Szándékos ukrán provokáció is lehetett a Lengyelországban becsapódott rakéta

Úgy tűnik, hogy a tragikus kimenetelű lengyelországi rakétabecsapódás mérföldkő az orosz–ukrán háborúban. Minden eddigi példával szemben ugyanis az államok, a világszervezetek vezetői az elhamarkodott következtetések levonása helyett többnyire a higgadtságot – vagy ahogy a magyar miniszterelnök már a háború kirobbanásakor fogalmazott: a stratégiai nyugalmat – választották. Habár az ukrán kommunikáció kezdettől az orosz háborús felet tette felelőssé a NATO-tagállam területén történt rakétabecsapódásért, ezt nem sietett sem megerősíteni, sem elítélni egyetlen felelős vezető sem. További meglepő körülmény, hogy éppen az ukránok támogatásában „érdekelt" USA elnöke, Joe Biden jelentette be rövid időn belül: kizárható, hogy a rakétát oroszok lőtték ki, sokkal valószínűbb, hogy az ukrán légvédelem a felelős. Kiszelly Zoltánnal, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatójával beszélgettünk a jelenségről és a háttérben álló okokról.

Amikor a hadviselő felek között atomhatalom van, akkor bizony szükség van stratégiai nyugalomra, hiszen egy rossz döntés, egy elhamarkodott reakció akár katasztrófához is vezethet – szögezte le az Origo megkeresésére Kiszelly Zoltán. Mint felhívta rá a figyelmet: Oroszország, illetve a NATO több tagja is atomhatalom, ezért nagyon fontos, hogy a konfliktus ne terjedjen túl Ukrajna határain, illetve a hadviselő felek köre se bővüljön. Ez egyébként a magyar kormányzati álláspontot tükrözi, Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is beleértve a fenntartandó stratégiai nyugalommal kapcsolatban.

Rendőrök járőröznek a kelet-lengyelországi Hrubieszów járásban fekvő Przewodow faluban 2022. november 15-én Forrás: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Nem zárható ki, hogy provokáció történt

Annyi pontosan látható és a háború eddigi eseményeiből kikövetkeztethető, hogy az oroszoknak nem áll sem érdekükben, sem szándékukban Nyugat-Ukrajnán túli vagy NATO-területeket lőni. A lengyelországi rakétatalálatért Ukrajna a felelős, csak azt nem tudjuk, hogy a rakétabecsapódást „baleset", vagy provokáció okozta – mondta Kiszelly Zoltán.

A provokációt már csak amiatt sem tartja kizártnak Kiszelly Zoltán, mert az eset a G20-as csúcs zárónyilatkozatának vitájával és a Barátság kőolajvezeték trafóállomása elleni támadással nagyjából egyidőben történt.

„Könnyen meglehet, hogy ugyanaz akarta provokálni a NATO-t Lengyelországon keresztül, aki vagy ami támadást intézett a Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot ellátó kőolajvezeték ellen. Ez utóbbi alkalmat szolgáltathatott volna arra, hogy Magyarországot kibillentsék semleges pozíciójából és a béketárgyalások követelésétől a háborúpárti álláspont felé mozdítsák el. Ennek kiderítéséhez persze érdemes lenne a trafóállomásba csapódott rakéta eredetét és röppályáját is megvizsgálni..." – fogalmazott, hozzátéve: mindezek alapján életszerűtlen ennek az esetnek a hátterében is az oroszokat sejteni.

(Az esetleges szándékos ukrán provokáció lehetőségét erősíti, hogy az amerikaiak az utóbbi napokban szokatlanul fagyosan kommunikálnak az ukránokkal. Kiszivárgott információk szerint Biden kedd este nem volt hajlandó fogadni Zelenszkij hívását, ehelyett személyesen jelentette be, hogy nem orosz rakéta csapódott be, majd a nemzetbiztonsági tanácsadóval utasíttatta higgadtságra az ukrán elnököt - a szerk.)

Az a bizonyos stratégiai nyugalom

Kiszelly Zoltán megerősítette: műholdfelvételek alapján egyértelműen bemérhető, hogy a Lengyelországban földet ért rakétát hol lőtték ki, az Egyesült Államok kormánya pedig valószínűleg mindenki más előtt ezen információk birtokában lehetett.

Azzal, hogy az amerikai elnök szinte azonnal kimondta, hogy nem orosz támadásról van szó, tulajdonképpen nemet is mondott a NATO 5. cikkelyének életbe léptetésére

– hívta fel a figyelmet a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Ez a cikkely nem másról szól, mint a tagállamok közös katonai fellépéséről, ha egyiküket külső agresszió éri. Joe Biden bejelentése tehát egyértelműsíti: nem áll célzatos orosz agresszió a lengyelországi eset hátterében.

Az oroszbarátsággal nem vádolható Varsó is kezdettől hideg fejjel kommunikált, a vizsgálat kezdeti szakaszában sem vont le elhamarkodott következtetéseket.

Andrzej Duda lengyel elnök újságírók előtt azt állította, hogy „a rakéta minden valószínűség szerint orosz gyártmányú volt", de leszögezte: egyelőre nem tudni, hogy ki lőtte ki. (Ezzel arra utalt, hogy Ukrajna és Oroszország egyaránt használ orosz, illetve szovjet gyártmányú rakétákat.)

Andrzej Duda lengyel elnök varsói sajtóértekezlete a 2022. november 16-ára virradó éjszaka Forrás: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Higgadtan fogalmazott Olaf Scholz német kancellár is, aki szerint fel kell tárni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét és nyilvánosságra kell hozni az adatokat.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már a G20-csúcstalálkozón kategorikusan kijelentette: Oroszországnak semmi köze sincs a lengyelországi rakétabecsapódáshoz, legfeljebb technikai malőr történhetett. A török vezető provokációnak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint orosz rakétákról van szó.

A provokáció nem segít

– szögezte le.

A „stratégiai nyugalom" kifejezést használta az eset kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is

szerdán, miután telefonon egyeztetett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel, akinek kifejezte a magyar emberek szolidaritását és felajánlotta hazánk segítségét.

A momentumos Cseh Katalin viszont a világ vezetői előtt sietett kijelenteni, hogy orosz agresszió áll a lengyelországi eset hátterében. A baloldali EP-képviselő Facebook-bejegyzésével kapcsolatban a szerdai Kormányinfón az Origo munkatársa kikérte Gulyás Gergely véleményét, felidézve: Cseh posztja szerint „orosz rakéták csapódtak be a NATO-tagország területén", ami, mint az hamar bebizonyosodott, nem fedi a valóságot.

Egy ilyen helyzetben – válaszolta Gulyás Gergely – nem szabad az első gondolatnak, adott esetben indulatnak megfelelően nyilatkozni.

Hogy Cseh Katalint is megvédjem: az Európai Parlamentben dolgozik, ott természetes az, hogy a tényektől teljesen függetlenül lehet minősíteni, bárkit megsérteni, emberi méltóságában megalázni. (...) Az Európai Parlementben egy képviselő következmények nélkül beszélhet hülyeségeket

– fogalmazott a miniszter.

Zelenszkij a tények ellenére próbálja hárítani a felelősséget

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden jel szerint egyedül marad azzal a meggyőződésével, hogy a Lengyelországban felrobbant rakéta nem ukrán volt. „Nincs kétségem afelől, hogy ez nem a mi rakétánk vagy rakétatámadásunk volt" – szögezte le egy televíziós beszélgetésben, nehezményezve, hogy bár szerinte Ukrajna egész Kelet-Európa „élő pajzsa", ő ezt még nem hallotta a Nyugattól.

Zelenszkij ez idáig a tagadást választja, ahelyett, hogy bocsánatot kérne az egyik legnagyobb támogatójának számító Lengyelországtól az esetért, és részvétét fejezné ki az áldozatok családjának

– kommentált Kiszelly Zoltán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az orosz Védelmi Minisztérium egy szerdai közleményében leszögezte: az orosz erők nagy pontosságú csapásokat kizárólag Ukrajna területén lévő célpontokra mértek és mérnek, az ukrán-lengyel határtól számított 35 kilométernél nem közelebb. Ugyanebben a közleményben leszögezték: a NATO-tagállam területén becsapódott rakétához semmi közük,

a háttérben szerintük minden bizonnyal egy olyan szereplő provokációja áll, amelynek érdekében áll a háború eszkalálódása.

Az igazság mindig kiderül

Így vagy úgy, de az igazság mindig kiderül, az más kérdés, hogy azt milyen részletességgel tárják aztán a nyilvánosság elé – fogalmazott Kiszelly Zoltán, megemlítve az Északi Áramlat elleni szabotázsakciót is, amellyel kapcsolatban eleinte ugyancsak az oroszokat érte vád, ám mára már nyilvánvaló, hogy nem az ő érdekükben állt a robbantás és korábban nem ők fenyegetőztek ezzel. Tudható viszont, hogy a robbanás idején kik jártak arra, és kinek az érdekében állt valójában az akció.

Más kérdés – folytatta –, hogy ennek kommunikálása és az „oknyomozás – tényfeltárás" a nemzetközi sajtóban időközben „elhalkult".