Abból száz horvát állampolgárból, akik az afrikai országban tartózkodnak, 21-en kérték evakuálásukat, 19-en közülük kettős állampolgárok"
- mondta a tárcavezető.
A műveletet a kairói francia és a horvát nagykövetség koordinálja. De nem csak a horvátok gondolják, hogy ideje elhagyni a veszélyessé vált afrikai országot.
Rishi Sunak brit miniszterelnök jelentette be, hogy hazája fegyveres erőinek egy "összetett és gyors" művelettel sikerült evakuálnia a brit diplomáciai személyzetet az afrikai országból. A műveletben a brit hadsereg különleges feladatokra kiképzett alakulatai is részt vettek. A kormányfő hangsúlyozta,
London folyamatosan dolgozik a Szudánban maradt brit állampolgárok biztonságának garantálásán.
Ben Wallace brit védelmi miniszter vasárnap közzétett írásos tájékoztatásában közölte, hogy nemzete diplomatáit és a hozzátartozóikat a szudáni főváros, Kartúm közelében lévő egyik repülőtérről szállították el. Wallace beszámolója szerint is katonai műveletről volt szó, amelyet a brit fegyveres erők az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és más szövetségesekkel vállvetve hajtott végre.
A védelmi miniszter elárulta, hogy a műveletben a brit hadsereg 16. légi szállítású támadó dandárja, valamint a királyi tengerészgyalogság és a légierő több mint 1200 tagja vett részt. Ben Wallace egyenesen utalt arra, hogy a diplomatákat kimenekítő brit kontingens Ciprusról indult Szudánba. A miniszter úgy fogalmazott, szeretné kifejezni háláját minden partnernek, "beleértve Ciprust" is. Nagy-Britannia két hatalmas támaszpontövezetet tart fenn Ciprus déli partvidékén, és mindkét terület szuverén brit térségnek számít.
A védelmi miniszter tájékoztatása szerint a brit diplomaták és családtagjaik kimenekítésére az "eszkalálódó fenyegetések" miatt volt szükség.
James Cleverly brit külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában szintén a kartúmi diplomáciai közösséget ért közvetlen fenyegetésekkel indokolta a katonai műveletet. Azt is mondta, hogy Nagy-Britannia átmenetileg bezárja szudáni nagykövetségét és máshova telepíti a képviselet személyzetét, majd hozzátette, hogy a diplomaták evakuálására a szudáni erőszakcselekmények időleges lanyhulása nyújtott lehetőséget.
A német ARD országos köztelevízió jelentése szerint a német védelmi minisztérium és a külügyminisztérium nyugati partnerországokkal összehangolt akciót tervez, amelynek célja a lehető legtöbb német elszállítása a fővárosból, Kartúmból. Ez már a második próbálkozásuk. Szerdán biztonsági okokból már megszakítottak egy kimenekítési műveletet.
Ezúttal viszont több száz katonát mozgósítottak, a műveleti központot pedig Jordániában alakították ki.
A külügyi tárca adatai szerint néhány száz német van Szudánban. Kimenekítésüket nagyban nehezíti, hogy a bő egy hete tartó harcok éppen a kartúmi nemzetközi repülőtér körül a leghevesebbek. Mint kiderült, igyekeznek tartani velük a kapcsolatot, de a helyzet napról napra nehezebb a fővárosban.
Fogytán az ivóvíz és az élelmiszer, az áramkimaradások pedig egyre inkább akadályozzák a kommunikációt.
A szlovén külügyminisztérium tájékoztatása szerint három szlovén család él most Szudánban, és egyik sem kért segítséget. Andrej Ster, a szlovén külügyminisztérium konzuli szolgálatának vezetője azt mondta, egy család a fővárosban, Kartúmban, kettő pedig az ország északkeleti részén fekvő Port Szudánban van.
A családok azért nem kérték a kimentésüket, mert veszélyes lenne elutazni oda, ahonnan evakuálnák őket"
- tette hozzá a konzuli szolgálatának vezetője.
Szlovéniának nincs diplomáciai képviselete ebben az afrikai országban, így csak azt tudják nekik tanácsolni, hogy maradjanak védett helyen.
A 46 milliós lakosú északkelet-afrikai országot a 2021-es katonai hatalomátvétel óta uraló két katonai vezető,
Abdel Fattáh al-Burháni és korábbi helyettese, Mohamed Hamdan Dagalo "szakítása" torkollt vérengzésbe.
Abdel Fattáh al-Burháni a hadsereg révén, Mohamed Hamdan Dagalo a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai szervezet támogatásával igyekszik érvényesíteni akaratát.
Az április közepén kezdődött harcokban több százan haltak meg, a sebesültek száma pedig meghaladja a háromezret.
A két tábornok egymás szövetségese volt Omar el-Besir diktátor rendszerének 2019-es megdöntésekor. Abdel Fattáh al-Burháni - aki a 2021. októberi puccs óta az országot irányító katonai tanács vezetője - azzal vádolja volt társát, hogy a hatalom megszerzésére törekszik.