Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kiszelly Zoltán az Origónak kifejtette, hogy hatalmas magyar siker született Brüsszelben, ugyanis
egy olyan politikai kompromisszumot sikerült elérni, amivel a magyar érdekeket és a kormány korábban hangsúlyozott szempontjait sikerült érvényesíteni, ráadásul az uniós pénzek sem vesznek el.
Az igazgató elmondta – amit a miniszterek is kiemeltek –, hogy sikerült egy olyan megoldást találni az ukrán segély esetében, amely nem újabb hitelfelvételt fog jelenteni, hanem a mostani uniós költségvetésen belül egy átrendezést. Leszögezte:
az Európai Bizottság tehát a futó költségvetésből, átcsoportosítással oldja meg a kérdést.
A 15 százalékos társasági adó esetében Magyarország felmentést kapott az EU-tól. Egyébként ezt tavaly már megkapta hazánk az OECD-ben is – ott 10 évre –, ami azt jelenti, hogy nem kell felemelni a 9 százalékos magyar társasági adókulcsot 15 százalékra. Ez egy olyan kedvezmény, amellyel a magyarországi cégek jobban tudnak alkalmazkodni az előírásokhoz. Ez is óriási siker - mondta Kiszelly Zoltán. Az igazgató azt is kifejtette, hogy ez azt jelenti, hogy
a kormánynak érdemben nem kellett engednie a korábbi elképzeléseiből, a másik oldalon pedig van megállapodás.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy feltehetően hamarosan aláírják az újjáépítési csomagról szóló szerződést – ezt Orbán Viktor és Ursula von der Leyen fogják aláírni –, és így nem veszik el az 5,8 milliárd euró 70 százaléka. Így ebből meg lehet valósítani az uniós vezetők által még 2020-ban közösen elfogadott célokat: a klímasemlegességre való átállást, a digitalizációt és az egészségügy fejlesztését is.
A 7 éves költségvetés kapcsán is megállapodás született, ami szintén siker, mert nem 65, hanem 55 százalékot akarnak zárolni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben sikerül megállapodni az úgynevezett mérföldkövekről, akkor ezt a pénzt is feloldhatják. Kiszelly Zoltán szerint így tehát 10 százalékkal több jut hazánknak, ami kiváló eredmény, és nyilván ez is segítette a mostani kompromisszum létrejöttét. Kiszelly azt is elmondta, hogy ugyanúgy, mint a többi tagország, Magyarország is befizet az EU költségvetésébe. Hozzáfűzte:
az, hogy többet kapunk vissza, az a politikai kompromisszum része, hiszen megnyitottuk a piacunkat, és rengeteg, a mi pénzünkből kiképzett magyar dolgozik Nyugaton.
Kiszelly leszögezte, hogy amint Thomas Piketty francia baloldali, neomarxista közgazdász leírta, minden egyes euró, amit kapunk, bőven megtérül a nettó befizetőknek, mert többet kapnak vissza, mint amit nekünk adnak. Az igazgató hangsúlyozta:
tehát ez nem úgy van, hogy nekünk tesznek jót, sokkal inkább magukkal, hiszen a németeknél pl. amikor adnak 1 eurót a közösbe, 1,25 eurót kapnak vissza. Írország, Luxemburg és Hollandia is jól jár, hiszen egy csomó cégnek ezekben az adóparadicsomokban van a központja, és ott számolják el a nyereséget. A lényeg, hogy ebből is látszódik, hogy az uniós pénz, amit kapunk, nem könyöradomány vagy ajándék Magyarország számára.
Arról, hogy a kapott pénzekből megvalósulhat-e a pedagógus-béremelés, Kiszelly azt mondta, hogy először meg kell állapodni. Felhívta a figyelmet arra, hogy
ezt eddig is leginkább azok a baloldali magyar EP-képviselők akadályozták, akik pártjaik által azt szorgalmazták, hogy hazánk, és ezzel a magyar pedagógusok és oktatási rendszer ne kapják meg azokat a forrásokat, amelyek megilletnek bennünket, és amelyek a pedagógusok bérrendezéséhez is többletforrást biztosítanak.
Szerinte az uniós források kapcsán hangsúlyozni kell, hogy ez a pénz jár Magyarországnak; politikai kompromisszum volt 2020-ban, hogy az újjáépítésre közösen vesznek fel az uniós tagállamok hitelt – ez volt az első közös uniós hitelfelvétel –, és ekkor szentül megesküdtek, hogy ez egy egyszeri alkalom lesz, és közösen elfogadott célok megvalósítására fordítanák, úgy, mint a már említett klímasemlegesség, a digitalizáció stb.
Ez azért volt fontos, hogy ha egy újabb Covid jönne, akkor az oktatás és a kormányzat fel legyen készülve a digitális oktatásra vagy akár a digitális kormányzásra. Ezt mindenki elfogadta, erre lenne ez a forrás. Ha ezt a pénzt zárolják, akkor ezeknek a magyarországi megvalósítása is veszélybe került volna
– szögezte le, majd hozzáfűzte: a költségvetésnél pedig úgy, mint más tagországok, mi is a vámbevételt, illetve az áfabevétel egy részét átadjuk, befizetünk, tehát ezért is tévedés azt hinni, hogy ezek a pénzek ajándékok lennének. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a közös hitelfelvételnél is mi, magyarok fogjuk visszafizetni a ránk eső részt.
Annyi a könnyebbség, hogy az EU kedvezőbb kamatra tudja felvenni a hitelt, mint az egyes tagországok vagy mi. Ez előny, de ettől még a ránk eső részt 2028 és 2058 között vissza kell fizetni.
Kedden Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy januártól ismételten együtt dolgozik a Bizottsággal a kormány, de bízik benne, hogy nem lesznek újabb feltételek. Arról, hogy lesznek-e újabb akadályok, Kiszelly azt mondta, hogy
ez az úgynevezett szupermérföldköves rendszer a politikai zsarolás fenntartását szolgálja. A lengyelekkel szemben 116 ilyet fogalmaztak meg, hogy kapjanak pénzt, velünk szemben most 27-ről van szó. Az igazgató szerint igen, lehet készülni rá, hogy lesznek még további feltételek.
Elmondta, hogy az EB minden évben elfogad egy országspecifikus jelentést és egy demokráciamonitoring jelentést. Minden tagország számára tesznek ajánlásokat, és miután ezeket a mechanizmus részévé teszik, bármilyen új ajánlás ennek a rendszernek a részévé válhat.
Vagyis, ha például beleírják, hogy a genderideológiát támogatni kell, ami hivatalosan nem függ össze mondjuk az uniós pénzek kifizetésével, akkor bármit kitalálhatnak. Sok esetben nem olyan feltételekről van szó, amelyek logikusak, hanem olyanokról, amelyek politikai természetűek
– tette hozzá. Kiszelly Zoltán szerint ez egy permanens politikai zsarolási eszköz az Unió kezében.
