Kovács Zoltán arra is felhívja a figyelmet bejegyzésében, hogy
a magyar kormány azonban nem enged a nyomásnak, kitartunk az álláspontunk mellett.
Ez a háború első pillanatától fogva világos: Magyarország békét és azonnali tűzszünetet szorgalmaz, mert csak azzal lehet megmenteni az emberi életeket.
"Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az Európai Tanács soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével, és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nem kívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika" – írta az államtitkár.
Mint arról az Origo korábban beszámolt, Cseh Katalin is előterjesztője a legújabb magyargyűlölő EP-nyilatkozatnak.
Ez már tényleg a legalja: Cseh Katalin az egyik előterjesztője Daniel Freund mellett a legújabb magyargyűlölő EP-határozatnak
– hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője, arra reagálva, hogy az Európai Parlament kiszivárogtatott jelentéstervezetében megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az Európai Tanács soros elnöki tisztségét 2024-ben.
Magyarország 2024 júliusától fél éven keresztül lenne a tagállami kormányokból álló Európai Tanács elnöki posztján. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét, és képviseli azt a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.
AZ EP KÖZÉPJOBB, BALOLDALI ÉS LIBERÁLIS FRAKCIÓI UGYANAKKOR AZT SZERETNÉK ELÉRNI, HOGY MAGYARORSZÁG NE TÖLTHESSE BE AZ UNIÓ SOROS ELNÖKSÉGÉT. ÉPPEN EZÉRT A JÚNIUS 1-JEI PLENÁRIS ÜLÉSEN MÁR EL IS FOGADNÁK AZT AZ ÚJABB ÁLLÁSFOGLALÁST, AMELYBEN FELSZÓLÍTJÁK A TANÁCSOT, HOGY TALÁLJON MEGOLDÁST A PROBLÉMÁRA, MÁSKÉNT A PARLAMENT FOG KÖZBEAVATKOZNI.
Az állásfoglalás-tervezet egyebek mellett elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat, amelyek arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról.
A DOKUMENTUM MEGJEGYZI, HOGY AZ EP TAVALY SZEPTEMBERI HATÁROZATÁNAK ELFOGADÁSA ÓTA TOVÁBB ROMLOTT A JOGÁLLAMISÁG ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOK HELYZETE MAGYARORSZÁGON.
A példák között említik a tanárok jogállásának, szociális és munkajogainak korlátozását. Az állásfoglalás kiáll a külföldi tulajdonú vállalatok mellett, hangsúlyozva, hogy minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi személyek vagy szervezetek tulajdonában vannak-e. A szavazásra váró határozat végül rögzíti azt is, hogy Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt, és bizonyítja, hogy működnek a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések.