Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság szerdán bemutatta az európai szemeszter tavaszi csomagját, emelett pedig ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamoknak. A Magyarországra vonatkozó részben azt követelték, hogy a kormány számolja fel a rezsicsökkentést, az ebből befolyt összeget pedig az államháztartási hiány csökkentésére használja fel Magyarország.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos részletesebben is elmondta, hogy pontosan mikorra várják az energiatámogatási intézkedések kivezetését. Gentiloni arra szólította fel a tagállamokat, hogy 2023 végéig számolják fel a hatályban lévő intézkedéseket. Amennyiben mégis ilyen intézkedésekre van szükség, az csak a cégekre és a kiszolgáltatott háztartásokra vonatkozhat.
Brüsszel tehát újabb támadást intézett Magyarország ellen, már a sokadik fronton.
Most viszont egy olyan egyedülálló intézkedést támad és akar megszüntetni, amely a magyar családok életszínvonalát javítja, hiszen a rezsicsökkentés által a magyarok zsebében marad több pénz.
A rezsicsökkentésit még 2014-ben vezette be a magyar kormány és egy valóban egyedülálló kormányprogramról van szó egész Európában. A bevezetett intézkedés elsődleges célja az volt, hogy a magyarok pénzt takarítsanak meg azt követően, hogy a Gyurcsány-kormány alatt elszabadultak az energiaárak, az embereket pedig gyakorlatilag kifosztották.
Az elhibázott brüsszeli szankciók, valamint a szomszédunkban dúló háború miatt Magyarország mellett számos más ország is fontolgatta a rezsicsökkentés bevezetését, hiszen ez egy rendkívül hatásos módja annak, hogy a családok ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe a szolgáltatók folyamatos áremelései miatt.
A kormány egy másik fontos lépést is tett, tavaly július 13-án energia-vészhelyzetet hirdetett, amely a korábban, május 25-én létrehozott rezsivédelmi alapnak köszönhetően továbbra is biztosítani tudja a rezsicsökkentést a magyarok számára. Így Magyarországon senkinek sem kell megfizetnie a teljes piaci árú rezsit.
Az átlagfogyasztás szintjéig az elhibázott szankciók ellenére továbbra is száz százalékig biztosítva maradt a rezsicsökkentett ár. Tehát nem csak azoknak, akik átlagos mértékben fogyasztanak, hanem mindenkinek az átlag szintjéig.
Magyarul az átlagfogyasztó háztartások a mai napig és ezen túl is a korábbi áron kapják a villamos energiát, illetve a gázt. Vagyis számukra minden maradt a megszokott.
De még azok is a piaci árnál alacsonyabb, kedvezőbb áron kapják az energiát, akik az átlagon felül fogyasztanak.
A kormány által tavaly bevezetett lakossági piaci ár a valódi piaci árhoz képest a villany esetében 74 százalékkal, a gáz esetében pedig 27 százalékkal volt kevesebb, vagyis a kormány intézkedésének köszönhetően a limit felett fogyasztók is a világpiaci ár töredékét kell fizetniük a határ túllépése esetén, hiszen az átlagfogyasztásig számukra is marad a teljes kedvezmény.
Korábban az Origo is közölte a pontos adatokat arról, hogy hány magyar fogyasztó tartozik az átlagfogyasztó kategóriába: áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti.
Azonban azok közül, akik kiesnek az átlagfogyasztók köréből, szintén sokan éppenhogy kicsúsznak, vagyis kis odafigyeléssel bárkiből lehet átlagfogyasztó.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően egy átlagfogyasztású háztartás éves szinten 93 ezer forintot fizet, ez viszont a sokszorosára nőne, ha nem lenne rezsicsökkentés. A földgáz esetében a rezsicsökkentéssel az átlagfogyasztó éves szinten 190 ezer forintot fizet, de rezsicsökkentés nélkül ez az összeg jóval meghaladhatná az egymillió forintot is. 2022-es számítások szerint a magyar rezsicsökkentési programnak köszönhetően a háztartások zsebében havi szinten átlagosan 158 ezer forinttal marad több, míg éves szinten kétmillió forintot spórolnak.
A kormány április közepén új rendeletet fogadott el, amely a "végső menedék szolgáltatásba" tartozó ügyfelek körét érinti. Ők azok, akik 2022 december 31-ig nem kötöttek szerződést, így automatikusan az akkori árnak megfelelő kategóriába kerültek az MVM-nél. Az érintettek körében egyházak, önkormányzatok, alapítványok és kisvállalkozások is beletartoznak.
A rendeletnek köszönhetően május első napjától az általuk fizetendő villamosenergia egységára 59 százalékkal, míg a fizetendő földgáz egységára 52 százalékkal csökkent. Gulyás Gergely ezt megelőzően beszélt arról, hogy a kormány rendelkezésére állnak azok a források, amelyek lehetővé teszik, hogy megmaradjon a lakosság számára a rezsicsökkentés.
Április végén pedig a kormány bejelentette, hogy meghosszabbítják a rezsivédelmet a magyar családok részére, vagyis májustól is maradtak a rezsicsökkentett árak a magyar családoknak. A sikeres program érdekében a kormány megnégyszerezte az idei Rezsivédelmi Alapot. Az Eurostat jelentéséből pedig az derült ki, hogy az Európai Unióban a magyar családok fizetik legalacsonyabb áram- és gázárat.
Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re 4 ezer milliárd forinttal emelkedett.
Friss adatok is rendelkezésre állnak arról, hogy a lakosság mekkora százaléka tartozik az átlagfogyasztók körébe. A földgáz esetében a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében sávhatár alatt.
Brüsszel viszont most újabb zsarolásba kezdett, azt akarják elérni, hogy Magyarországon szűnjön meg a családok százezreit segítő, rendkívül népszerű intézkedés, amely az egekbe emelné az energiaárakat és megnyomorítaná a magyarokat. A cél egyértelmű: Brüsszel ezzel akarja elérni, hogy a kormány veszítsen a népszerűségéből és így hatalomra juttassák a mindenben engedelmeskedő dollárbaloldalt.