Glasznoszty és peresztrojka - Gorbacsov kísérlete a Szovjetunió megreformálására

Mihail Gorbacsov

Mihail Gorbacsov hétfőn halt meg 92 éves korában. Nevéhez kapcsolódik a glasznoszty és peresztrojka, a kommunizmus megreformálásának kísérlete. Addigra a hidegháborút a Szovjetunió már elvesztette, de Gorbacsov nélkül hosszabb és véresebb lett volna a bukása.

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében meghalt Mihail Gorbacsov,a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformkommunista politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára.

Szovjet viszonylatban szokatlanul fiatalon, ötvennégy éves korában ért a csúcsra: Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985. március 11-én Andrej Gromiko külügyminiszter javaslatára az SZKP KB őt választotta főtitkárrá. 1988. október 1-jétől elnöke volt a Legfelsőbb Tanács Elnökségének, a szovjet kollektív államfői testületnek is.

Ő volt az első pártfőtitkár, aki az 1917-es bolsevik puccs, a "Nagy Októberi Szocialista Forradalom" után született, súlyos betegen és hetven felett hatalomra került elődeihez képest fiatalos lendülete, kezdeményezőkészsége véget vetett a brezsnyevi pangás időszakának.

Az SZKP 1986. évi XXVII. kongresszusán meghirdette a peresztrojkát (átalakítást), a gazdasági-politikai élet gyökeres átszervezését, a glasznoszty (nyilvánosság) 1988-ban bevezetett jelszavával pedig a politika társadalmi ellenőrzését. Bár célja a kommunista rendszer megreformálása volt, irányítása alatt a Szovjetunió eljutott a többpártrendszer bevezetéséig, majd a szétesésig. Ebben nagy szerepe volt az ellene szervezett 1991-es puccskísérletnek is.

Mihail Gorbacsov alapvetően változtatta meg a Szovjetunió politikáját Forrás: AFP/Vasily Maximov

Mi is volt az a peresztrojka?

1985-ben bejelentette az SZKP, hogy a szovjet gazdaság stagnálása olyan mértéket öltött, hogy szükség volt a teljes átszervezésére. A Gorbacsov által kezdeményezett reformokat kezdetben „uszkorenyije" (=gyorsítás) néven emlegették, de igazi jelszavai a peresztrojka – gazdasági és társadalmi átalakítás – valamint a glasznoszty – politikai nyitás, nyíltság – voltak. A reformok nagy részét, de főleg a külpolitikai trendváltást a szovjet vezetés ortodox tisztviselői túl radikálisnak ítélték meg.

Az orosz gazdaság elsősorban zártsága és a tervrendszernek alárendeltsége miatt azonban képtelen volt tartani a tempót és a fegyverkezési versenyt az egyre gyorsabban fejlődő Egyesült Államokkal. Így mire Gorbacsov hatalomra jutott, már elvesztette a hidegháborút. Ezt ismerte fel több évtizede külügyminiszter Gromiko, aki a főtitkári székbe juttatta Gorbacsovot.

A glasznoszty

A peresztrojka mellett a „glasznoszty" kifejezés is beépült a történelembe. Bár Nyugaton a glasznosztyot a szólás szabadságával hozták összefüggésbe, az irányvonal célja az volt, hogy az ország vezetését átláthatóvá és így vita tárgyává tegye. Ezzel megkerülhetővé vált a gazdaságot korábban teljes uralma alatt tartó államapparátus szűk köre. A múlt és a jelen hibáinak átvizsgálásával az volt a cél, hogy a szovjet nép támogatni fogja az új reformokat, mint például a peresztrojkát.

A glasznoszty a szabadság új szelét hozta el a népnek – többek között a szólás szabadságát - vagy legalábbis kezdetben ennek illúzióját. Ez a korábbi felfogáshoz képest gyökeres változás volt, mivel akkor a kormány iránti kritika kemény elnyomása a szovjet rendszer egyik alappillére volt.

A sajtó is nagyobb szabadságot élvezhetett. Az 1980-as évek végére a szovjet rendszert, így a leninista ideológiát is egyre több kritika érte. Ezeket a kritikákat Gorbacsov megpróbálta a felszínen tartani, hogy így megtarthassa a reform alapjait. Azonban egyre több szovjet polgár adott hangot annak a véleményének, hogy az egész szovjet rendszer vált életképtelenné. A glasznoszty végül jóval nagyobb szólásszabadságot adott a szovjet embereknek, mint ahogy azt Gorbacsov tervezte. A glasznoszty lehetőségei olyan mélyen változtatták meg az állampolgárok véleményét kormányzatukról, hogy ez a párt hitelességének drasztikus hanyatlásához, és így közvetve a Szovjetunió összeomlásához vezetett.