A bolgár kormány rozsdás szovjet fegyvereket adott Ukrajnának

Bulgaria's Prime Minister Kiril Petkov arrives for a meeting of the European Council at The European Council Building in Brussels on June 24, 2022. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

Egy bolgár oknyomozó portál titkosszolgálati forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a hivatalos kommunikációjával ellentétben Bulgária mégis szállíthatott fegyvereket Ukrajnába, mégpedig Románián keresztül. Elvileg 50 ezer tüzérségi rakéta és legalább 5 millió lőszer exportjáról állapodtak meg a bolgárok és az ukránok. A 80-as években gyártott szovjet rakétákat egy bolgár vállalat vásárolta meg Fehéroroszországtól, majd két román állami cég közbeiktatásával eljuttatta azokat Ukrajnába. Az elavult lövedékek azonban teljes mértékben használhatatlannak bizonyultak, de a lőszereket sem tudták hasznosítani, mivel azok rozsdásak voltak. A kijevi vezetés így Románián keresztül visszaküldte a szállítmányt Bulgáriába. A fegyverbiznisz 200 millió dollárba kerülhetett, a közvetítők nem hivatalosan pedig 15 milliós jutalékot kaphattak. Közben diplomáciai botrány robbant ki, mivel Minszk azzal vádolta meg Szófiát, hogy meghamisított engedéllyel vették meg a fegyverekeit. Az oroszbarát Belarusz ugyanis kifejezetten rossz viszonyt ápol a kijevi vezetéssel, így hallani sem akart arról, hogy az ukránok megkapják a bolgároknak eladott fegyvereiket. Az oknyomozó újságírók értesüléseit a román hatóságok részlegesen megerősítették, a bolgárok viszont cáfolnak. Egy biztos: az azóta már megbukott, „harvardi fiúk" vezette szófiai kormány kudarcának tudható be ez az ügy.

Komoly belpolitikai vetülettel rendelkező diplomácia botrány robbant ki Bulgáriában, alig néhány héttel a következő parlamenti választások előtt, amelyben érintett Ukrajna, Belarusz, Románia és részben Lengyelország is.

Bulgáriában tavaly három választást rendeztek, amelynek eredményeképpen novemberben – egy törékeny technokrata-újbaloldali koalíció keretén belül – hatalomra kerültek a „harvardi fiúk", ahogy a helyi sajtó nevezi őket.

A Harvardon tanult Kiril Petkov és Aszen Vaszilev pártja, az atlantista Folytatjuk a Változást! (PP) lett a szófiai kormánykoalíció legerősebb formációja, Petkovból miniszterelnök, Vaszilevből pedig miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter lett.

Kiril Petkov volt bolgár miniszterelnök Forrás: Hans Lucas via AFP/Diego Ravier / Hans Lucas/Diego Ravier

Az atlantista kormány júniusban megbukott, október 2-ára pedig ismét előrehozott parlamenti választásokra kerül sor, másfél év leforgása alatt a negyedikre.

Vélhetően a közelgő választások időpontjától nem választásoktól nem függetlenül jelent meg első alkalommal július 19-én a bolgár Bivol.bg oknyomozó portálon a Kiril-kormány eddigi legjelentősebb nemzetközi botránya, amely ukrajnai fegyverszállításokhoz kapcsolódik. A botrány román szálát a G4media bukaresti hírportál augusztus 8-án helyezte a történések kontextusába.

A történet megértéséhez tudni kell, hogy az Európai Unió és a NATO keleti peremén három állam van, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnának, Magyarország, illetve Románia és Bulgária. Romániával kapcsolatosan többször jelentek meg – elsősorban orosz forrásból – olyan sajtóhírek, miszerint szállít fegyvereket háborúba, de Bukarest ezt mindig határozottan megcáfolta, hozzátéve: csupán katonai védősisakokat és a golyóálló mellényeket juttatnak el az ukrán félnek. A román fél azokat a híreszteléseket sem erősítette meg, miszerint más államok Ukrajnának szánt fegyverszállítmányait átengedné az ország területén.

Az oroszbarát történelmi hagyománnyal rendéekező, de NATO-tag Bulgáriában a helyzet ennél bonyolultabb, hiába van atlantista kormánya, a közvélemény nyomására a „harvardi fiúk" – hivatalosan legalábbis – ódzkodtak a fegyverszállításoktól.

A Bivol.bg – részben lengyel forrásokra is támaszkodó oknyomozó újságírói szerint – májusban Bulgária Románián át azonban szállított fegyvereket Ukrajnába. A bolgár álláspont akkor változhatott meg, amikor Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter április 22-én Bukarestbe, majd két nap múlva Szófiába tett hivatalos látogatást. Az ukrán külügyminiszter Nicolae Ciucă román, illetve Kiril Petkov akkori bolgár miniszterelnökkel tárgyalt.

Az oknyomozó újságírók véleménye alapján Kuleba szófiai vizitje miatt állhatott be változtatás a bolgár álláspontban.

Petkov bolgár miniszterelnök április 28-án Kijevbe látogatott, 29-én pedig Bukarestbe. Mindkét látogatás hivatalos volt, a román fővárosban Ciucă miniszterelnökkel, az ukrán fővárosban pedig Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott.

Very glad to meet again with President @Zelensky in #Kyiv and to reconfirm Bulgaria’s strong support to Ukraine's European future.

Our joint strategy on energy and logistics of wheat through the port of #Varna will be explored immediately. pic.twitter.com/XcfXBr03Gs

— Kiril Petkov (@KirilPetkov) April 28, 2022

A Bivol.bg szerint Petkov a vizitjei alatt állapodott meg az Ukrajnába Románián keresztül történő fegyverszállításokról.

Elvileg 50 ezer, Grad típusú tüzérségi rakéta és legalább 5 millió lőszer exportjáról állapodtak meg.

A Grad nem számít modern fegyvernemnek, hanem a második világháborúban használt híres Katyusa továbbfejlesztett változata, amit rakéta-sorozatvetőhöz használnak.

Május elején a 80-as években gyártott szovjet rakétákat az Alguns EOOD nevű bolgár vállalat vásárolta meg Belarusztól. A bolgár cég a lövedékeket ezt követően eladta a román Gazdasági Minisztériumnak alárendelt RomArm S.A. nevű cégnek, a RomArm S.A. pedig továbbadta a fegyvereket az egyik altvállalatának, a Nanotech Defence S.R.L.-nek, amely szerződést kötött az ukrán hadügyminisztériummal, azaz a szállítmány címzettjével.

A fegyverbiznisz becsült összege 200 millió dollár.

A bolgár oknyomozó portál úgy tudja, hogy

a közvetítők mindezért nem hivatalosan legkevesebb 15 millió dollár jutalékot kaptak, amiből 5 millió előleg volt.

Arról a Bivol nem ír, hogy a közvetítői díjat a románok vagy a bolgárok kaphatták-e meg.

Dokumentumokat hamisíthattak meg a fegyverszállítás érdekében?

Eddig meg nem erősített információk szerint a fegyverbizniszt bolgár részről Kiril kormányfő kabinetfőnöke, Lena Borislavova, illetve az akkori gazdasági és iparügyi szocialista miniszter asszony, Kornelia Ninova kabinetfőnöke, Kaloyan Metodiev bonyolították le.

A Bivol.bg szerint

a fegyverexport gyors véghezvitele érdekében a bolgár hatóságok hivatalos dokumentumokat hamisítottak meg.

Az egyik ilyen dokumentum alapján a szófiai Gazdasági és Iparügyi Minisztériumhoz alárendeltségében lévő Vazovski Mashinostroitelni Zavodi (VMZ) nevű állami vállalat „újrahasznosította" a belarusz féltől vásárolt fegyvereket.

Az oknyomozó újságírók véleménye alapján Kornelia Ninova volt miniszter könnyedén ellenőrizhette volna az adott dokumentum hitelességét, de nem tette meg, helyette aláírta azt. A portál ugyanakkor nem állítja azt, hogy a miniszter asszonynak köze lenne a hamisításhoz, az ügyben tehát egyszerű mulasztás is történhetett.

Kornelia Ninova volt bolgár miniszter Forrás: Anadolu Agency via AFP/Borislav Troshev

A fegyverexport kapcsán a Bivol.bg a másik érintett félhez fordult, és Florin Spătaru román szociáldemokrata gazdasági miniszternek címzett kérdéseket. Florin Spătaru nem válaszolt a sajtó megkeresésére, de továbbította a kérdéseket a minisztériumnak alárendelt RomArmnak. A RomArm főigazgatója, Gabriel Țuțu elismerte, hogy az általa vezetett cégnek szerződése van a bolgár Alguns EOOD-el. Értékelése alapján a jogszabályoknak megfelelően járt el a minisztérium cége, de más részleteket nem kíván megosztani a sajtóval, mivel az ellentétben állna az elveikkel és a piacgazdaság szabályaival.

Az ukrán hadügyminisztérium megkapta végül a bolgár és román közvetítéssel érkező szovjet fegyvereket, de azt – Románián keresztül – teljes egészében visszaküldte az Alguns EOOD-nek.

Az oknyomozó portál szerint

Kijev azért döntött így, mert az elavult lövedékek teljes mértékben használhatatlanok voltak, de a lőszereket sem tudták hasznosítani, mivel azok rozsdásak voltak.

A Bivol.bg videót is közzétett a fegyverek egy részéről, amely alább látható:

A „harvardi fiúk" megfelelési kényszere tehát kudarcot vallott.

A portál szerint az Alguns még tett egy kísértetett a Bulgáriába visszaérkező fegyverek hasznosítására, a szófiai Gazdasági és Iparügyi Minisztérium segítségével gyorsított módon meg akarta azokat javíttatni, a projektbe pedig megkísérelték bevonni a már említett Vazovski Mashinostroitelni Zavodi állami vállalatot. A VMZ azonban visszautasította a Gazdasági és Iparügyi Minisztérium kérelmét, azzal az indokkal, hogy a rekordszámú külföldi megrendelés miatt már így is túlterheltek, csak 2023 közepére tudnák megjavítani a belarusz fegyvereket.

Emiatt Kornelia Ninova azonnali hatállyal menesztette a VMZ teljes igazgatótanácsát.

A Bivol elérte a VMZ kirúgott főigazgatóját, Ivan Stoenchevt, aki visszautasította, hogy kommentálja a történteket. Az oknyomozók értelmezése alapján Ivan Stoenchev nem cáfolt semmit az általuk felgöngyölített sztoriból.

Az ügyből diplomáciai botrány is lett, mert Bukarest arra készült, hogy re-exportálja a megjavított fegyvereket Kijevnek, miközben

Minszk azzal vádolta meg Szófiát, hogy meghamisított engedéllyel vették meg a fegyverekeit.

A szófiai belarusz nagykövetség hivatalos jegyzékben fejezte ki tiltakozását a bolgár hatóságoknak, mivel

szerintük a megkérdezésük nélkül exportálták a fegyverekeit Ukrajnába.

Az oroszbarát Belarusz ugyanis kifejezetten rossz viszonyt ápol a kijevi vezetéssel, így hallani sem akart arról, hogy az ukránok megkapják a bolgároknak eladott fegyvereiket.

A Bivol hírszerzési forrásai alapján azt állítja, hogy a bolgárok meghamisították a Belvneshpromservice nevű belarusz állami cég egyik dokumentumát, azt a látszatot keltve ezáltal, mintha a cég engedélyt bocsájtott volna ki a bolgár Algunsnak a re-exportra, holott erre nem került sor. Az oknyomozó portál szerint a hamisítok még helyesírási hibákat is vétettek.

A Bivol egy másik forrása szerint a belarusz fél felé kommunikálták a re-exportot, de nem Ukrajna, hanem Azerbadzsán irányába.

Azt nem tudni, hogy egész konkrétan kihez kötődik a hamisítás, de az újságírók szerint ezért a politikai felelősség Kornelia Ninova miniszter asszonyt terheli.

A téma kapcsán az oknyomozók megkeresték a bolgár Külügyminisztériumot is, a külügy szerint hivatalos diplomáciai csatornán keresztül még semmit nem jelzett feléjük a belarusz fél.

A bolgár kormány így két tűz közé került, egyfelől „felsült" az egyik NATO-partnere, Románia irányába, másrészt szembe kellett nézzen Belarusz vádjaival. Szófiának eddig nem kellett komolyabban számolnia a botrány következményeivel, mivel a Kiril-kormány júniusban belpolitikai okok miatt megbukott, az adminisztráció a feladatait augusztusig ügyvezető testületként látta el. Augusztus 2-án lépett hivatalba az új kormány, amelyet Galab Donev pártfüggetlen technokrata vezet.

A Bivol úgy tudja, hogy

Alguns és a RomArm közötti üzletet már a bolgár Állami Nemzetbiztonsági Ügynökség (SANS) vizsgálja, jelenleg a tanúk kihallgatása folyik.

A SANS fő feladatai között a bolgár nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek felderítése és a kémelhárítás szerepel.

Lengyelország is érintett lehet a bolgár fegyerszállításban

Lengyelországon keresztül is történt bolgár fegyverszállítás Ukrajnába az oknyomozó portál szerint.

Idén Szófia és a lengyelországi, az ukrán határtól 70 kilométerre fekvő Rzeszow katonai repülőtere között legkevesebb 50 fuvarra került sor.

A repülőutak tényét megerősítette a szófiai külügy, de csupán azt a részletet osztották meg ezzel kapcsolatosan, hogy a lengyel fél felé fennálló kötelezettségeiket teljesítették, ideértve a különleges katonai termékek szállítását. A Bivol megkereste a varsói Védelmi Minisztériumot is, ők azt válaszolták, hogy

„nyilvánvaló biztonsági okokból jelenleg nem tudnak részleteket közölni az Ukrajnának nyújtott katonai segélyről".

Kornelia Ninova egyébként július 12-én – tehát még ügyvezető minisztereként – egy televíziós műsorban cáfolta azokat a sajtóinformációkat, miszerint Bulgária fegyvereket szállítana Ukrajnába.

Kiril Petkov volt kormányfő az elmúlt hetekben több alkalommal is kijelentette, hogy Bulgária nem szállít fegyvereket Ukrajnába, csupán NATO-partnerállamokba, elsősorban Lengyelországba.

Azt viszont elismerte, hogy bolgár üzemekben javítottak ukrán katonai felszereléseket.

Kiril ugyanakkor nem részletezte, hogy a megjavítandó fegyverek hogyan jutottak Bulgáriába, illetve azok később milyen módon került vissza Ukrajnába.