Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Unió egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely arra kötelezné a nem kormányzati szervezeteket (NGO), konzultációs cégeket és oktatási intézményeket, hogy tüntessék fel az EU-n kívülről származó bevételeiket, hogy honnan, mennyi pénzt kaptak – közölte a Politico három különböző informátorra, köztük az Európai Bizottság egyik tisztviselőjére hivatkozva. A brüsszeli lap szerint a várhatóan május végére elkészülő új jogszabály az olyan külső beavatkozási kísérletekre reagálna, mint az oroszországi hekkertámadások és szivárogtatások, a kínai soft-power behatásai, illetve az Európai Bizottság tekintélyét aláaknázó katari korrupciós botrány.
A cikkben arra is felhívták a figyelmet, hogy a tervezetthez hasonló törvények hatályosak Ausztráliában és az USA-ban is.
Az Egyesült Államokban az 1938-ban életbe lépett úgynevezett külföldi ügynöktörvény (FARA Act) szövetségi szinten előírja, hogy az idegen államok érdekeinek előmozdításáért dolgozó lobbisták hozzák nyilvánosságra az elköteleződésüket.
A Politico szerint az EU-ban készülő új szabályozás az üzleti alapú mellett a nonprofit szervezeteket is kötelezné az Unión kívülről hozzájuk érkező források feltüntetésére, amibe egyebek mellett beletartoznak a különféle tudományos ösztöndíjak is.
A portál a törvényalkotás egyik előzményeként említette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben a demokrácia védelmének a fontosságáról beszélt, s a testület igazságügyi albizottsága megkezdte a külföldi befolyásszerzést megakadályozó törvényjavaslat kidolgozását. Ironikus, hogy a 2017-es magyar civiltörvényt is a fentebb említettekhez hasonló megfontolások hívták életre, ám a külföldről finanszírozott civil szervezeteket a más országokból érkező forrásaik feltüntetésére kötelező jogszabályt
a kezdetektől élesen támadta Brüsszel és a nemzetközi fősodratú sajtó.
Az Európai Unió Bírósága pedig 2020-ban kimondta, a törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, s a szóban forgó szervezetek és a számukra támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztetőnek, valamint indokolatlannak nevezték a korlátozásokat. Mint ismert: a 2010-es kormányváltás óta a Soros György által pénzelt szervezetek jelentősen növelték a tevékenységük intenzitását hazánkban, és mások mellett olyan jogvédő szervezetek, mint a TASZ, az Amnesty International Magyarország vagy a Magyar Helsinki Bizottság politikai szereplőként léptek fel,
a nemzeti kormány megbuktatása céljából például külföldi országok nagykövetségeivel is együttműködtek.
Mindenképpen említésre méltó és idetartozik, hogy egy amerikai és egy svájci alapítványon keresztül, a baloldal kampányát támogatva, több mint négymilliárd forinttal befolyásolták külföldről a 2022-es magyar országgyűlési választásokat.
Az összeg jelentős részét éppen a fent már említett NGO-kat is támogató Soros György és köre adták össze.
A történtek miatt sérült az ország szuverenitása, ezért több hatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok is vizsgálatot indítottak. A külföldi befolyásolás miatt vélhetően további törvénymódosítások várhatók.
