Miért van nagyon közel a harmadik világháború?

Katona Bahmutban.

A harmadik világháború kirobbanása valós veszély, ugyanis az oroszok olyan vörös vonalakat húztak, mint a Krím-félsziget, a másik, ha Oroszországot támadják nyugati fegyverekkel. Kína is megüzente, hogy ha ez bekövetkezik, akkor az számára is elfogadhatatlan – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus azzal kapcsolatban is kifejtette véleményét, hogy beléphetnek-e a lengyelek a háborúba, mekkora a harmadik világháború kirobbanásának esélye, és mi várható a vilniusi NATO-csúcson.

A volt NATO-főtitkár, Anders Rasmussen azt mondta, hogy „a lengyelek komolyan fontolóra vennék, hogy belépnek a háborúba és összeállítanák a tenni akarók koalícióját, ha Ukrajna nem kap semmit Vilniusban. Nem szabad alábecsülni a lengyel érzéseket". Mi várható a vilniusi NATO-csúcson? Annak van esélye, hogy a lengyelek belépnek a háborúba?

A lengyelek fegyverekkel is támogatják az ukránokat, és van egy önkéntes légió is, amely az információk szerint a Belgorodnál történő rajtaütésben is részt vett. A párizsi lengyel nagykövet március végén előreszaladt, amikor azt mondta, hogy ha az ukránok vesztenek, Lengyelország belép a háborúba.

Ami fontos, hogy ahogyan közeledik a vilniusi NATO-csúcs, úgy gyorsulnak fel az események. Az ukránok sikerre akarják vinni az ellentámadást, mert minél nagyobb területeket akarnak visszafoglalni, de az, hogy ez mennyire sikerül, még nem tudjuk. A fő kérdés, hogy mi lesz az ukrán ellentámadás után?

Rasmussen nemcsak korábbi NATO-főtitkár, hanem jelenleg Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója is.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár Forrás: AFP/Niels Ahlmann Olesen

Ha az ukrán ellentámadás véget ér, azt remélik, hogy minél több területet felszabadítanak az ukránok, és miután most éppen a harmadik hadseregük semmisül meg, nem biztos, hogy egy újabbat ki tudnak állítani. Azon megy a dilemma, hogy az ukránok hogyan tudják azt elérni, hogy az ukrán offenzíva után az oroszok ne támadjanak vissza, és később se tegyék ezt.

Az ukránok komoly bajban vannak, mert nincs elég emberük, ahogyan említettem már, és az utcáról fogdossák össze az embereket, kényszersorozás van, ráadásul már ott tartanak, hogy hírek szerint már a 16-18 éves fiúkat is elkezdik összeírni és azt is vizsgálják, hogyan lehetne nőket bevonni bizonyos feladatokba.

Az ukrán NATO-tagság nem opció, mert akkor életbe lépne az 5. cikkely. Azért így is több lehetőség van. Az egyik, hogy bilaterális alapon egyes nyugati országok garanciát adnak az ukránoknak, hogy ha az oroszok megtámadják őket, akkor segítségükre sietnek. A másik, hogy létrehoznak egy ad hoc szövetséget a NATO-n kívül, és ez a szövetség adna garanciákat az ukránoknak, csak ez olyan, ami jól hangzik, de igazából senki sem akarja.

Ez mindaddig jól hangzik, amíg az első koporsók meg nem érkeznek Lengyelországba vagy Romániába, mert erre a szövetségre a globalisták a Bukaresti Kilenceket akarják felhasználni. Lehet, hogy bizonyos országok belépnek, és az Egyesület Államok is megtenné ezt, de továbbra is csak fegyvereket küldenek az ukránoknak, katonákat nem.

Az angolok, az amerikaiak, úgy egyébként a nyugatiak nem akarnak katonákat küldeni, hanem fegyvert és pénzt. Fontos emlékezni arra, amit Soros György mondott el 1993-ban: a NATO technológiájára építve, az emberanyagot a kelet-európaiaknak kellene adni.

Rasmussen feladata tehát, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból: olyan országokat kell találnia, amelyek erre hajlandóak. Feltehetően a lengyelek és a baltiak maguktól küldenének katonákat, de a románokat kicsit nógatni kell.

A Pentagon új, hosszú távú fegyverszállítási csomagot készít elő Ukrajnának több mint kétmilliárd dollár értékben. Ez mit jelent a jövőre nézve?

Miután konjunktúra van, így minden egyre drágább, és ez azt jelenti, hogy egy adott fegyver sokkal drágább, mint évekkel ezelőtt, így ugyanannyi pénzért sokkal kevesebb fegyvert lehet vásárolni. Az amerikaiak arra törekednek, hogy az ukránok minőségi fölényben maradjanak, ehhez küldenek nekik újabb fegyvereket, de katonákat nem, és ez nem változik. Hiába küldik a fegyvereket, látszik, hogy az ukránok elfogynak, és a fő kérdés, hogy kik mennek, ha elfogynak az ukránok? Ami még probléma a fegyverküldéssel, hogy a modern nyugati fegyverek kezelését az ukránok csak hosszú évek alatt tudják megtanulni.

Ukrajnai háborúból világháborúba? Forrás: AFP/Handout

Orbán Viktor miniszterelnök a 2023-as évértékelő beszédében figyelmeztetett: „Európa a háborúba sodródás perceit éli", és előrevetítette azt is, hogy hamarosan „békefenntartó" NATO-katonákról is hallani fogunk. Kitörhet a harmadik világháború?

A harmadik világháború kirobbanása valós veszély, ugyanis az oroszok olyan vörös vonalakat húztak, mint a Krím-félsziget, a másik, ha Oroszországot támadják nyugati fegyverekkel. Kína is megüzente, hogy ha utóbbi bekövetkezik, akkor az számára is elfogadhatatlan.

Emellett a világ számos pontján puskaporos a helyzet, Szudánban, Koszovóban, Tajvanon. Szudánban a polgárháború most lecsillapodott, de bármikor kitörhet. A kínaiak lehallgató állomást akarnak építeni Kubában, amelynél majd meglátjuk, hogy erre hogyan fognak reagálni az amerikaiak, hiszen most az ő szomszédságukról van szó.

Soros György egy legújabb cikkében értekezett a háborúról. Hogyan értékelhetjük az ő szerepét az orosz-ukrán háború tekintetében?

Soros György szerintem két örökséget akar hátra hagyni: egy politikai és egy anyagi örökséget, mert hát egy spekulánsnak erre is gondolnia kell.

A fia látjuk, hogy nem olyan tehetséges, mint ő. Ami fontos, hogy Soros György korábban már kifejtette, hogy az Uniónak 1000 milliárd euró örökjáradék hitelt kellene felvennie.

Soros György és fia, Alex Soros Forrás: Mandiner

Korábban a migránsokra, azután Afrika megsegítésére, majd a covidra. Könnyen lehet, hogy Soros Ukrajna kapcsán is előáll egy ilyen nagy hitelfelvételi tervvel, ami aranyeső a befektetési alapoknak, így az államilag garantált kamatokból kapnának a „befektetők", és persze a Soros-hálózathoz sorolt NGO-k is.

A politikai öröksége pedig Oroszország, mint „zárt" társadalom bukása, és Ukrajna, mint „nyílt társadalom" győzelme lenne, ami újból elhozná a Fukuyama által már 1989-ben vizionált „történelem végét".