Az Economist munkatársai úgy látják, hogy a magas energiaárak emberéletekbe kerülhetnek, mert
ha az emberek nem tudják vagy akarják megfelelően felfűteni a lakásaikat, a hideg növeli a szív és a tüdő megbetegedéseinek kockázatát.
Hogy rájöjjenek, valóban okozott-e kiugró halálozási számokat mindez, az Economist egy modellt készített, amelyhez a többlethalálozásra vonatkozó adatokat vették figyelembe, azaz az átlagosan várható halálozási számtól való eltérést.
A modellben a 2015 és 2019 közötti halálozási adatokat hasonlították össze a mostani téliekkel. 28 vizsgált európai országban úgy találták, hogy
a várt adatoknál 149 ezerrel többen haltak meg 2022 novembere és 2023 februárja között, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent.
A lap szerint a növekedést több tényező is okozhatta; így 60 ezer halálesetet indokoltak a hatóságok a koronavírus-fertőzéssel, de a járvány vélhetően közvetve vagy közvetlenül ennél több halálesetért lehetett felelős, de aligha felelős a teljes számért. Hozzáteszik: 2020 márciusa és 2022 szeptembere között a többlethalálozás 79 százalékáért nevezték meg a koronavírust felelősnek, míg a legutóbbi télen csak a 40 százalékáért. Emellett a hideg időjárás és a december elején tapasztalt nagy lehűlés is okozott halálozásokat, azonban mivel az idei tél enyhébb volt a 2015-2019-es évekénél, ezért úgy vélik, ez sem lehet felelős a teljes további többlethalálozásért.
Az Economist modellje számolt az egyes országok demográfiai adataival, az energiaárakkal és a korábbi télen tapasztalt koronavírus miatt halálesetek számával is. Úgy vélik, hogy kilowattóránként 0,1 eurónyi (kb. 40 forintnyi) áramár-emelkedés 2,2 százalékkal növeli egy ország heti halálozási adatait. Így számolva kijelentik:
ha az áram ára megegyezett volna a 2020-as árakkal, 68 ezerrel kevesebb haláleset mutatott volna a modell.
Hozzáteszik azt is: számításaik szerint a kormányok energiaárakat csökkentő beavatkozásai nélkül 26 600-zal több haláleset történhetett volna Európában az elmúlt télen.