Ha Soros Györgytől fia, Alex Soros átveszi a birodalom működtetését, amit be is jelentettek a napokban, az mit jelent majd a Soros-alapítványok működése szempontjából? Hogyan tudja majd továbbvinni apja örökségét örököse?
A "politikusabb" szemléletet valló kijelölt utód valóban egy pénzügyi birodalom élére kerül, ahol mellesleg nem számít újoncnak; jelenleg is az OSF-igazgatótanács elnöke, angolul chair a menedzsmentpozíciója a Nyílt Társadalom Alapítványoknál.
Ez a szervezeti háló ma több mint 120 országban finanszíroz csoportokat és projekteket, úgy, hogy Alex Soros eközben együttműködik az alapítványok munkáját napi szinten felügyelő OSF végrehajtó bizottságával, és részt vesz a hálózatszintű és programalkotó döntések, a stratégia és az erőforrás-elosztások hatásáról szóló megbeszélésekben.
Azt nem tudni pontosan, mennyire érdekli majd az új főnököt Kelet-Közép-Európa, mi lesz a térség OSF-projektjeivel;
az azonban valószínű, hogy egyfajta küldetésnek fogja tekinteni a nemzeti, konzervatív kormányok megdöntését a térségben. Ilyen szempontból folyamatosságra, sőt erősödő nyomásra lehet számítani a "demokratikus akciók" szempontjából.
Mi a Soros-szervezetek működési elve, és hogyan illeszkedik ebbe az amerikai demokratákkal, és általában a baloldallal ápolt kiváló kapcsolat?
A külsőleg főként filantróp karakterű OSF-hálózat valójában politikai elkötelezettségű aktorok globális rendszereként működik, amely a társadalmi céljai megvalósításában döntő szerepet szán a kormányzati és közpolitikai szintnek. Az NGO-k olyan köz- és magánszektorbeli jogászok és más szakemberek hálózatát és összekapcsolódását építik, akik értik a jog, a közigazgatás működését, és erős politikai kapcsolatokat képesek kiépíteni. Jövőbeni sikerük nagyban függhet a belpolitikai sikerességüktől is, ezért is fontos 2024, az amerikai elnökválasztás kimenetele.
Az USA következő választási kampánya mutatja meg igazán, hogy Alex vezetése alatt mennyire nyíltan száll be a hálózata az elsősorban demokrata, baloldali politikai szervezetek, illetve egyes jelöltek támogatásába.
Másként fogalmazva, az OSF a balliberális erők kampányfinanszírozását a feladatának tekinti, és Alex Soros is ezt a szerepfelfogást tette magáévá.
Alex Soros például 2020-ban több mint 700 ezer dollárt juttatott a Biden Victory Fundba, így a nagyobb összegeket adományozók közé került; több százezer dollárt juttatott el továbbá a Nancy Pelosi Victory Fundnak, valamint a Demokrata Nemzeti Bizottságnak és a Demokrata Kongresszusi Kampánybizottságnak (DCCC).
A kampánytámogatásért cserébe pedig vélhetően a törvényhozási befolyás erősödését, a saját „civil" szakemberek, stakeholderek politikai közigazgatásba helyezését, a szövetségi szintű és tagállami források számukra kedvező újraelosztását szeretnék (ide tartozik pl. az állami források, ösztöndíjak stb. elosztásának felügyelete).
Hogyan hathat a Soros-birodalom működésére és Alex Soros terveire az, ha jövőre a demokraták elveszítik az amerikai választásokat? Ha maradnak, az mit jelent majd?
Ami biztosan közös apa és fia nézeteit illetően, hogy
mindketten súlyos és potenciális veszélyként tekintenek Trump esetleges visszatérésére 2024-ben.
Ugyanakkor életkorából is adódóan egy esetleges republikánus siker még inkább elkötelezetté teheti őt arra, hogy az amerikai belpolitika erőviszonyait és újabb tendenciáit, fejlődési dinamikáját megváltoztassa, a saját képére formálja. Ismert, hogy reális veszélynek látja, hogy a latinó és fekete szavazók egy jelentős részét elveszítheti a demokrata baloldal, ezért az ő megszólításukat kulcsfontosságúnak tartja. Emellett a politikai merészséget, innovációt tekintve tanulnia érdemes a másik oldaltól: pl. 2016-ban Trump minden „szabályt" megszegett, hogy felrázza a politikát, és új beszédmódot állított középpontba pl. a bevándorlással, a patriotizmussal vagy a kereskedelemmel és Kínával kapcsolatban.
Mit mutat Alex Sorosnak az amerikai demokratákkal való kiváló baráti kapcsolata? Nemrégiben találkozott Kamala Harris alelnökkel, és szinte bejáratos a Fehér Házba.
Sajtóhírek szerint Alex Soros legkevesebb 17 alkalommal járt már a Fehér Házban, ezzel azt is kívánja demonstrálni, hogy a legmagasabb hatalmi szinten is befolyásolni képesek a politikai döntéshozatalt. Utóbbi sajátos gyakorlat mindenképpen kérdéseket vet fel a társadalomban érvényes jogi és etikai normák alapján:
de meddig mehet el gazdasági és politikai célok érekében? E helyütt fölmerül ugyanaz a kérdés, mint a papa brüsszeli látogatásainál: mivel érdemelte ki az ilyen politikai vezetők kitüntetett figyelmét, a különleges bánásmódot?
Aki a megoldást a quid pro quo pénzügyi támogatások, a megvett vállveregetések és kézfogások dimenziójából szemléli, az nem áll távol a valóságtól. Ráadásul a javak mellett Alex Soros egy sor passzívát, terhet is örököl apja után. Méltatói mellett számos kritikát is kapott, amelyet Steven Pruzansky ortodox főrabbi, az Amerikai Rabbinikus Tanács (RCA) egyik korábbi vezetője úgy foglalt össze, hogy
Sorosnak hosszú múltja van az Amerika-, Izrael- és zsidóellenes cselekedetek vonatkozásában.