Mire készül Ukrajnában a Monsanto?

Már az orosz-ukrán háború előtt elkezdődött az amerikai Monsanto ukrajnai "tevékenysége". A mezőgazdasági-vegyipari óriásvállalat a GMO-termények élharcosa a világban. Ez az egyik olyan cég, amely a hírek szerint birtokolja az ukrajnai földek jelentős részét. A Monsanto már 2013 környékén jelentős befektetéseket hajtott végre Ukrajnában, abban bízva, hogy sikerül úgy alakítani a törvényi kereteket, hogy megágyazza a terepet génmódosított termékeinek – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Botrány botrány hátán

Az amerikai Monsanto – melyet 2018-ban vásárolt fel a német Bayer vállalat – a világ legnagyobb génmódosított vetőmagokat fejlesztő és gyártó cége. Az egyik leggyűlöltebb vállalatként tartják számon és különböző csoportok rendszeresen tüntetnek a vállalat ellen.

Az Egyesült Államokban – ahol a kukorica és a szója szinte 100 százalékban génmódosított – a Monsanto az egyik fő eladó.

De a világ szinte minden országában jelen van – ahol lehet, ott génmódosított terméket árul, ahol nem, ott másfajtákat. És nemcsak vetőmagokat, hanem növényvédőket, rovar- és gyomirtókat is. Hogy

termékei súlyosan egészségkárosítók,

arról 2019-ben bírósági döntés is született.

A francia Paul François majdnem tíz éven át pereskedett a Monsantóval, mivel állítása szerint a cég gyomirtója miatt memóriazavarok, fejfájás és dadogás lépett fel nála, az esetleges mellékhatások pedig nem voltak megfelelően feltüntetve a termék csomagolásán. A franciaországi bíróság a férfinak adott igazat.

De több amerikai ügy is volt hasonló témában – az ottani károsultaknál daganatos betegséget okozott a Monsanto vegyszere.

Forrás: V4NA

Ukrajnába is betette a lábát

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a Monsanto az egyike annak a három vállalatnak, amelyek megszerezték Ukrajna termőföldjeinek jelentős részét. A cégóriás ukrajnai ténykedése azonban már korábban megkezdődött. 2013-ban – vélhetően a cég nyomására – az agrárszövetségek kezdeményezték a génmódosított vetőmagok legalizálását Ukrajnában.

Az Australian National Reviewnak nyilatkozó Volodimir Klimenko, az Ukrán Gabonaszövetség elnöke akkor azt mondta,

olyan vetőmagok (elsősorban kukorica és szója) legalizálását kérik, melyeket az Egyesült Államokban már sikerrel teszteltek.

Klimenko arról beszélt az Interfaxnak, hogy bízni kell a külföldi tapasztalatban, ugyanis a saját fejlesztéshez évtizedek kellenének.

Valamivel később, 2015 januárjában, a riseuptimes.org írt a Monsanto ukrajnai tevékenységéről. Cikkükben árulkodónak nevezték, hogy az óriáscég irodát nyitott az országban. Ahogy fogalmaztak:

az amerikai hadsereg is először csak bázisokat állít fel azokon a helyeken, ahol politikai befolyást akar szerezni.

A folytatásban pedig így fogalmaz a cikk szerzője: „A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 milliárd dolláros kölcsönt adott Ukrajnának – de csak akkor, ha nyitnak a biotechnológiai gazdálkodás, valamint a Monsanto mérgező terményeinek és vegyi anyagainak értékesítése felé, ezzel elpusztítva az egyik legérintetlenebb termőföldet Európában."

A lap már 2015-ben megírta: ezzel a húzással a Monsanto vetőmaggyártó, illetve a DuPont nevű mezőgazdasági óriás (mely szintén gyanúba keveredett az ukrajnai földvásárlás kapcsán), virágkorát éli majd Ukrajnában.