Olaszország szükségállapotot hirdetett ki a migránsok tömeges érkezése miatt

Lamnpedusa, 2020. augusztus 29. Illegális bevándorlók érkeznek egy csónakban a szicíliai Lampedusa tengerpartjára 2020. augusztus 28-án. Salvatore Martello lampedusai polgármester adatai szerint kevesebb mint két nap alatt negyven csónak kötött ki Lampedusán több mint félezer emberrel. MTI/EPA/ANSA/Elio Desiderio

A Migrációkutató Intézet a legújabb Fókuszpont elemzésében arról ír, hogy az olasz kormány április 11-én szükségállapotot hirdetett ki, mivel idén már több mint 31 000 irreguláris bevándorló érte el az olasz partokat. A rendkívüli jogrend legalább hat hónapig lesz érvényben, és a döntés arra is feljogosítja a kormányt, hogy több forrást csoportosítson át a migrációs krízis kezelésére. A szükségállapot bevezetését egyrészt a folyamatosan emelkedő esetszámokkal, másrészt a húsvéti ünnep alatt kimentett több ezer migráns érkezésével indokolta az olasz vezetés. A rendkívüli jogrend keretében egy migrációs ügyekkel foglalkozó biztosi pozíciót is létrehoznak, illetve előzetesen 5,45 millió eurót különítenek el a problémák orvoslására. A pénzalapból finanszírozzák majd az újabb szálláshelyek és befogadóközpontok létrehozását, továbbá a relokációs és repatriációs folyamatok felgyorsítását is. A Tóth Klaudia kutató által jegyzett gyorselemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Április 11-én a Giorgia Meloni által vezetett minisztertanács szükségállapotot hirdetett ki az illegálisan és tömegesen érkező bevándorlók miatt. A döntés összefügg azzal a ténnyel, hogy

idén április 11-ig 31 292 bevándorló érte el az olasz kikötőket.

A belügyminisztérium által vezetett statisztikából az is kiolvasható, hogy a korábbi évek azonos időszakaiban sokkal kevesebben érkeztek: 2022-ben 7 928-an, 2021-ben pedig 8 505-en. Az irreguláris migránsok katonai vagy humanitárius hajók, illetve – a jellemzően embercsempészek által navigált – lélekvesztők segítségével érik el Olaszország partjait. A szükségállapot bevezetését indokolta az is, hogy

az ország menekültügyi és migrációs ellátórendszere az összeomlás szélére sodródott.

Fontos megjegyezni, hogy a Földközi-tenger felől érkezők száma 2017 és 2019 között drasztikusan lecsökkent, ám 2020-ban megfordult ez a trend: egyre több belépést regisztráltak a hatóságok. Ezt a rendkívüli migrációs nyomást az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai is bizonyítják (lásd 1. táblázat).

Forrás: Migrációkutató Intézet

A szükségállapot kihirdetése együtt járt több politikai intézkedés foganatosításával is.

A kormányzat több mint 5 millió eurót különített el a terhek enyhítésére: új befogadóközpontok létesülnek, az országon belüli relokációs folyamatokat és a határokon átívelő repatriációs programokat felgyorsítják, illetve az adminisztratív teendők során felmerülő költségek egy részét ebből a pénzösszegből fedezik.

Az új létesítmények és a felgyorsított eljárások révén Olaszország több olyan személyt tud majd azonosítani és hazatoloncolni, akik nem jogosultak a nemzetközi védelemre. Az olasz kormány szerint

a szükségállapot csak átmeneti megoldás egy olyan problémára, amely európai szintű megoldást igényel.

Matteo Salvini jelenlegi miniszterelnök-helyettes szerint Európának fel kell ébrednie, és azonnal lépnie kell: az EU évek óta csak beszél, anélkül, hogy akár csak a kisujját is megmozdította volna; itt az ideje megmutatni, hogy van egy közösség, egy Unió, és e teher nem csak Olaszország, Spanyolország, Görögország és Málta vállát nyomja.