Február 6-a egy olyan nap volt Törökország történetében, ami felülírt mindent - mondta Novák Katalin köztársasági elnök Kocaeliben Mancs szobrának a felavatásán pénteken. Az államfő szerint a természeti katasztrófákat nem tudjuk elkerülni, de fontos kérdés, hogyan reagálunk erre, hogyan sietünk egymás segítéségre a bajban.
A török-magyar barátság veszteségek révén erősödött meg, így volt ez 1999-ben és most is.
Amikor tragédia történt Törökországban, akkor mi magyarok mindig itt voltunk - tette hozzá. A Mancs szobor terve már február 6-i meghívásom előtt téma volt. 35 ember életét mentették meg a magyar mentőcsapatok - mondta Novák Katalin. Minden magyar embernek köszönetet mondott, akik a török emberek mellett álltak. Mancs szobra jelképezi az önzetlenséget, a bátorságot és a segítőszándékról. Ez a hármas jellemzi a török-magyar barátságot - mondta Novák Katalin.
Mancs a gazdájával, Lehoczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett. Igazán híressé az 1999-es izmiti földrengés tette, amikor egy hároméves kislányt mentettek ki a segítségével a romok alól, miután már 82 órája ott tartózkodott. Mancs részt vett a mentésben többek között a 2001-es salvadori és indiai földrengéseknél is. A kiképzésnek köszönhetően víz alatti holttestet is képes volt jelezni, valamint egyazon helyszínen helyesen jelzett élő és halott embert is. Ez a teljesítménye és sok-sok bevetése minden idők egyik legjobb magyarországi mentőkutyájává emelte.
2006 októberében tüdőgyulladást kapott és elpusztult; gazdája a nyilvánosság kizárásával saját kertjében temette el. Az ezt követő egy hónapban belvárosi szobra valóságos búcsújáró hellyé vált, naponta több gyertyát gyújtottak előtte.
Mint arról korábban beszámoltunk, Novák Katalin hivatalos törökországi látogatásának második napján a földrengés sújtotta övezetbe látogatott. A magyar államfő helikopteren tekintette meg az érintett területet. Mindezek után pedig meglátogatta Ahmetet, azt az ötéves kisfiút, akit magyarok mentettek ki a romok alól a földrengés után.
Idén február 6-án pattant ki az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb földrengése Törökország déli, és Szíria északi részén. A földrengések erősségét tekintve kettő kiemelkedik a többi közül. Az első Gaziantep városától 34 kilométerre nyugatra pattant ki, helyi idő szerint 04:17-kor. Törökországban és Szíriában is nagy károkat okozott. Legnagyobb intenzitása a Mercalli-skála szerint XI-es, azaz extrém, erőssége pedig 7,8 volt. Ez a rengés – az 1939-es erzincani földrengéssel együtt − a legerősebb volt, ami Törökországot érintette az újkorban. Ezt a rengést több utórengés is követte, közülük a legerősebb 6,7-es erősségű volt. A második erőteljes földrengés Kahramanmaraş település környékén történt kilenc órával később (helyi idő szerint 13:24-kor), erőssége 7,5-ös volt, intenzitása pedig szintén IX-es jelölésű.
Több, mint 50 ezren meghaltak a földrengések során, és több mint 100 ezren megsérültek.
Több magyar mentőcsapat is dolgozott Törökországban a földrengés által érintett térségben:
A magyar mentőcsapatok tagjainak összlétszáma 167 fő volt, akiket 29 mentőkutya segített; összesen 35 túlélőt mentettek ki a romok alól, közülük legalább 5 gyermek volt.
Novák Katalin Ankarában korábban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A magyar emberek a törökök mellett vannak, mi a bajban is ott voltunk. A magyarokat megrendítette a borzalmas török földrengés, mélyen átérezzük a fájdalmukat, és amiben tudtunk, segítettünk - minderről Novák Katalin köztársasági elnök beszélt a szerdai tájékoztatóján. A török köztársaság első embere köszönetet mondott a magyar mentőcsapatok tevékenységéért a földrengés után. Novák Katalin bemutatta azt az öt pontot, ami elvezethet a békéhez.
A magyar köztársasági elnök hivatalos látogatása pénteken ér véget.