Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Gert Jan Koopmanról, az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztviselőjéről kiderült, hogy egy luxushotel tulajdonosa Balin, írja Magyar Nemzet. Bár a tisztviselő szabályt nem szegett a bejelentés elmulasztásával, etikailag komoly kérdéseket vet fel a hotel eltitkolása.
Az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó szabályok értelmében minden „külső tevékenységét" be kell jelenteniük, de egy szálloda tulajdonlása nem tartozik ebbe a kategóriába és pénzügyi helyzetükről, befektetéseikről nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
Koopman és családja 2009-ben vásárolta meg a Munduk Moding Plantation Nature Resort & Spa-t Balin, amit az elmúlt 14 év alatt öko-luxus üdülőhellyé fejlesztettek.
A jelenlegi szabályozással sokan elégedetlenek, Nick Aiossa, a Transparency International brüsszeli igazgatóhelyettese egyenesen „romlott rendszernek" nevezte azt.
Az Európai Bizottság szerint Koopman szállodatulajdonlása nem minősül „külső tevékenységnek", ezért nem volt szükség arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot. A hatályos szabály kimondja, hogy csak olyan tevékenységeket kell „külső tevékenységnek" tekinteni, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a munkavállaló munkahelyi teljesítményét.
Az átláthatóságért küzdők úgy vélik, hogy a Bizottság szabályértelmezése kiskaput jelent, amely lehetővé teszi a vezető beosztású alkalmazottak számára, hogy jelentős tevékenységekben vegyenek részt anélkül, hogy azokat nyilvánosságra hoznák.
Az Európai Bizottság szabályzata előírja, hogy a Bizottság alkalmazottai nem kereshetnek évi 10 000 eurónál többet „külső tevékenységből", és tilos kereskedelmi célú cégektől megbízásokat vállalniuk. A rendeletek azonban nem írják elő a magas rangú alkalmazottak számára, hogy nyilvánosságra hozzák személyes pénzügyi érdekeltségeiket, ellentétben az amerikai vagy a francia szabályozással, illetve az olyan intézmények gyakorlatával, mint a Világbank és az OECD.
Az alkalmazottak csupán arra kötelesek, hogy a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséget bejelentsék, de ők maguk dönthetik el, hogy mit tekintenek annak, és a szabályok nem tartalmaznak egyértelmű szankciókat sem.
Az EU a tagországoktól és a csatlakozni kívánóktól ennél jóval szigorúbb szabályokat vár el.
A Bizottság jelenleg egy, az összes uniós intézményt felügyelő új etikai bizottság felállítására készül, de a formálódó testület hatékonyságával kapcsolatban azonban máris kérdések merülnek fel, vizsgálati és szankcionálási jogköröket ugyanis nem kapna, csupán a minden intézmény számára követendő etikai minimumszabályokat határozná meg.
