Milyen lenne egy harmadik világháború?

Csernobil, 2022. április 6. Férfi gyalogol az orosz támadásokban lerombolt épületek között a Kijev közelében fekvő Borogyanka főutcáján 2022. április 5-én. MTI/EPA/Oleg Petrasjuk

Egyre feszültebb az orosz-ukrán konfliktus, a háború eszkalálódik. Arról készítettünk összeállítást, hogy mit jelentene egy harmadik világháború kirobbanása, mit jelent, mit tud és miért veszélyes egy taktikai atomfegyver, valamint mit idézhet elő, hogy az oroszok kiléptek az amerikai-orosz atomalkuból. Szakértőket kérdeztünk arról, hová vezethet ez a lépés.

Ahogyan arról az Origo korábban már beszámolt, egyre feszültebb a helyzet világpolitikai szinten, és egyre inkább eszkalálódik az ukrajnai háborús konfliktus. Láthatóan egyre több ország áll a háború pártján, miközben Európában már csak Magyarország és a Vatikán szorgalmazza a fegyverszünetet és a mielőbbi békekötést, utasítja el a fegyverszállításokat. A Nyugat nyomása egyre nagyobb azokon az országokon, akik nem akarnak fegyvert szállítani, értelmetlenül önteni a pénzt Ukrajnába, mint egy pénznyelőbe, és akik nem akarnak katonákat kiképezni számukra. A világ többsége viszont Magyarországgal van, mert hiába szólította fel 144 ország Oroszországot a kivonulásra a múlt csütörtöki ENSZ-szavazáson, továbbra is csak 40 csatlakozott a brüsszeli szankciókhoz.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fegyverszünet és a béke is csak akkor jöhet el, ha az oroszok és az amerikaiak leülnek egymással tárgyalni. Hiába állt elő legutóbb Kína egy béketervvel, Joe Biden amerikai elnök kategorikusan elutasította azt.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a háborúban egyik fél sem lehet győztes, ugyanakkor szükség lenne a konfliktus mielőbbi rendezésére, hiszen egyre inkább fenyeget egy harmadik világháború közvetlen veszélye. De vajon van-e esély arra, hogy kitörjön a harmadik világháború? Mit jelent a taktikai atomfegyver bevetésének lehetősége, és előidézhet-e atomháborút az, ha a NATO mint katonai szövetség megtámadja Oroszországot? Lehetséges lenne, hogy az ukránok beváltják a fenyegetésüket, és a Krím-félsziget megszerzése közvetlen gyújtópont lehet egy harmadik világégés kirobbantásában?

Putyin aláírta a kilépést az amerikai-orosz atomalkuból

Ahogyan arról a háborúról szóló ÉLŐ közvetítésünkben beszámoltunk, aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő azt a törvényt, amely

felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START szerződésben.

A JOGSZABÁLY ÉRTELMÉBEN, AMELYET A JOGI INFORMÁCIÓK HIVATALOS INTERNETES PORTÁLJÁN TETTEK KÖZZÉ, OROSZORSZÁGNAK A SZERZŐDÉSBEN VALÓ ÚJBÓLI RÉSZVÉTELÉRŐL AZ ELNÖK DÖNTHET.

Mint ismert, Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta.

Az atombomba gombafelhője a japán Nagaszaki felett 1945. augusztus 9-én, a második világháborúban Forrás: Shutterstock

Az Origo kérdésére Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta, hogy

az Új Start egyezmény felfüggesztése leginkább közép- és hosszútávon lesz meghatározó, mert nehezebben ellenőrizhetővé válik az Oroszországi Föderáció nukleáris arzenálja. Közvetlenül az Ukrajna területén zajló eseményekre aligha lesz hatással, hiszen ugyanebben a beszédében Vlagyimir Putyin azt is kiemelte, hogy országa csak akkor használ – akárcsak taktikai – atomfegyvert, ha ellene is vetnek be ilyen eszközt.

Erdélyi azt is leszögezte, hogy

a visszalépésnek lehet ugyanakkor jelentősége egy esetleges orosz-amerikai tárgyalásnál, mint olyan engedmény, amelyet Oroszország fel tud ajánlani másvalamiért cserébe.

Fontos ugyanakkor, hogy a nukleáris energia – akár katonai célú – felhasználása azok közé a területek közé tartozik, amelyekben Oroszország teljes mértékben önálló, vagyis az atomfegyverek fejlesztése erősítheti Moszkva nagyhatalmi státuszát, mely más területeken megkopni látszik, így például az Ukrajnában elszenvedett veszteségek miatt.

A Nyugat miatt mondta fel a megállapodást Putyin

Halkó Petrát, a Századvég Alapítvány vezető elemzőjét is megkérdeztük. Halkó szerint semmiképpen sem tekinthető az orosz–ukrán háború pozitív fejleményének az, hogy az orosz államfő felfüggesztette Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz–amerikai Új Start egyezményben, amely az elmúlt évek nemzetközi együttműködésének egyik legkiemelkedőbb megállapodása volt.

Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a nyugati világ országai által bevezetett szankciók lépéskényszerbe hozták Oroszországot; ugyanis az Európai Unió tizedik szankciós csomagja célzott, korlátozó intézkedéseket fogalmaz meg a fegyverkezésben (is) használatos technológiákra vonatkozóan, így Oroszországnak megoldást kell találnia arra, hogy szükség esetén infrastrukturálisan biztosítani tudja saját védelmét.

Hozzátette: mindez egy újabb megnyilvánulása annak, hogy a szankciós politika a háború eszkalációjának tényleges veszélyét hordozza magában, nem pedig a béke irányába tereli a folyamatokat.

Miért volt fontos az Új Start szerződés?

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új Start vagy Start-3 néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta:

úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.

2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről. Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új Start szerződés szerinti ellenőrzés alól. Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint ez egy kényszerű döntés volt azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

Zelenszkij a Krím-félsziget visszaszerzésével fenyegetőzik

Az ukrajnai konfliktust az is fokozza, hogy az ukrán elnök sokadjára jelentette be, hogy

a Krím félsziget visszahódítását tervezik az ukránok

– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Zelenszkij ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án ünnepli a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját. Kifejtette, hogy

kilenc évvel ezelőtt kezdődött az orosz agresszió a Krím-félszigeten. A Krím visszaszerzésével helyreállítjuk a békét. Ez a mi földünk, a mi embereink élnek ott, a mi történelmünk. Visszavisszük az ukrán zászlót Ukrajna minden szegletébe.

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy

AZ UKRÁN HADSEREG TAVASZRA KÉSZEN ÁLL MAJD AZ ELLENTÁMADÁS MEGINDÍTÁSÁRA,

és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy „éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között". Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátástól.

Mindez tehát azt is jelenti, hogy a Nyugat támogatása nélkül Ukrajna képtelen lenne továbblépni. Láthatóan a fegyverszállítások, a katonák kiképezése, a töménytelen mennyiségű pénz öntése az országba azt eredményezi, hogy a háború egyre inkább eszkalálódik.

De mit mondanak a szakértők? Mindez kirobbanthatja a harmadik világháborút?

Egy tüzérségi egység ukrán katonája üres lövedéket dob, miközben orosz állások felé tüzelnek a kelet-ukrajnai Bakhmut külterületén, 2022. december 30-án Forrás: AFP/Sameer Al-Doumy

Lesz harmadik világháború a mi életünkben?

Ahogyan a legtöbben csak a déd- és nagyszüleinktől hallottunk a háború borzalmairól, napjainkban itt zajlik a szemünk láttára, és a helyzet lehet még rosszabb is. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy Zelenszkij ukrán elnök jó néhányszor sodorta már a harmadik világháború küszöbére az orosz-ukrán konfliktust, de eddig szerencsére megúsztuk. Leszögezte, hogy Kína ugyan meghirdette a béketervét, de Joe Biden amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy ez nem tárgyalási alap.

Európa próbál közvetíteni az oroszok és az amerikaiak között, de az amerikai válasz az, hogy Európa nincs abban a helyzetben, hogy közvetítsen. Hozzátette: ha Ukrajna egy hétig nem kapna fegyvereket a Nyugattól, lőszert és pénzt, abban a percben összeomlana. Vagyis Ukrajna helyzete csakis a nyugati támogatásoktól függ

– szögezte le a szakértő. Hozzátette:

JELENLEG RENDKÍVÜL ROSSZ A HELYZET, A HÁBORÚ EGYRE INKÁBB ESZKALÁLÓDIK.

Ezek alapján tehát a fegyverszünet és a béketárgyalás is azon múlik, hogy a Nyugat képes-e felismerni, hogy az Oroszország elleni szankciók nem hatékonyak, és a fegyverszállításokkal is csak fokozzák a konfliktust. Azzal, hogy nemcsak humanitárius módon, hanem egyre modernebb eszközökkel támogatják az ukránokat, elnyújtják a háborút, amelynek révén sokkal nagyobb az esélye, hogy kirobbanjon a harmadik világégés, és annak beláthatatlanul súlyos következményei lennének.

Oroszország nem tudni, valóban bevetne-e taktikai atomfegyvert Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2021 volkova natalia/Shutterstock. No use without permission./Volkova Natalia

Mit jelent a taktikai atombomba bevetése?

A Világgazdaság összefoglalója szerint nagy kérdés, hogy az orosz elnök valóban beválthatja-e fenyegetéseit, és bevetheti-e az atomfegyvereit? Hirosima és Nagaszaki tragédiája óta a nukleáris hadviselés eszközei ugyanis rengeteget fejlődtek.

Ma már léteznek olyan taktikai atomfegyverek, amelyek kisebb pusztítást okoznak, és elég egyetlen ember, hogy bevesse őket. Ezek az eszközök pontosan azért veszélyesek, mert túlságosan könnyű használni őket.

Becslések szerint Oroszország nagyjából kétezer taktikai és majdnem háromezer stratégiai atomfegyverrel rendelkezik, ezzel a világ jelenlegi legnagyobb atomhatalmának számít.

A taktikai atomfegyverek kisebb méretű töltetek, amelyek szűkebb körben pusztítanak, és a maguk után hagyott sugárfertőzés mértéke is kisebb.

A taktikai atomfegyverek lényege, hogy méretüktől és erejüktől függően több helyzetben bevethetők, például egy városrész, vagy egy katonai bázis elpusztítására. Egy nagyobb taktikai fegyver, például egy orosz Iskander-M rakétára illeszthető töltet a hirosimai Little Boy erejének harmadával bír. Egy ennél kisebb taktikai atomfegyver az amerikai Davy Crockett névre keresztelt bomba, amely nagyjából egy görögdinnye nagyságú, és a Little Boy erejének ezred részének felel meg.

Férfi gyalogol az orosz támadásokban lerombolt épületek között a Kijev közelében fekvő Borogyanka főutcáján, 2022. április 5-én Forrás: MTI/EPA/Oleg Petrasjuk

Sokkal könnyebb taktikai atomfegyvert bevetni

A New York Times írt arról, hogy biztonságpolitikai szakértők korábban azt is mérlegelték, hogy reális esélye van-e egy orosz atomcsapásnak. Amerikai tisztviselők szerint Oroszország most szembesül azzal a problémával, amit az Egyesült Államok már évekkel ezelőtt felismert:

az atomfegyverek, köztük a taktikai eszközök bevetése sokkal nehezebb, mint az elsőre bárki gondolná.

Egy nukleáris fegyver bevetése, legyen az egy rakétára szerelt bomba, vagy egy tüzérségi lövegből kilőhető kisebb eszköz, több hátránnyal járna, mint előnnyel.

Jelenleg a legvalószínűbb, hogy az atomot végső eszközként, az ukrán ellentámadás utolsó megfékezésére vetheti be Oroszország. Még egy kisebb fegyver bevetése is több ezer ember életét követelné, és hosszú évekre lakhatatlanná tenne egy kicsi város méretű területet.

A lap szerint emellett fontos azt is látni, hogy Ukrajna túlságosan közel van Oroszországhoz ahhoz, hogy a területére atomot dobjanak. A csernobili katasztrófát követően Oroszországba és Fehéroroszországba fújta át a szél a legnagyobb mennyiségben a radioaktív felhőt. Ez azt jelenti, hogy a Donbasz régió szélén egy nukleáris csapás következményei orosz földön is bőven érezhetők lennének.

Oroszországnak nem érné meg kockáztatni egy Csernobilhoz hasonló katasztrófa előidézése Forrás: Sputnik via AFP/RIA Novosti

Eddig még sosem vetettek be taktikai atomfegyvert

Koskovics Zoltánt, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjét is megkérdeztük. Kifejtette, hogy

a taktikai atomfegyver egy harctéri bevetésre szolgáló nukleáris robbanófejjel ellátott muníció. Jellemzően lényegesen kisebb, mint a stratégiai fegyverek, melyekre a közvélemény várospusztító bombaként vagy rakétaként gondol.

A taktikai atomfegyverek számos formát ölthetnek, a torpedótól a tüzérségi lövedékig. Sokkal kisebb rádiuszban okoznak sugárszennyezést, mint a stratégiai nukleáris töltetek, és annak mértéke a bevetés formájától is nagyban függ. Tipikus célpontjukat a nagy harci értékkel rendelkező zárt formációk jelentik – szerencsére csak elméletben, mivel taktikai atomfegyvert még soha nem használtak valódi konfliktus során.

Egy ilyen eszköz bevetése súlyos politikai eszkalációt – valódi sokkot – jelentene, de a háború egészét befolyásoló, katonai jelentősége nem lenne.

A szakértők többsége nem számít arra, hogy Oroszország ilyen fegyvert vetne be Ukrajnában. Azonban az ilyen eszközök létezése önmagában alátámasztja azt, hogy mielőbbi békére van szükség. Ez nem csak Magyarország, de egész Európa nyilvánvaló érdeke. A békéhez vezető első lépés pedig a tűzszünet.

Külön nemzetközi szerződések nem léteznek ezeknek az eszközöknek a szabályozására

Ahogyan már említettük, egy taktikai fegyvert akár egyetlen ember is könnyedén bevethet, és felszámolhat vele akár egy teljes katonai bázist. Azonban ha egyszer a szellemet kieresztik a palackból, akkor nincs visszaút. Ha Putyin beveti a taktikai atomfegyvereket az ukrán előrenyomulás megfékezésére, akkor más országok is át fogják lépni ezt a határt, ami kirobbantaná az atomháborút. Az amerikai Háborúkutató Intézet szakértői szerint

Vlagyimir Putyin célját nem szolgálná az atom bevetése.

Szerintük egy ilyen lépés nem a háború végét, hanem egy sokkal nagyobb háború kezdetét jelentené, ami Oroszországnak sem célja.

Speciális védőfelszerelésbe öltözött sugárzásellenőrző technikusok a csernobili atomerőmű melletti mezőkön sugárzásellenőrzést végeznek, 1986. január hatodikán Forrás: Sputnik via AFP/RIA Novosti/Igor Kostin

Európa már összeroppant a háború hatásainak súlya alatt

Az Európai Unió és a tagországok is rendkívüli mértékű anyagi veszteségeket szenvedtek el, amióta kitört a háború, és nap mint nap érezzük negatív hatásait a bőrünkön

– mondta el korábban az Origónak adott interjúban Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője. Demkó Attila szerint még távol van a háború vége, és addig Európa még több veszteséget fog elszenvedni. A műhelyvezető szerint a baloldali progresszív körök a demokrácia győzelmére hivatkoznak Ukrajnában, de csak még súlyosabb háborút okoznak.

A Nyugat csak fokozza a konfliktust

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban korábban kifejtette, hogy

MINDEN PROXYHÁBORÚ DINAMIKÁJA UGYANAZ, AMIKOR A NAGYHATALMAK HELYETT MÁS ORSZÁGOK HÁBORÚZNAK EGYMÁSSAL, EGYRE MODERNEBB FEGYVEREKET KÜLDENEK.

A fentebb említettek alapján a legfőbb kérdés továbbra is az, hogy a Nyugat mikor látja be, hogy lépéseikkel csak tovább eszkalálják a konfliktust, de nagy kérdés az is, mikor lesz képes leülni egymással az orosz és az amerikai fél, hogy megállapodjanak a fegyverszünetről és a béketárgyalásokról. Látva az eddigieket, mindenki érdeke azt kívánja, hogy ennek a háborúnak mielőbb legyen vége.