Az üzletágvezető az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy a háború kitörése előtt az Európai Unió legnagyobb olajbeszállítója Oroszország volt, az európai igények több mint negyedét fedezték orosz olajból.
A hétfőn életbe lépő olajembargó a nyersolajra vonatkozik, februártól pedig életbe lép az olajtermékeket és üzemanyagokat érintő embargó is.
Hortay Olivér szerint a globális energiapiac egyre feszesebb, és részben ennek következményeként a nyersolajárak és általánosságban az energiahordozók ára is növekszik. Ebben a környezetben egyre drágábban lehet beszerezni az energiát, ráadásul az Unió különösen nehéz helyzetben van, hiszen igényeit nagy arányban importból fedezi. Tavasszal, amikor az olajembargóról szóló uniós vita elindult, a Nemzetközi Energia Ügynökség jelezte, hogy az orosz olaj kiesése helyi szinten már ellátási problémákat is okozhat, ráadásul nemcsak az Unió területén, hanem a globális piacokon is lehetnek fennakadások. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország a globális olajkitermelés kb. 10 százalékát adja. A hétfőn hatályba lépő nyersolajembargó kapcsán felmerül a kérdés, hogy Oroszország a kieső európai értékesítéseit képes lesz-e Kínának és Indiának, valamint egyéb olyan fogyasztóknak eladni, amelyek nem sújtják őt szankciókkal.
A probléma abban áll, hogy bárhogyan is alakul a jövő, egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unió csak rosszul jöhet ki ebből a döntésből.
Az egyik forgatókönyv szerint Oroszország képes lesz az értékesítéseit átirányítani más piacokra, és ebben az esetben a szankciók egyértelműen nem érik el a céljukat, hiszen az oroszok bevételei nem fognak jelentős mértékben csökkenni, viszont az EU-nak új beszállítóktól kell olajat vásárolnia, ami egyrészt logisztikai nehézségeket okoz, másrészt várhatóan növelni fogja az EU olajbeszerzéshez kapcsolódó költségeit. Ha azonban Oroszország nem lesz képes a nyersolaját más nagyrégiókban értékesíteni, az globális szinten fogja növelni az olajpiaci bizonytalanságokat, és árakat, ami ismét kihívást fog okozni az uniós tagállamok számára.
Hortay Olivér szerint kérdés továbbá az is, hogy milyen válaszlépés várható Oroszországtól és más, nagy olajkitermelő országoktól a most bevezetett embargó reakciójaként.
Az OPEC vasárnapi ülésén egyelőre nem született döntés a kitermelési kvóták módosításáról, de a szervezet egyértelművé tette, hogy az uniós embargó hatásainak függvényében „kész azonnal beavatkozni".
Korábban az OPEC inkább az oroszokkal egyeztette kitermelési döntéseit, mintsem a nyugati világgal. Alekszander Novak, orosz miniszterelnök-helyettes ráadásul vasárnap megismételte, hogy Moszkva még akkor sem vesz részt olyan ügyletben, amit a nyugati olajársapka érint, ha ezért
valamelyest csökkentenie kell a kitermelését.
Hortay szerint ezeken felül kérdéses, hogy mi lesz az Egyesült Államok jövőbeli energiastratégiája. Az elmúlt hónapokban az amerikaiak azért, hogy visszafogják az üzemanyagárak emelkedését, jelentős készleteket szabadítottak fel, viszont az üzemanyag-készleteik fogynak. Egyre több elemző mondja azt, hogy ennek a folyamatnak véget kell vetni, sőt, egyre jobban felerősödnek azok a vélemények is, amelyek szerint
exportkorlátozást kellene bevezetni az Egyesült Államokban, ez viszont tovább szűkítené az Unió mozgásterét.
A nyersolaj tekintetében korábban Magyarországnak sikerült mentességet kiharcolnia, ami szerint
a most hatályba lépő olajembargó bevezetése után is képes lesz Magyarország csővezetéken keresztül vásárolni Oroszországtól, így ez az embargó Magyarország üzemanyag- és olajellátását közvetlenül nem érinti.
Ugyanakkor az Európai Unióban tapasztalható negatív hatások közvetetten Magyarországra is be fognak gyűrűzni két szinten is.
várhatóan a Magyarországra érkező üzemanyag import is egyre drágább és nehézkesebb lesz.
Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy Brüsszel következő, még súlyosabb lépése a februárban bevezetésre kerülő olajtermékekre, különösen a dízeltermékekre vonatkozó embargó lesz. Az előrejelzések azt mutatják, hogy várhatóan lesznek olyan régiók, ahol kérdésessé válik az ellátás. Ez alól a döntés alól
Magyarország bár szintén mentességet kapott, olyan szempontból már érinteni fogja hazánk energiaellátását, hogy az orosz nyersolajból az Unió területén előállított olajtermékek exportjára is vonatkozik majd az embargó.
Például, ha a pozsonyi finomítóban orosz nyersolaj felhasználásával üzemanyagot állítanak elő, akkor azt nem lehet majd értékesíteni más országok számára. Mivel az üzemanyagok piacán a szállítási feladatok miatt a regionalitásnak nagyobb jelentősége van, ezért a februári lépés tovább szűkíti majd Magyarország mozgásterét abban, hogy más országoktól üzemanyaghoz jusson. Ennek azért van nagy jelentősége, mert egyre feszesebbé válik az üzemanyag piaci helyzet, és azok a nem várt meghibásodások, nehézségek, amelyek legutóbb a százhalombattai finomítóban vagy nyáron a schwechati finomítóban felléptek, azok sokkal nagyobb kihívásokat támaszthatnak számunkra is – tette hozzá a szakértő.
Hortay Olivér szerint összességében elmondható, hogy
a két lépcsőben bevezetett embargó az Európai Unióban növeli az ellátásbiztonsági kockázatokat, regionálisan okozhat ellátási szűkületeket, és borítékolhatóan súlyos negatív gazdasági következményei lesznek.
Hazánk esetében a hétfőn és februárban hatályba lépő embargók – mivel mentességet harcoltunk ki –, az ellátást közvetlenül nem érintik, de az Európa egészében tapasztalható ellátási szűkületek és gazdasági problémák közvetett módon Magyarországra is begyűrűznek majd.