Egyre őrültebb szankciókat akar Brüsszel - itt vannak a legújabbak

European Commission President Ursula von der Leyen holds a press conference on the EU membership applications by Ukraine, Moldova and Georgia at the European Commission headquarters in Brussels on June 17, 2022. The European Commission will vote on June 17, 2022 on whether to grant Ukraine EU candidate status, but any green light will be subject to conditions and must be unanimously approved by the 27 member states before lengthy accession negotiations can begin. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

Az Európai Unió már a tizedik szankciós csomagot készíti elő, amely minden eddiginél brutálisabb, rémisztőbb ötleteket tartalmaz. Többek között betiltanák az atomerőművek működéséhez szükséges fűtőelemek Oroszországból történő behozatalát. Paks mellett sok más európai atomerőmű is ezekkel az elemekkel működik, vagyis katasztrofális következményei lennének egy ilyen döntés elfogadásának Magyarországra és Európára nézve, többek között drámai mértékben emelkedne az elektromos energia ára. Brüsszel az eddigi döntésekkel sem ért el semmit, a háború továbbra is tart, az orosz gazdaság az idei év végére ismét növekedési pályára áll, tavaly pedig rekordbevételeket értek el az energiaexportból. Brüsszelt azonban ez nem zavarja, sőt azt is figyelmen kívül hagyják, hogy a magyarok 97 százaléka nem ért egyet a szankciókkal. Az Európai Unió folyamatosan próbálja rákényszeríteni az akaratát a kisebb országokra, azokat nem tartja egyenlő partnernek. A kormány azonban Brüsszelben is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért.

Az Európai Unió 2022 februárjában, röviddel azt követően, hogy Oroszország katonai támadást intézett Ukrajna ellen, elfogadta az első szankciós csomagot. Ekkor még csak korlátozták a gazdasági kapcsolatokat Donyeck és Luhanszk megyék nem ukrán ellenőrzés alatt álló területeivel, valamint célzott szankciókat léptetett életbe az orosz Állami Duma tagjaival, valamint további 27 magánszeméllyel szemben. Szintén korlátozta Oroszország azon képességét, hogy hozzáférjen az Európai Unió tőke- és pénzügyi piacához, valamint az ehhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokhoz.

A második csomagot néhány nappal később, február 25-én fogadták el. Brüsszel befagyasztotta Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vagyoni eszközeit. Szintén szankciós listára kerültek az orosz Nemzetbiztonsági Tanács tagjai, az Orosz Állami Duma fennmaradó, még nem szankcionált tagjai, de korlátozások léptek életbe pénzügyi, közlekedési, technológiai és energetikai területeken is, valamint a vízumpolitika is megváltozott.

A szankciók számával arányosan növekszik a brüsszeli őrület Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Megtiltották például az uniós kereskedelmi helyszíneken az orosz állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeivel kapcsolatos jegyzést és szolgáltatásnyújtást, bizonyos érték feletti orosz személyektől érkező betétek elfogadását, valamint az orosz állampolgárságú ügyfelek számára további korlátozásokat írtak elő.

Ekkor azonban már

elkezdődtek az energiatikai ágazatot sújtó esztelen, hatástanulmányok nélküli szankciók.

Brüsszel már megtiltotta bizonyos, az olajfinomításban történő felhasználásra szánt termékek és technológiák Oroszország számára történő értékesítését. Emellett korlátozásokat vezettek be a kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére, főként azokra, amelyeket Oroszország a védelmi iparban használhat fel.

Szintén fontos döntés volt, hogy az orosz diplomatáktól és az orosz tisztviselőktől elvették a vízumkönnyítés előnyeit, ezzel gyakorlatilag megnehezítette Brüsszel, hogy párbeszéd alakulhasson ki a nyugati országok és Oroszország között.

A másodikat február 28-án egy harmadik szankciós csomag követte. Betiltotta az EU az Orosz Központi Bankkal történő tranzakciókat, megszavazták az első, 500 millió euró értékű támogatást az ukrán hadseregnek, betiltották az orosz fuvarozók számára az uniós légtéren történő átrepülést, valamint újabb 26 személyt raktak a szankciós listára.

Tárgyalás és párbeszéd helyett szankciók alá helyezte Brüsszel az orosz külügyminisztert Forrás: AFP/Ozan Kose

Az ukrán fegyveres erők támogatása mellett vízválasztónak számít az is, hogy hét orosz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből, ezzel rendkívül nehéz helyzetbe hozva több millió orosz átlagembert - és számtalan uniós polgárt is, hiszen ezek a bankok részben az Európai Unióban is működtek. Szintén jelentős csorbát szenvedett brüsszeli utasításra a szólásszabadság is, miután a Russia Today és a Szputnyik szolgáltatásait felfüggesztették, magyarul újságokat, tévécsatornákat tiltottak be.

Március 15-én érkezett a negyedik szankciós csomag, ebben tilalmat vezettek be az orosz energiaágazatba történő új beruházásokra, de megtiltották azt is, hogy orosz személyek, valamint szervezetek számára nyújtsanak hitelminősítést, illetve egyes orosz állami tulajdonú vállalatokkal mindennemű ügyletet leállítottak.

Emellett korlátozták a vas-, acél- és luxusárukra vonatkozó kereskedelmi tevékenységet.

Az ötödik szankciós csomag volt az, amelyben

a brüsszeli őrület igazán kezdett elmélyülni.

Betiltották a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok importját Oroszországból, az orosz hajókat kitiltották az uniós kikötőkből, de már fát és cementet sem lehetett behozni az EU-ba. Mindezt április 8-án fogadták el, majd egy hosszabb szünet után, június 3-án érkezett a hatodik csomag.

Tilalmat rendeltek el a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Oroszországból történő bevitelére.

A nyersolajjal kapcsolatos tilalom lavinát indított Forrás: Shutterstock

Magyarország a folyamatos brüsszeli nyomás ellenére is kitartott az energiabiztonsági érdekei mellett, és sikerült kiharcolni, hogy

ez a szankciós csomag ne érintse a csővezetéken történő kőolajszállítást.

Július 21-én érkezett egy technikai jellegű, az intézkedések „fenntartását és összehangolását" célzó szankciós csomag, amelyben arról született döntés, hogy az orosz eredetű aranyat már nem lehet behozni, illetve pontosítottak néhány korábbi döntést, valamint újabb személyek kerültek rá a szankciós listára.

A nyolcadik csomagot október 6-án fogadták el. Itt érkezett az újabb őrület, az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállításához kapcsolódó árplafon. December 3-án aztán az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Oroszországból származó vagy onnan exportált nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra 60 dollár/hordó áron olajárplafont vezet be.

Azt is meghatározták, hogy az árplafon december 5-én lép életbe. Ennek következtében az intézkedés életbelépése után gázolajhiány alakult ki, valamint drámai mértékben megugrott a benzin és a dízel ára is a kutakon. Ez a jelenség nemcsak Magyarországon volt tapasztalható, hanem szerte Európában, és ezen szankció ahhoz is drámai mértékben hozzájárult, hogy tovább nőt a szankciós infláció, drágábbak lettek az élelmiszerek.

Szijjártó Péter többször is hangsúlyozta, hogy szankciók helyett a békére kell törekedni Fotó: Csudai Sándor - Origo

December 16-án az unió a kilencedik szankciós csomagot is bevezette, amely megtiltotta a drónokhoz használt motorok kivitelét, valamint a bányászati ágazatba történő beruházásokat.

Hortay Olivér, a Századvég szakértője Facebook-oldalán tett nemrég közzé egy videót arról, hogy élesedik a vita az Európai Unió tervezett tizedik szankciós csomagjával kapcsolatban. Az EP teljes körű és azonnali embargót sürget valamennyi orosz fosszilis energiahordozóra. Vagyis megszüntetnék az atomerőművek - beleértve Paks - működéséhez szükséges fűtőelemek szállítását, megtiltanák a nukleáris együttműködéseket és felfüggesztenék az Északi Áramlat gázvezetéket is.

Hortay kiemeli, hogy az EU tavaly augusztus óta teljeskörűen tiltja az orosz szilárd tüzelőanyagok importját. A kőolajra vonatkozó embargó december óta hatályban van, és február 5-én kiegészült az olajtermékekre is. Mentességet mindössze azok az országok kaptak, akik műszaki okokból nem tudják más forrásból helyettesíteni az orosz beszerzést és ezek az adottságok nem változtak.

Az európai gázpiacon pedig még úgy is 30 milliárd köbméteres hiány várható, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi orosz beszállítások nem csökkennek - húzta alá.

A szakember kiemeli, hogy a nukleáris szektort érintő javaslat hasonlóképpen valóságtól elrugaszkodott. Az atomenergia azért nem került be az EU és az USA szankciós csomagjaiba, mert annak katasztrofális következményei lennének az áramellátásra. Számos nyugati erőmű orosz fűtőelemeket használ, amelyek egyes létesítmények esetében csak több év alatt, másoknál egyáltalán nem helyettesíthetőek.

Hortay szerint a legabszurdabb mégis az Északi Áramlat gázvezetékek felfüggesztésére vonatkozó javaslat. A négy vezetékből három ősszel felrobbant, a negyediket pedig - engedély hiányában - üzembe sem helyezték, azokon tehát jó ideje egyetlen molekula gáz sem szállítható. Vagyis nem tűnt fel az állásfoglalást támogató képviselőknek, hogy nincs mit felfüggeszteni.

Az elhibázott brüsszeli szankciók és a helyzetértékelés teljes hiánya pedig Magyarország számára is súlyos következményekkel jár. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy a háború és az elhibázott szankciók több ezermilliárdos veszteséget okoznak Magyarországnak. Ezzel kapcsolatban a Makronóm Intézet részleteket is megosztott.

Magyarországot elsősorban az energiaáron keresztül érintik a szankciók, hiszen nincs elegendő hazai földgáz és kőolaj, amely ki tudja elégíteni a keresletet, vagyis a világpiaci folyamatoknak vagyunk kiszolgáltatva. Szintén hátrány, hogy nem rendelkezünk tengerrel, így a csővezetékekre vagyunk utalva. Az elhibázott brüsszeli intézkedések árát pedig a magyar embereknek kell megfizetniük.

A Makronóm kiemelte, hogy a 2022. évi költségvetési törvény 2022-re 5,2, 2023-ra pedig 4,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített, amely a legújabb 2023. januári előrejelzésben 4,5 és 1,5 százalékra mérséklődött,

vagyis a magyar gazdaság várható növekedési üteme jelentősen lassult a háborút és az elhibázott szankciók bevezetését megelőzően várthoz képest.

Putyin szerint az orosz gazdaság stabil, nem működnek a nyugati szankciók Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Jevgenyij Bjatov

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a szankciók ellenére Oroszország tovább gazdagodott. Vlagyimir Putyin január közepén beszélt arról, hogy az orosz gazdaság helyzete stabil, idén már újra növekedhet a GDP. Ezt erősítette meg az egyik legnagyobb orosz független újság, a Meduza is.

Az orosz költségvetés összességében 2022-ben 35 milliárd dollárt keresett Brüsszel oroszellenes szankcióin, miközben az európai polgárok jelentős része rosszabbul él, mint a szankciók bevezetése előtt, ez azonban a brüsszeli döntéshozókat egyáltalán nem zavarja. Európa ahelyett, hogy továbbra is az olcsó, csővezetéken keresztül szállítható orosz gázt vásárolná, inkább cseppfolyósított gázt vásárol négyszeres áron, miközben Oroszország új piacokat talált, és többek között Indiának, Kínának és Pakisztánnak értékesít elképesztő mennyiségben.

Magyarországon az emberek 97 százaléka utasítja el a szankciókat, de ez az arány a blokk más országaiban is folyamatosan növekszik, ahogy az emberek egyre inkább ráébrednek arra, hogy Brüsszel folyamatosan hazudott nekik.