Milyen magyarellenes provokációra utasította Ursula von der Leyen Zelenszkijt?
2023. május 18. 10:30
European Commission President Ursula von der Leyen and Ukrainian President Volodymyr Zelensky shake hands after a joint a press-conference, during their meeting at National Sanctuary Complex Sophia of Kyiv in Kyiv, Ukraine 9 May 2023, amid Russian invasion of Ukraine. European Commission President Ursula von der Leyen has arrived in Kyiv to celebrate Europe Day together with Ukrainians and stated that Ukraine is part of a single European family, according to local media. (Photo by STR/NurPhoto) (Photo by NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen azt javasolta az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság-vezetéket Magyarország felé. Ezt maguk az ukránok közölték, sőt írásba is adták. A legújabb ukrán zsarolási akció hátterében az áll, hogy Magyarország és több uniós tagország importtilalmat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékekre, mert nem arra használták, amit ígértek: vagyis, hogy Afrikába szállítják tovább a gabonát. Az ukránok egyébként a háború kirobbanása óta folyamatosan a Barátság-kőolajvezeték megsemmisítésével fenyegetnek. Pár napja derült ki, hogy Volodimr Zelenszkij arról beszélt, hogy fel kell robbantani a vezetéket, hogy tönkretegyék Magyarországot. Az egyre agresszívebb ukrán követeléseket Brüsszel folyamatosan kiszolgálja.
A Mol folyamatosan tárgyalt az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodimir Tsependa azonban egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. A levélben az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy
Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta az ukrán fél: „Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé."
Brüsszel számára fontosabb az ukránok érdekeinek képviselete, mint az uniós polgároké Forrás: NurPhoto via AFP/Vladimir Sindeyeve/NurPhoto/Str
A fenyegetőzés után cinikusan hozzátették: azért tárgyalnának.
Az ukrán zsarolási kísérletet levélben jelezte a Mol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni.
Importtilalom
Mint ismert, öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. A bizottság ezután intézkedéseket fogadott el, amelyek négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és a napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án léptek hatályba.
Ezen időszak alatt a felsorolt négy termék továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett öt tagállamot. A termékek közös árutovábbítási eljárás keretében azonban továbbra is forgalmazhatók ezen öt tagállamon belül vagy áthaladhatnak rajtuk.
Zelenszkij tönkretenné Magyarországot
Volodimir Zelenszkij egyébként is folyamatosan zsarolásra használja a hazánknak kulcsfontosságú vezetéket, sőt az ukrán elnök korábban arról is beszélt, hogy fel kellene robbantani azt.
Ez a napokban derült ki azokból a titkos jelentésekből, amelyekről a The Washington Post számolt be. Olyan dokumentumokról van szó, amelyek korábban nem szivárogtak ki, és a Discord üzenetküldő platformon terjedtek. Innen jutott hozzá a lap is. A most nyilvánosságra hozott információk részei a Pentagon-iratok néven ismert adatcsomagnak, amelyet a 21 éves Jack Teixeira osztott meg a közösségi médiában. Hitelességüket a Pentagon nem vitatja.
A titkosszolgálati iratokból kiderül, hogy Ukrajna orosz falvak elfoglalására tett javaslatot, hogy kiszélesítse a befolyását Moszkvánál; egy olyan csővezeték lebombázását akarta elérni, amely NATO-tagállamba szállít orosz olajat; továbbá hogy nagy hatótávú rakétákat szerezne be, amelyekkel Oroszország határain belüli célpontokat támadhatna.
Volodimir Zelenszkij felrobbantotta vollna a Barátság kőolajvezetéket Forrás: Ukrán Elnöki Iroda
A The Washington Post beszámolt egy olyan feljegyzésről is, amely idén február közepén készült, és a Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és Zelenszkij közötti megbeszélést rögzítette. Ezen
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül
– idézte a vonatkozó dokumentum tartalmát Zelenszkij szervezkedéséről az amerikai újság.
Ugyanakkor hozzátették: az ominózus beszélgetés részletezésénél az Egyesült Államok hírszerzési tisztviselői hangsúlyozták, hogy az ukrán elnök a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg. Ennek valószínűségét némiképp erősítheti, hogy ilyen típusú minősítés az amerikai kémektől nem kíséri azokat a beszámolókat, amelyekben Zelenszkij további merész katonai akciókat indítványoz, tehát ez alapján valóban egyedi kirohanásnak minősíthető – írták.
A The Washington Post értesüléseit eddig egyik fél sem cáfolta.
Fontos megjegyezni, hogy amikor tavaly az Északi Áramlat gázvezetéket érte támadás, az esetet mindenki terrortámadásnak minősítette.
A múlt héten egyébként már érte támadás a Barátság kőolajvezeték egyik töltőpontját is az Ukrajnával határos oroszországi régióban. A Transznyeft orosz olajvezeték-üzemeltető vállalat terrortámadásnak minősítette az esetet.
Szijjártó Péter: A kormány nem hagyja jóvá az Európai Békekeret újabb részletét, amíg Ukrajna vissza nem vonja az OTP listázását
Miközben áldozatvállalást és újabb gazdasági károk benyelését várják el tőlünk, aközben Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben, ellenséges intézkedéseket hoznak és az elmúlt napokban súlyos fenyegetések is elhangzottak
ÉRDEKES, HOGY AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSRA OLY ÉRZÉKENY BRÜSSZELI INTÉZMÉNYEK, ÍGY AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS EGYES NYUGAT-EURÓPAI TAGORSZÁGOK PRÓBÁLNAK NEM TUDOMÁST VENNI EZEKRŐL A SÚLYOS FENYEGETÉSEKRŐL,
és nem állnak ki hazánk mellett.
Szijjártó Péter: Ez botrányos Forrás: MTI/Máthé Zoltán
A konkrétumokat sorolva a miniszter kiemelte a kárpátaljai magyar iskolák helyzetét, amelyek kisebbségi iskolákként nem működhetnek szeptember 1-jétől, annak ellenére, hogy a magyar kormány évek óta jelezte a problémát.
Az ukránok úgy döntöttek, hogy a legnagyobb magyar bankot, az OTP-t felteszik arra a listára, amelyen a háború nemzetközi szponzorai szerepelnek – folytatta, hangoztatva:
„EZ BOTRÁNYOS, ELFOGADHATATLAN”, AZ OTP SEMMILYEN JOGSZABÁLY ELLEN NEM VÉTETT, SZANKCIÓS INTÉZKEDÉSEKET NEM SÉRTETT, ÍGY JOGALAPJA SINCS ANNAK, HOGY FELKERÜLJÖN A LISTÁRA.
A hírt, mely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kilátásba helyezte a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezeték felrobbantását, Szijjártó Péter úgy kommentálta:
AZZAL EGYÉRTELMŰEN MAGYARORSZÁG SZUVERENITÁSÁT TÁMADNÁK.
„Szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég (...) Szeretném világossá tenni, hogy mindaddig,
AMÍG AZ OTP-T UKRAJNA A HÁBORÚ NEMZETKÖZI SZPONZORAINAK LISTÁJÁN TARTJA, ADDIG MAGYARORSZÁG NEM TUD BELEEGYEZNI OLYAN DÖNTÉSEKBE, AMELYEK ÚJABB GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÁLDOZATVÁLLALÁST VÁRNÁNAK EL AZ EURÓPAI UNIÓTÓL ÉS ANNAK TAGORSZÁGAITÓL"
– szögezte le.
A tárcavezető tudatta: az európai békekeretből az újabb félmilliárd euró elkülönítését az ukrajnai fegyverszállításokra, „mindaddig nem tudjuk támogatni, mindaddig nem adunk neki zöld lámpát, amíg az OTP ezen a bizonyos listán szerepel Ukrajnában.”
Ezt nehéz értelmezni
Mint ismert, Magyarország a háború kitörése óta támogatja Ukrajnát azzal, hogy történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját hajtja végre. Folyamatosan fogadjuk az Ukrajnából érkező menekülteket. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor ez mindenképpen elgondolkodtató, hiszen stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását – fogalmazott Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője az üggyel kapcsolatban.
A szakértő úgy fogalmazott, az információk szerint Ukrajna arra készült, hogy egy NATO-országnak ártson. Az az Ukrajna, amelynek az egyik legfőbb zászlajára tűzött ügye, hogy belépjen a NATO-ba, „szóval ha a kettőt összerakjuk, nehéz úgy egy szövetségi rendszert értelmezni".
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitter-oldalán reagált a The Washington Post értesüléseire.
Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen szervezkedik?
- tette fel a kérdést.
Az EU vezetői mellébeszélnek a fenyegetéssel kapcsolatban
Az Európai Bizottság (EB) a minapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy nem volt tudomása arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar ipar aláásása érdekében fel akarta volna robbantani a Barátság kőolajvezetéket.
Ursula von der Leyent a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kérdezték erről.
Az EB elnöke a kérdés hallatán először zavartan a papírjait kezdte lapozgatni, majd kijelentette, hogy nincs tudomása erről.
Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője pedig, aki a sajtótájékoztatót vezette, megerősítette, hogy ez a bizottsági elnök válasza.
A V4NA nemzetközi hírügynökség ezért levélben fordult Ursula von der Leyenhez, Charles Michelhez, Roberta Metsolához, az Európai Parlament elnökéhez, Jens Stoltenberg NATO- és António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, hogy mondják el véleményüket arról, hogy Zelenszkij ukrán elnök egy minap napvilágra került titkosszolgálati lehallgatás szerint egy európai uniós és NATO-tagország gazdaságát gyengítő támadásra készült.
De nemcsak a brüsszeli vezetők, hanem a Magyarországon tartózkodó európai parlamenti költségvetési bizottsági tagok is kibújtak az érdemi válaszadás alól. Kérdésre válaszolva, miszerint Ukrajna folyamatosan zsarolja Magyarországot a kőolajvezetékkel, és hogy Ursula Von der Leyen azt javasolja az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság vezetéket Magyarország felé, Monika Hohlmeier úgy fogalmazott: „Félreértik a szerepünket, nekünk a költségvetés felügyelete a feladatunk."
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
