Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A történet egészen 2021 nyaráig nyúlik vissza, amikor is az ukrán parlament egy új törvénytervezetet tárgyalt, mely szerint nyilvántartásba vennék az oligarchákat, például vagyonuk, befolyásuk szempontjából, megtiltanák nekik a politikai pártok finanszírozását, megvizsgálnák, van-e monopolhelyzetük az általuk uralt piacon. Az érintettek eltérően reagáltak: Ihor Kolomojszkij együttműködőnek tűnt, Petro Porosenko kénytelen volt eladni három tv-csatornáját, és arról panaszkodott, hogy az új elfogadott törvény csak azt a célt szolgálja, hogy a hatalom ellenőrizhesse a médiát. A legvagyonosabb ukrán, Rinat Ahmetov pedig úgy kommentálta, hogy ő nem oligarcha, hanem befektető
– olvasható a Tűzfalcsoport szemléjében. Anka Feldhusen kijevi német nagykövet „bátor első lépésről" beszélt, és szimbolikusnak nevezte az új törvényt. Feldhusen szerint ugyanakkor fontosabb lett volna az igazságszolgáltatás reformjának befejezése és a korrupcióellenes hatóságok megerősítése. Hosszú távon a meglévő intézményeknek több hatáskört kellett volna adni, több támogatást kellett volna kapniuk az oligarchák elleni küzdelemben – kommentált a kijevi német nagykövet.
Ruszlan Rjaboschapka, a Zelenszkij által menesztett főügyész elmondása szerint azon tűnődött, vajon a törvény a polgárok javát szolgálja-e. Mert ha az oligarcháknak át kell adniuk az ellopott vagyonukat az államnak, akkor itt csakis az elnökről van szó, pontosabban a hatalmának kiterjesztéséről – vélekedett a főügyész.
A Die Welt felidézi azt is, hogy a Panama-iratok elnevezésű botrányos ügy kapcsán Zelenszkij neve is felmerült. Egy film is készül a botrányokkal kapcsolatban, melynek bemutatója azért maradt el a meghirdetett időpontban az Ukrainska Pravda szerint, mert az SZBU (Ukrajna hazai hírszerző szolgálata) egyik ügynöke megakadályozta azt.
Az már 2019-ben kiderült, hogy Zelenszkij offshore-számlákat vezetett Cipruson, több üzlettársával egyetemben
– olvasható a Tűzfalcsoport szemléjében.
Az ügyletben óriási összegek szerepelnek, többek között egy 40 millió dolláros támogatás Kolomojszkij egyik bankjától, vagy egy 7,5 millió dollár értékű londoni belvárosi ingatlan.
Az elnökválasztás előtt azonban Zelenszkij átadta részvényeit annak a Szergej Shefirnek, aki ellen később merényletet kíséreltek meg. A Die Welt több kérdést is feltesz az ügyletek kapcsán. Számukra nem egyértelmű a pénzmozgások célja, és így felmerül a kérdés, hogy Zelenszkij az adózást akarta-e így elkerülni, vagy Kolomojszkij akarta-e tisztára mosni a fekete pénzeit.
Zelenszkij vehemensen tagadta a pénzmosás vádját, az ukrán adóhatóság pedig bejelentette, hogy kivizsgálta Zelenszkij ügyleteit, de nem talált semmi illegálisat.
Az ukrán elnök kapcsán a háború kérdése is szóba került, a Die Welt azt találgatja, mennyi információval rendelkezhetett korábban Volodomir Zelenszkij. Felidéztek egy esetet, amikor 2021 novemberében azt tudakolták Zelenszkijtől, hogy szerinte mekkora a valószínűsége egy nagy háborúnak Oroszországgal.
Szerintem már nyolc éve háborús állapotban élünk. Minden nap kapunk információkat, többek között a partnerországok minket támogató szolgálataitól is
– válaszolta akkor Zelenszkij, majd így folytatta:
még egy hangfelvételünk is van arról, hogy ukránok és oroszok beszélnek Rinat Akhmetov részvételéről egy ukrajnai államcsínyben.
Most csak annyit mondhatok, hogy nem vagyok Janukovics. Nem áll szándékomban elmenekülni
– fogalmazott Zelenszkij 2021 novemberében.
