A finnek felszólították a NATO országokat, ez a követelésük

Finland's Prime Minister Sanna Marin gives a press conference during a European Union Summit at the Europa building in Brussels on December 13, 2019. - EU leaders on December 13, reached an agreement to work for carbon neutrality by 2050 -- but without the agreement of coal-hungry Poland. EU leaders also agreed to protect European businesses moving to renewable energy by applying a carbon levy on imports from less regulated suppliers, France said during the first EU summit to be chaired by incoming EU Council president Charles Michel. (Photo by Alain JOCARD / AFP)

Finnország Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz - jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).

A finn kormányfő a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy nem tudják befolyásolni a csatlakozás tagállami jóváhagyásának folyamatát, de a jóváhagyást eddig elmulasztó NATO-tagoknak, Magyarországnak és Törökországnak "nagyon világos jelzést" küldtek arról, hogy Svédországgal együtt akarnak belépni a katonai-politikai szövetségbe.

Mint mondta, nemcsak azért ragaszkodnak a közös csatlakozáshoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, hanem a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.
Kiemelte, hogy Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz.

Sanna Marin, a finn miniszterelnök Forrás: AFP/Alain Jocard

Ugyanakkor Finnország a tagságtól függetlenül is már hosszú ideje igen sokat költ védelemre, éppen azért, mert Oroszország képében van egy "agresszív" szomszédja.

Aláhúzta: ő is azt kívánja, hogy a világ békés és biztonságos hely legyen, ahol nem kell költeni fegyverkezésre, de csak akkor lehet biztonságot teremteni a nemzetközi viszonyokban, ha a demokratikus országok erősek katonailag.

Európának és a világ más demokratikus országainak szükségük van a katonai erőre mint eszközre, amellyel rá tudják kényszeríteni az olyan autoriter országokat, mint Oroszország, hogy "kétszer is meggondolják, valóban akarnak-e erőszakot alkalmazni másokkal szemben".

A Nyugat "nagyot hibázott", amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése láttán nem lépett fel sokkal erélyesebben Oroszországgal szemben. Ha ez megtörtént volna, talán nem is lenne háború Ukrajnában - fejtette ki Sanna Marin az MSC-n egy pódiumbeszélgetésen, amelyen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével vett részt.
Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetne kijelenteni, hogy Ukrajna győzött, azt mondta: kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy meddig folytatja a háborút, és milyen feltételekkel köt békét.

Ukrajna támogatóinak pedig egyedül az a dolguk, hogy minden lehetséges eszközzel, fegyverrel és egyéb támogatással hozzásegítsék a megtámadott országot céljai eléréshez.

Ezt emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki aláhúzta, hogy "megkettőzött erővel" kell tovább folytatni Ukrajna katonai támogatását, és nemcsak több segítséget kell nyújtani, hanem gyorsabban is. Nemcsak Ukrajnának és Európának, de az egész világnak fontos, hogy ne valósulhassanak meg Vlagyimir Putyin "imperialista tervei" - mondta a brüsszeli bizottság vezetője.

A háborús élő közvetítésünket a linkre kattintva olvashatják.