott BHR Partners nevű kínai magánbefektetési alap igazgatótanácsának is tagja volt. Azonban
Hunter Biden legvitatottabb tisztsége egyértelműen az ukrán Burisma Holdings volt, ahol igazgatósági tagként dolgozott 2014 és 2019 között.
A cég 2002 óta nyomul az ukrajnai olaj- és gáziparban. Miután a társaságnál landolt, a politikuscsemete feladata a hivatalos megfogalmazás szerint az volt, hogy "a jogi ügyeket intézze, és támogatást nyújtson a vállalatnak a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásban". A biznisz és a politika ezúttal is erősen összeért, így nem meglepő, hogy Biden szerepe elsősorban a politikai kapcsolatépítésre szorítkozott - erre pedig tökéletesen alkalmasnak bizonyult, a lebukásáig. Főleg, hogy édesapja ekkor már veterán és befolyásos politikusnak számított: egész pontosan az Egyesült Államok alelnöke volt.
Miután a magát sérthetetlennek gondoló ifjabb Biden a szervizben hagyta a munkaeszközét, a New York Posthoz kerültek az azon lévő információk. A lap 2020 októberétől kezdve fokozatosan adta közre a Biden családra nézve kompromittáló anyagokat. Ennek során derült fény Hunter Biden ukrajnai illegális lobbitevékenységére.
A gépen talált e-mailek arról tanúskodtak, hogy amíg pozícióban volt, bemutatta apját a Burisma legfőbb vezetőjének, Vadym Pozharskyi ügyvezetőnek.
Kedves Hunter, köszönöm, hogy meghívtál Washingtonba, és lehetőséget adtál, hogy találkozhassak apáddal
– írta Pozharskyi 2015. április 17-én Joe Biden fiának. A találkozóra körülbelül egy évvel azután került sor, hogy Hunter Biden csatlakozott az ukrán vállalathoz. Bár az amerikai elnök megpróbálta letagadni az egyeztetést, azonban a bizonyítékok ellene szóltak. Magyarán nem kevesebb történt, mint hogy
az Egyesült Államok hivatalban lévő alelnöke személyesen egyeztetett egy stratégiai területen nyomuló ukrán cég vezetőjével, úgy, hogy fia volt az összekötő.
Nem kell különösebben elmagyarázni, miért elképesztően botrányos ez. Azonban még közel sem lett vége a történetnek: egy másik levél szerint Pozharskyi arra kérte Huntert, hogy politikai célokra használja a pozícióját a vállalat érdekében: "Sürgősen szükségünk van a véleményére, hogy hogyan tudná a befolyását használni". Az e-mailben az állt, hogy néhány ukrán miniszter dokumentumokat kért a Burisma számára kiadott engedélyekkel kapcsolatban. Pozharskyi a beszélgetés során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az akkori, oroszbarát ukrán kormány veszélyeztetheti a Holding energetikai üzletágát. 2014 novemberében aztán Viktor Janukovics megbukott, így minden akadály elhárult a cég terjeszkedése elől.
2020 decemberében, közvetlenül az amerikai elnökválasztás után kiderült, hogy az igazságügyi minisztérium adófizetés elmulasztása miatt vizsgálatot indított Hunter Biden ellen. A vádak szerint megsértette az adótörvényeket, adót csalt, és még pénzmosással is vádolták, különösen a külföldi országokban folytatott lobbitevékenységével kapcsolatban.
Viktor Shokin ukrán főügyész az energetikai vállalattal szemben indított vizsgálata során arra jutott, hogy a Burisma kihasználta Hunter pozícióját, hogy befolyásolja kormányzati pozícióban lévő édesapját.
Állítólag Joe Biden megfenyegette Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, hogy a szövetségi kormány nem ad egymilliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának, ha Shokint nem rúgják ki azonnal. Ez végül megtörtént, ami a Burisma és Biden fia elleni vizsgálat megszüntetéséhez vezetett.
Nem a Burisma volt az egyetlen kapcsolódási pont Hunter Biden és Ukrajna között. A háború kirobbanása után Moszkva azzal vádolta meg, hogy ő szervezte az ukrajnai biolaborokat. Az amerikai elnök fia egyből tagadott, azonban az oroszok nyilvánosságra hozták a bizonyítékaikat.
Ugyanis az orosz védelmi minisztérium birtokába került az a levelezés, amelyet Biden az amerikai Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynökség (DTRA), a Pentagon ukrajnai vállalkozóinak munkatársaival folytatott, és ez megerősíti, hogy Hunter Biden fontos szerepet játszott a kórokozókkal folytatott ukrajnai munka pénzügyi hátterének megteremtésében. Ezekből kiderül, hogy
Hunter Biden forrásokat biztosított a kórokozókkal kísérletező Black and Veach és Metabiota cégek számára, amiből az is következett, hogy a Pentagon valódi céljai messze nem tudományosak Ukrajnában.
Az oroszok szerint a biológiai fegyverek célba juttatásához és alkalmazásához szükséges technikai eszközök fejlesztésével is foglalkoztak Ukrajnában, ami - szerintük - alapjaiban veszélyeztette Oroszország létét.
Hunter Biden nemcsak az olaj- és gázipari területen fordult meg a keleti országban, hiszen komoly érdekeltségei vannak az ukrán gabonaexportban. A New York Post a napokban hozta nyilvánosságra a Burisma egyik igazgatótanácsi döntését, amely szerint a cégnek megvolt a szándéka arra, hogy gabonát exportáljon Ukrajnából Kínába. A 2018-ban keletkezett dokumentumot igazgatótanácsi tagként aláírta ifjabb Biden is. Az nem egyértelmű, hogy végül létrejött-e az ukrán-kínai üzlet, de mindenképpen érdekes, hogy a Biden-adminisztráció azzal vádolja Kínát, hogy felhalmozza a gabonakészleteit, miközben az orosz-ukrán háború miatt a világot élelmiszerválság fenyegeti.
Ahogy az eddigiekből is kitűnik, a Biden családnak kiterjedt üzleti kapcsolatai és gazdaságilag gyümölcsöző érdekeltségei vannak Ukrajnában. De ismerve a viszonyokat, a biznisz csak addig működik, amíg Amerika-barát kormány van hatalmon, ellenkező esetben minden borulhat.
Így a tét óriási nekik: dollármillióik forognak kockán, arról nem is beszélve, hogy a demokrata körök egyik fontos befolyási övezetét veszíthetik el. Nem csoda, hogy képesek elmenni a falig, és nem válogatnak az eszközökben. Csakhogy számukra kedvezőtlenül alakulnak az események, hiszen az oroszok fokozatosan nyomulnak előre. Ebből pedig az is következik, hogy
Bidennek az ukrajnai üzleti érdekeltségei miatt érdekében áll a fegyveres összetűzések kiszélesítése, ami akár egy világháborúval is fenyegethet.
Washington az elmúlt időszakban kifejezetten agresszív külpolitikát folytat, elég csak a Koszovó és Szerbia között újraéledő konfliktusokra gondolni, ami mögött szakértők szerint az amerikaiak állnak. De ugyanebbe a sorba illeszthető Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása, ami Kínával szemben volt szokatlanul barátságtalan diplomáciai lépés. Mindennek van egy olyan olvasata is, hogy az Egyesült Államok nem a békében érdekelt, hanem a globális villongásokban és a konfrontációban. Ennek pedig csak egyetlen vége lehet: egy újabb világégés.
Ukrajna, az amerikai föld
Washington és a demokrata üzleti körök szinte valamennyi stratégiai ágazatba benyomultak Ukrajnában az elmúlt évtizedekben. Így az egyik legértékesebb terület, a termőföldek sem maradhattak ki a befolyásszerzésből.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Szovjetunió szétesését és Ukrajna függetlenné válását követően a világ összes nagy agrárcége mindent elkövetett azért, hogy rátegye a kezét a rendkívül értékes ukrajnai földterületekre. Természetesen ezt az ukrán politikusok próbálták megakadályozni, hazai kézben akarták látni a földeket. 2021. július 1-től aztán fordulat történt, Volodimir Zelenszkij engedett az IMF-en keresztüli nyugati - elsősorban amerikai - nyomásnak, és engedélyezte a külföldi vásárlók tulajdonszerzését. Nem meglepő: a korábban mindent megígérő nagy amerikai mezőgazdasági cégek és ukrán segítőik néhány hónap alatt felvásárolták az ukrán föld egyharmadát. A - többek között - kedvező hitelekre és népszavazásokra vonatkozó ígéretekből semmi nem lett, a mostani háborús inflációban pedig az extraprofitot az amerikai nagy cégek teszik zsebre, miközben Ukrajnát teljesen kisemmizik.