Harmadik világháborúhoz vezethet a patthelyzet - erről beszélt Orbán Viktor

US President Joe Biden (R) is greeted by Ukrainian President Volodymyr Zelensky (L) during a visit in Kyiv on February 20, 2023. - US President Joe Biden made a surprise trip to Kyiv on February 20, 2023, ahead of the first anniversary of Russia's invasion of Ukraine, AFP journalists saw. Biden met Ukrainian President Volodymyr Zelensky in the Ukrainian capital on his first visit to the country since the start of the conflict. (Photo by Dimitar DILKOFF / AFP)

A demokraták csak háborúban tudnak gondolkozni, és jó alternatívát nem tudnak kínálni az embereknek – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus azzal kapcsolatban is kifejtette a véleményét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelentős interjút adott a Weltwoche című svájci lapnak. A magyar emberek elsöprő többsége akar békét, és messze a Fidesz-szavazókon túli egyetértés van abban, hogy fegyverszünetre van szükség. Leszögezte, hogy ha jövőre egy békepárti elnököt választanak az amerikaiak, akkor a nyugati táborban a békepártiság többségi állásponttá válhat. Az USA-ban az az álláspont dominál, miszerint Kína egy fontosabb ellenfél, és Ukrajnát akár az európaiakra is „bízhatják". Az biztos, hogy a béke kulcsa most Amerikában, pontosabban az ottani elit és lakosság kezében van. Hozzátette azt is, hogy a világ egy nagy kereskedelmi hidegháború felé sodródik.

Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy "Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól". Miért fontos ez a jelen helyzetben, hogyan értékelhetőek a magyar kormányfő szavai?

A nemzeti konzultáció és a tavaly áprilisi választás is megmutatta, hogy a magyarok többsége békét akar. Azokban az országokban, ahol szivárványkoalíciók alakulnak, háborús támaszpontokat nyitnak, így például Szlovákiában, vagy felmondják az orosz energiaszerződéseket, mint Bulgáriában. A Századvég legfrissebb kutatása is alátámasztja, hogy

a válaszadók többsége a politikai nyomás ellenére is békét akar, ezen felül szankciókritikus és békepárti a magyar közvélemény. A magyar emberek elsöprő többsége akar békét, és messze a Fidesz-szavazókon túli egyetértés van abban, hogy fegyverszünetre van szükség.

Ezt képviseli a magyar kormány következetesen, és azért tud a magyar kormány ellenállni a nyomásnak, mert megkapja a magyarok támogatását.

Orbán Viktor azt is mondta: „Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk." Meddig tartható ez az álláspont, és mennyire számíthatunk a háborúpártiak részéről további kritikákra, nyomásgyakorlásra?

Ahogyan annak idején a migráció kapcsán Magyarország egy reális alternatívát állított – amit Donald Trump volt amerikai elnök is meghonosított az Egyesült Államokban, értem ez alatt a fizikai és jogi határzárat –, most ugyanennek a megismétlésétől fél a Nyugat.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án Forrás: MTI/Fischer Zoltán

Ha jövőre egy békepárti elnököt választanak az amerikaiak, akkor a nyugati táborban a békepártiság többségi állásponttá válhat.

Látható, hogy már Svédország is elutasítja a migránsokat, mert az emberek felismerték a rossz döntés mivoltát. A migráció tekintetében megfordult az európai közvélemény álláspontja, és már csak Brüsszelben akarnak kvótát.

Jelenleg az az új ötlet, hogy úgynevezett „ukrán kvótát" akarnak bevezetni, miszerint az ukránok nem választhatnák meg, hová mennének, hanem egyenlően elosztanák az otthonukból elmenekülő menekülteket kvóta szerint az uniós országok között. Ha már létrejönne ez, akkor könnyebb lenne keresztülvinni a migránskvótát is.

Továbbra is gurulnak a dollárok a baloldalhoz, most éppen a US Aid finanszírozná őket a Biden-adminisztráció révén.

Brüsszelben az uniós források visszatartásával pedig zsarolják Magyarországot, tehát a politikai nyomás cseppet sem csökkent, várható annak fokozódása.

Aknavető lövedéket cipelő ukrán katona a harkovi fronton Forrás: AFP/Sergey Bobok

A miniszterelnöki interjúban az is szóba került, hogy az Európában zajló háborúban "ma az amerikaiaké az utolsó szó". Akkor jöhet el a béke, ha újra Donald Trump lesz az USA elnöke?

Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb finanszírozója és fegyverszállítója is. Az amerikaiak hajtják maguk előtt az európaiakat a fegyverszállításoknál, és ha az USA úgy dönt, hogy nem támogatja tovább Ukrajnát – mint ahogyan tette ezt Dél-Vietnam esetében a vietnami háború végén –, akkor a háború véget érne.

Az USA-ban az az álláspont dominál, miszerint Kína egy fontosabb ellenfél, és Ukrajnát akár az európaiakra is „bízhatják". Az biztos, hogy a béke kulcsa most Amerikában, pontosabban az ottani elit és lakosság kezében van.

Nem egységes a háború támogatottsága: 30 demokrata képviselő tavaly októberben már levélben követelte a támogatás felfüggesztését, és Nancy Pelosi korábbi házelnök sem véletlenül utazott tavaly Tajvanra és Jerevánba, utalva arra, hogy az USA-nak más potenciális válsággócokra is „tartalékolnia kell" katonai kapacitásait.

Fontos megemlíteni, hogy a háborúpárti elnökök – Barack Obama, George Bush, George W. Bush úgynevezett héják voltak – idején mindig történt terjeszkedés, a demokráciaexportot erőltették. Az oroszok 2008-ban és 2014-ben ellentartottak. Amikor a színes forradalmak vagy a majdani puccs zajlott, az oroszok befagyott konfliktusokat generáltak, megakadályozva a nyugati befolyási övezet keleti terjeszkedését.

Trump nem akart demokráciaexportot, ő kereskedelmi háborút folytatott. Tehát volt amerikai érdekérvényesítés, csak békés eszközökkel, és most, hogy a héják visszatértek a Fehér Házba, értsük ez alatt a Biden-adminisztrációt, jórészt ugyanazok az emberek jöttek vissza, akik visszatértek a demokráciaexport erőltetésének politikájához, a fegyveres politikához.

2012. szeptember 7-én készült kép Barack Obama amerikai elnökről és Joe Biden alelnökről egy választási kampányrendezvényen Iowa Cityben. A demokrata elnökök szinte mindig háborúba sodorták az USA-t elnökségük alatt Forrás: MTI/EPA/Shawn Thew

Ha egy békepárti elnöke lesz az USA-nak jövőre, aki azt mondja, hogy Kínára kell összpontosítani, akkor más lenne a helyzet: vagy befagyna a konfliktus, mint 2016-2020 között, vagy béketárgyalások kezdődnének. Jól látható, hogy a már említett héják káoszt hagytak maguk után, miután kivonultak Afganisztánból, és látjuk, mi volt az arab tavasz esetén.

Ők csak háborúban tudnak gondolkozni, és jó alternatívát nem tudnak kínálni az embereknek.

A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt "senki sem nyerheti meg". Hozzátette: "Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat". Mit gondol erről?

Egy atomhatalmak közötti háborúnak nincs győztese: aki elsőként lő, az másodikként hal meg.

A konfliktus eszkalációjának viszont van esélye, amiről korábban már írtam is. Arról van szó, hogy az USA és Kína között egy gazdasági és valutaháború kezd körvonalazódni. Az amerikaiak uralják a Nyugatot, de a világ kétharmada az oroszokkal és a kínaiakkal van, nem akarják ezt az újfajta gyarmatosítást, ami demokráciaexportot takar.

A világ egy nagy kereskedelmi hidegháború felé sodródik. A világ kétharmada minimum úgy támogatja az oroszokat, hogy olajat vásárol tőlük, és nem csatlakozik a szankciókhoz, az amerikaiak viszont elkezdik kiszorítani a kínaiakat.

Jó példa erre, hogy az uniós bürokraták nem használhatják a hivatali számítógépükön a TikTokot, kitiltanák az 5G-ből a Huaweit, éppen azért, hogy a kínaiak digitális technológiája ne veszélyeztesse az amerikai dollárt, mert

ha az amerikai fiatalok a TikTokon nőnek fel, akkor az Alibabáról rendelnek majd jüanért, és nem az Amazonról dollárért.

A kínai állami cégeknek megtiltották a héten, hogy a négy nagy nyugati könyvvizsgálóval hitelesítsék a mérlegüket. Miért érdekes ez? Mert ha nem a nyugati könyvvizsgálókkal csináltatja valaki a mérlegét, akkor a New York-i vagy nyugati tőzsdén nem kereskedhet a papírjaival, mert csak a nagy nyugati könyvvizsgáló cégek jelentéseit fogadják el. Tehát hétről hétre zajlik a leválás.

Ukrán katonák MLRS föld-föld rakétákkal lőnek az orosz állások felé a Donbász kelet-ukrajnai régiójában lévő frontvonalon Forrás: AFP/Aris Messinis

És mindez hová vezet?

Amikor Orbán Viktor azt mondta korábban, hogy nekünk nem a kettéválás az érdekünk, hanem a blokkok közötti szabad kereskedelem, akkor nyilván ugyanazt látjuk, mint a háború esetén: mi nem a háborút, hanem a tárgyalásokat támogatjuk.

Nemcsak abban mutatunk alternatívát a Nyugatnak, hogy vásárolunk orosz energiát, hanem abban is, hogy a Kínával való kereskedelmet is támogatjuk. Ezért is van ekkora nyomás Magyarországon.

Ez mindaddig tartani fog, amíg az USA finanszírozza Ukrajnát, hiszen ez nekik érdekük: azt remélik ugyanis, hogy először majd Oroszország rokkan bele, azután pedig, ha Oroszországot demokratizálják, jöhet Kína. Ez viszont éppen, hogy közel hozza egymáshoz az oroszokat és a kínaiakat. Nem véletlen, hogy mostanában fog utazni a kínai elnök Moszkvába.

Elképzelhető, hogy a kínaiak ugyanúgy fogják támogatni az oroszokat, ellenségük ellenségét, mint ahogyan az angolszászok támogatták Sztálint Hitler ellen a második világháborúban, és persze ugyanúgy megkérik az árát.

Délkelet-Ázsiában is van egy puskaporos hordó Forrás: Xinhua via AFP/Xinhua News Agency.All Rights Reserved/Xu Wei

A világ kétharmada most még kivár, de inkább az oroszok mögé fog felsorakozni, mert nem akarják az újfajta gyarmatosítást, amit a globalisták erőltetnek.

Délkelet-Ázsiában is van egy puskaporos hordó, Kínát elvágnák az óceáni kijárataitól, amit Peking nem akar megvárni. A világ – mint 1913-ban – persze most is inkább kereskedne, mint háborúzna.

Mi, magyarok újra alternatívát kínálunk a globalista mainstreammel szemben, ugyanúgy, ahogyan a migrációnál tettük. Ezt szeretnék eltiporni Bidenék és Brüsszel is: ezért tartják vissza az uniós forrásokat, ezért küldték Magyarországra David Pressmant, és a US Aid újabb 200 millióját is azért adták a térségünknek, mert félnek, hogy ismét mi kerekedünk felül.