Ne legyenek illúzióik, Irán nem elégszik meg egyetlen atombombával. Eddig Irán öt atombombához elegendő, 20%-ra és 60%-ra dúsított anyagot szerzett
─ mondta Gallant görög kollégájának, Nikolaosz Panagiotopulosznak.
Az izraeli miniszter megjegyezte azonban azt is, hogy az uránt legalább 90%-os tisztaságúra kell dúsítani ahhoz, hogy atomfegyvert lehessen készíteni.
Az iráni fegyverfejlesztés és a 90%-os dúsítás súlyos hiba lenne Irán részéről, és lángra lobbanthatná a régiót
─ figyelmeztetett a védelmi miniszter.
Márciusban az amerikai vezérkari főnökök egyesített vezérkarának elnöke, Mark Milley azt jósolta, hogy Teherán heteken belül elegendő nukleáris anyagot állíthat elő egy bombához. Az amerikai tábornok azonban azt is mondta, hogy az iszlám köztársaságnak még több hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy elkészüljön az első bombával.
Milley szerint Washingtonnak „továbbra is elkötelezett politikája, hogy Iránnak ne legyen hadrendbe állított atomfegyvere". A vezérkari főnök kijelentése erős aggodalmat váltott ki Jeruzsálemben, mivel
magas rangú izraeli tisztviselők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok eltűri az iráni atomfegyverprogramot,
egészen addig, amíg az irániak nem szerelnek atombombát rakétára vagy más hordozórendszerre.
Irán továbbra is fokozatosan növeli az urándúsítás szintjét a világhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodásban meghatározott korlátjain túl.
Irán ezt a tevékenységét azt követően kezdte el, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök még 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból.
Az alku felélesztésére Joe Biden baloldali amerikai elnök alatt tett kísérletek eddig sikertelenek voltak.
Teherán állítólag elutasította Washington legutóbbi kísérletét, hogy olyan megállapodást kössön, amely a szankciók befagyasztásáért cserébe korlátozná Irán atomprogramját.
Teherán és Jeruzsálem között az utóbbi időben nagy a feszültség. Április közepén Ebrahím Raiszi iráni elnök arra figyelmeztetett, hogy Izrael bármilyen ellenséges lépése
Haifa és Tel-Aviv pusztulásához vezetne.