Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A V4NA arról is említést tesz az összefoglalóban, hogy a kölni székhelyű IW Gazdaságkutató Intézet tanulmánya rávilágít, hogy 2022-ben tovább súlyosbodott a szakképzett munkaerő hiánya Németországban, így az tavaly újabb rekordot döntött.
Országszerte több mint 630 ezer szakmunkás álláshelyet nem lehetett betölteni, mert nincsenek megfelelő képesítéssel rendelkező álláskeresők.
Ez a jelenség az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás és nevelés, valamint az építőipar, az építészet, a földmérés és az épületgépészet területén a legszembetűnőbbek, ahol tízből hat üres álláshelyet nem lehetett betölteni. A szakképzett munkaerő hiánya szintén átlagon felüli volt a természettudományok, a földrajz és az informatika területén.
A kereskedelmi szolgáltatások, áruforgalom, értékesítés, szálloda- és idegenforgalom szakmaterületen a szakmunkáshiány mértéke tavaly csaknem megháromszorozódott.
A tanulmány szerint jelenleg a munkaerőpiacon az a szabály érvényesül, hogy minél magasabb a szükséges képzettség, annál nehezebb betölteni az üres állásokat.
Hogy mi okozza a drámai hiányt, arról hónapok óta parázs vita folyik. Egyesek azt vallják, hogy a munkáltatóknak csak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a bérekért és fizetésekért, hogy betölthessék ezeket a pozíciókat. Az IW kutatói szerint ez azonban nem ilyen egyszerű. Úgy vélik, a magasabb bérek önmagukban nem változtatnának ezen a szakadékon. Sem rövid távon nem tudják biztosítani ugyanis a szükséges képzettség megteremtését, sem pedig középtávon nem tudják úgy megváltoztatni a munkafeltételeket és a munkaerő-piaci keretfeltételeket, hogy megfelelő mobilitás jöjjön létre.
Ehelyett a magasabb bérek azokban az ágazatokban, ahol különösen nagy a szakképzett munkaerő hiánya, rövid távon drasztikus következményekkel járó drágulást eredményeznének a szolgáltatások és az áruk terén. Ráadásul ekkor egy olyan árspirál veszélye fenyegetne, amely tovább hajtaná az inflációt Németországban
– mondják a kutatók, akik szerint sokkal vonzóbbá kellene tenni a hiányszakmákat.
A szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció – folytatva az elődjét – azt vallja, hogy a bevándorlás felgyorsításával elérhető a szakmunkáshiány megszűnése. Egy korábbi tanulmány azonban ezt merőben megcáfolta. Mint kiderült,
a 2015-ben érkezett migránsok közül például csaknem 700 ezren még mindig munkanélküliek voltak tavaly, és közülük is csak 460 ezren kerestek aktívan munkát. A menekültek 88 százaléka egyáltalán nem rendelkezett semmilyen szakképzettséggel és elsöprő többségük nem is akart ezen változtatni.
Ezek a migránsok rendszeresen munkanélküli segélyt kapnak, amelynek mértéke többek között a származási országuktól is függ. Ma már olyan mértékig fajult a helyzet, hogy
egy segélyben részesülő munkanélküli migráns csaknem ugyanannyit, egyes esetekben pedig több pénzt kap havonta, mint egy átlagos dolgozó német
– hívta fel a figyelmet korábban az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki párt.
