Zelenszkij egyre erőszakosabb: már világháborút akar

This grab taken from a footage released by the Russian Defence Ministry on March 28, 2023 shows a missile boat of the Pacific Fleet firing a Moskit cruise missile at a mock enemy sea target in the Sea of Japan during military exercises. (Photo by Handout / Russian Defence Ministry / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Russian Defence Ministry / handout" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Az elmúlt napok és órák eseményei azt mutatják, hogy nincs világháború, és a vilniusi csúcson nem vették fel Ukrajnát a NATO-ba, de a válság egyre mélyül, és ez kifejezetten aggasztó – mondta az Origónak adott interjúban Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy Ukrajna egyre erőszakosabb, és mindenáron el akarja érni, hogy a Nyugat tovább támogassa pénzzel és fegyverekkel is. Nógrádi György kifejtette véleményét a krími híd elleni robbantásról és a háború lehetséges lezárásáról is.

Hogyan értékelhető a krími híd elleni robbantás?

Nógrádi György szerint gyakorlatilag a Krím-félsziget az oroszok számára élet-halál kérdés. Kifejtette:

Mindenki azt mondja, hogy amikor 2014-ben leválasztották, főleg orosz többség lakta a félszigetet. A szevasztopoli kikötő Oroszország számára az egyetlen meleg vízi, mélytengeri nagy kikötő, de van ennek egy másik nagy következménye is, amelyről soha nem beszélünk. Mégpedig az, hogy Szevasztopolból és Kalinyingrádból Európa bármely pontja hagyományos eszközökkel elérhető.

Nógrádi emlékeztetett rá, hogy az ukrán elnök bejelentette, hogy ők, ha kell, az USA nélkül is folytatják a háborút. A tény azonban az, hogy 24 órát sem képesek nyugati katonai, pénzügyi támogatás nélkül harcolni – tette hozzá, majd hozzáfűzte: azt is bejelentették, hogy mostantól kezdve nem kérik ki a Nyugat véleményét, és maguktól fognak orosz területeket lőni.

Én nem tenném a helyükben, ez egy macska-egér játék.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a krími híd elleni támadásról az ukránok először azt közölték, hogy orosz provokáció, mert nem akarják a gabonaszerződést meghosszabbítani. Ez egyszerűen értelmetlen. Később az ukránok bejelentették, hogy ők voltak, de ennek részleteit majd a győzelem után fogják nyilvánosságra hozni.

Nekem meggyőződésem, hogy ezt a háborút sem az oroszok, sem az ukránok nem tudják megnyerni, tehát a győzelem utáni közzététel ismételten csak komolytalan. Az ukránok most másodszor is csapást mértek a hídra, megsemmisíteni nem tudták. Időleges károkat okozni tudtak, és ezzel nyilvánvalóan felbőszítették az oroszokat. Az egyébként, hogy az oroszok nemet mondtak a gabonaszerződésre, semmit sem jelent, mert 24 órán belül ezt a döntést meg lehet változtatni.

Az elmúlt napok és órák eseményei azt mutatják, hogy nincs világháború, és a vilniusi csúcson nem vették fel Ukrajnát a NATO-ba, de a válság egyre mélyül, és ez kifejezetten aggasztó

– szögezte le a biztonságpolitikai szakértő.

Az ENSZ által bérelt, libanoni bejegyzésű Brave Commander teherhajó 23 ezer tonnányi ukrán gabonával a fedélzetén elindul az ukrajnai Pivdennyi kikötőjéből 2022. augusztus 16-án. Az országot elhagyó teherhajók száma ezzel tizenhatra emelkedett azóta, hogy július végén az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodás született a kikötői blokád feloldására a globális élelmiszerválság enyhítése érdekében Forrás: MTI/EPA/-

Mi a gabonaszerződésből való orosz kilépés lényege?

Nógárdi György azt is hangsúlyozta, hogy óriási gabonafeleslegek vannak Ukrajnában és Oroszországban. Az oroszok azt mondták, hogy támogatják az ukrán gabonaexportot, ha cserébe az orosz termékek is exportra kerülhetnek. A Nyugat úgy nyilatkozott, hogy mivel az orosz termékekkel szemben – itt gondoljunk a műtrágyára, a gabonára –, exporttilalom van, így ezt nem teszik meg. A szakértő azt mondta:

Meglátjuk, mi fog történni, mert a történelem is azt igazolja, hogy előbb-utóbb mindig születtek kompromisszumok. A nyugati világ úgy tálalja ezt a dolgot, hogy szörnyű, ami történt, gyakorlatilag a harmadik világ nem kapja meg az ukrán gabonát. Mi a valóság? Sokszor nem értem, miért van szükség ilyen mértékű mellébeszélésre, de az egy héttel ezelőtti hivatalos nyugati adatok szerint az ukrán gabona három ezreléke – nem három százaléka, hanem mindössze három ezreléke – ment a szegény, harmadik világbeli országokba.

A többi a fejlett, nyugati országokba lett szállítva, mert ott van belőle extraprofit. Az sem mellékes tény, hogy azok a földek, amelyeken az ukrán gabona megterem, egyrészt GMO-kezeltek, másrészt a földek döntő része amerikai, nyugati és kínai tulajdonban van. Ezek nagyon régóta nem ukrán földek – tette hozzá.

A Nyugatnak továbbra is az extraprofit számít Forrás: Getty Images

Tehát ma a gabonaexport nyugati érdek, mert a Nyugat ebből extraprofithoz tud jutni.

Naponta tesznek közzé újabb statisztikákat arról, mennyi gabona megy a harmadik világba, de bármilyen statisztikát nézünk, a nyugati statisztikák nyolcvan százaléka is azt mutatja, hogy a fejlett világba megy a gabona, mert ott van elég pénz

– mondta el lapunknak Nógrádi György.

Az EU bele akarta rángatni Latin-Amerikát a háború kérdésébe

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy kedden kezdődött a kétnapos brüsszeli EU-Latin-Amerika csúcstalálkozó, ahol közép- és dél-amerikai országokról van szó, összesen hatvan ország találkozik. Mit mondott valamennyi közép- és dél-amerikai ország a háborúval kapcsolatban? – tette fel a kérdést a szakértő, majd hozzáfűzte:

Nem vehetik napirendre az orosz-ukrán kérdést, mert ez egy Európán belüli háború, őket ez nem érinti, a Nyugat mindent megtett azért, hogy támogassák Ukrajnát, és fellépjenek az oroszokkal szemben. A sajtóban viszont az jelent meg, hogy két ország, Venezuela és Kuba megakadályozta a téma napirendre vételét, de ez nem igaz.

A brazil államfőtől kezdve mindenki megakadályozta, hogy itt egy ukrán támogatási konferencia jöjjön létre.

Mikor érhet véget a háború? Forrás: Sputnik via AFP/Ilya Pitalev

Valóban akkor jöhet el a béke, ha republikánus elnöke lesz Amerikának?

Nógrádi György az Origónak arról is beszélt, hogy jövő novemberben lesz az amerikai választás, de az elnök beiktatására csak 2025. január 20-án kerül sor, ami rendkívül messze van még. A szakértő azt mondta, hogy

Jelenleg nem tudjuk megmondani, ki lesz a következő amerikai elnök, demokrata vagy republikánus. Ami tény, hogy van két komoly republikánus jelölt, Donald Trump és a floridai kormányzó. Mindkettő azt mondja, hogy ha ő győz, akkor nem támogatja tovább Ukrajnát, és rákényszeríti a békére.

Az előválasztási versenyben a közvéleménykutatások szerint nagy fölénnyel Trump vezet, ő többször elmondta, hogy nagyon rövid idő alatt békét teremt.

Mindent megtesz az ukrán vezetés, hogy ne nyerhessenek a republikánusok, mert akkor nem kapják meg tőlük a korlátlan támogatást, amit a demokratáktól sajnos megkapnak.

Trump a háború lezárását ígéri Forrás: AFP via Getty Images/Chandan Khanna

Támadják a békepártiakat

Nógrádi György felhívta a figyelmet arra, hogy

az elmúlt napokban megbukott az a brit védelmi miniszter, aki bírálni merte Ukrajnát a vilniusi csúcson, mert annyi mindent adnak oda Ukrajnának ingyen, hogy legalább hálásak lehetnének. Most komoly támadás indult a bolgár államfő ellen is, aki azt mondta, hogy elég volt abból, hogy európai pénzen harcolnak az ukránok.

Tehát látszódik, hogy a nyugati világ egységesül abban, hogy Ukrajnát bármi áron támogatni kell. Zelenszkij pedig azt mondta, hogy ők a világ legdemokratikusabb országa, föltartóztatják az orosz agressziót, megvédik Európát. Ez esti mesének is rossz, inkább propagandának nevezhető

– mondta el lapunknak Nógrádi György. Hozzátette: azt se felejtsük el, hogy az oroszok megmondták, hogy ha az ukránok bevetik a kazettás lőszereket, akkor ők is azonnal bevetik a sajátjaikat.